A nemesbődi templom bővítése

A nemesbődi plébánia 1938-ban ünnepelte 150 éves fennállását.[1] Feltehetően ennek a jeles alkalomnak is szerepe volt abban, hogy a római katolikus hitközség 1938. április 2-án építési engedély kérelemmel fordult a Szombathelyi járás főszolgabírájához. A tervek szerint a már meglévő templomukat szerették volna két kereszthajóval és egy sekrestyével bővíteni. A folyamat gyors lendületet vett, április 8-án már helyszínelést tartottak, amelyen azonban tűzrendészeti szempontból akadályok merültek fel. A templom jobb oldali hajójára ugyanis nem terveztek ajtót, a másik két ajtó pedig messze volt innen. Így tűzveszély esetén a távolság megnehezítette volna a templom elhagyását. A probléma megoldása érdekében az építész, Heckenast József, kijelentette, hogy a vázrajztól eltérően egy megfelelő nagyságú – azaz 1 méter széles – ajtót építenek be a jobb oldalon is. Freufeld Ferenc, az Államépítészeti Hivatal műszaki tanácsosa, május 14-én adta ki az átépítési terv bírálatát. Ebben egyetértett a jobb oldali hajóban az ajtó elhelyezésével, valamint javasolta, hogy a boltíveket támasszák alá.[2]

1938. június 13-ra a főszolgabíró az építési engedély megadása céljából összehívta az érdekelt feleket, amikor kiderült, hogy addigra már az egyházközség az engedély nélkül hozzá is kezdett a templom bővítéséhez. A falakat a vállalkozó felhúzta, és már csak a tetőszerkezet elkészítése volt szükséges. Az ülés jegyzőkönyvében Németh Károly körjegyző az építkezés előrehaladott állapotára magyarázatot adva azt az érvet hozta fel mentségül, hogy Czigány Béla (1900–1984) plébános szóbeli kérésére ő az engedélykérelmet az építési vállalkozónak adta át, aki garantálta, hogy azt személyesen viszi a szolgabírói hivatalba a soron kívüli engedély megadása miatt. Arról, hogy ez nem történt meg, csak a helyszíni eljáráskor értesült, hiszen „az építési engedély megadásáról az értesítést nem a körjegyző, hanem az előljáróság kap” – írta. Nagy János főszolgabíró erre a magyarázatra másnap röviden csak annyit reagált, ez „el nem fogadható és komolytalan.”[3]

Az építkezéshez szükséges engedélyt végül a szolgabíró 1938. június 13-án megadta, azzal a kikötéssel, hogy a jobb oldalon is szükséges egy ajtót nyitni, valamint a régi és új épület találkozásánál meg kell erősíteni a falakat.[4] A kétszeresére nagyobbított templomot Grősz József (1887–1961) megyéspüspök augusztus 15-én szentelte fel.[5]

Kovács Eszter Katalin

A nemesbődi templom bővítésének terve, 1938.)
(HU-MNL-VaML IV.430.b. 1691/1938)

A nemesbődi templom napjainkban(A szerző felvétele)