Vízrendezési munkálatok

Jelenlegi hely

1 / 2

A Rétköz és a Nyírség

A Rétköz a 19. századig a vizek birodalma volt. Kuthy Lajos a Hazai rejtelmek című munkájában egy óriási tengerhez hasonlította. A kistájat a tiszai árvizek mellett a magasabban fekvő Nyírség területéről lefolyó, szabályozatlan vizek elöntései is fenyegették. Az áradások ellen töltések építésével védekeztek, míg a nyíri vizek okozta helyzet javítására többször tett kísérletet a Felső-Szabolcsi Társulat, végül 1879-ben a Nyírvíz Szabályzó Társulat megalakulásával nyílt remény a probléma megoldására. 1879. szeptember 16-án a Felső-Szabolcsi és a Nyírvíz Társulat egyezséget kötött a Nyírvízgyűjtő-főcsatorna elkészítéséről, amely a lefolyó nyíri vizeket összegyűjtötte és a Tiszába vezette. A csatorna építésének időszakában a Felső-Szabolcsi Társulat elnöki tisztét Lónyay Menyhért töltötte be. A társulat neki kívánt emléket állítani azzal, hogy 1884-ben a főcsatornát Lónyay-főcsatornának keresztelték át. A Nyírvíz Társulat ezzel párhuzamosan végezte a nyírségi területen a belvízcsatornák kiépítését és karbantartását.

Rétközi tavak a második katonai felmérés (1819–1869) térképén. Forrás: https://maps.arcanum.com/.

Réfi Oszkó Magdolna 1997: Gazdálkodás a Rétközben a XVIII–XIX. században. (Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárának kiadványai III. Tanulmányok 4.) Nyíregyháza. (térképmelléklet)

Borsy Zoltán 1961: A Nyírség természeti földrajza. Budapest. (2. térképmelléklet)

A Nyírség földhasznosítási viszonyai, 1857. HU-MNL-SzSzBML-XV.1. (T 149).

Beszterec község vízzel borított határa a 18. században. Forrás: Az első katonai felmérés (1782–1785). https://maps.arcanum.com/hu/.

A Tisza folyó kanyarulatai Ároktő-Tiszacsege térségében. HU-MNL-SzSzBML-XV.1. (T 017).

Kimutatás a Felső-Szabolcsi Társulat töltésépítési munkálatainál használt közmunka erőről, 1858. HU-MNL-SzSzBML-IV.152.c.

A nyíri birtokosok és a Felső-Szabolcsi Társulat közös egyeztetésének jegyzőkönyve a nyíri vizek ügyéről. 1858. november 9. HU-MNL-SzSzBML-IV.152.c.

Kimutatás a Lónyay-főcsatorna építésénél használt furikok számáról és értékéről. 1867. HU-MNL-SzSzBML-IV.411.b. (7521/1881).

A Lónyay-főcsatorna építésének pénztári számadása 1881. HU-MNL-SzSzBML-IV.411.b. (6513/1882).

Nyíregyháza és környéke

Az 1753-ban újratelepült Nyíregyházát a Tisza árvizei közvetlenül nem fenyegették, de a folyamatosan növekvő és terjeszkedő város számára kiemelt fontosságú volt a határaiban elterülő mocsaras területek lecsapolása, valamint a környező tavak és a kisebb-nagyobb folyások szabályozása. Az 1850-es évek elején meginduló lecsapoló munkálatok mellett Nyíregyháza is érintett volt az említett nyíri vizek kérdésében. A Nyírvíz Szabályzó Társulatnak megalakulásától kezdve a székhelye volt, majd 1912–1914 között a társulat itt építette fel a székházát, ami mind a mai napig a város egyik legpatinásabb épülete.