Jelenlegi hely

A Magyar Kultúra Napjának ünnepe

2024.01.24.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, az idei első rendezvényünkön 2024. január 19-én 11 órától az ungvári görögkatolikus szeminárium növendékeiről szóló kötetet ismerhették meg az érdeklődők.

A könyvbemutatón megjelenteket dr. Bánszki Hajnalka igazgatóhelyettes köszöntette. A hallgatóság között voltak a Szent Miklós Gimnázium és Kollégium diákjai, akik Sivadó László atyával együtt látogattak el levéltárunkba.

A 16–19. századi diáknévsorokat megjelentető sorozat főszerkesztője, szerzője dr. Szögi László levéltáros, történész, egyetemi tanár szakmai munkásságát Garas Norbert mutatta be. Ezt követően a legújabb kötet szerzőivel dr. Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára beszélgetett. Boda Attila, a HUN-REN–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa azoknak a felhasznált források adatgazdagságáról szólt, amelyeket Beregszászban a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban és a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltárban őriznek. Dr. Szögi László címzetes egyetemi tanár és nyugalmazott főigazgató az egyetemkutatások fontosságát emelte ki. 2000-ben indult a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozat, amelynek keretében eddig 27 kötetben dolgozták fel a hazai és külföldi egyetemeken tanult magyar hallgatókról szóló levéltári forrásokat. A HUN-REN–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport honlapján megtalálható az eddig elvégzett kutatások összesítése, amely 1585 és 1850 között dolgozta fel hazai felsőoktatási intézmények levéltári forrásait.

A sorozat legújabb kötete 2023-ban Az ungvári görögkatolikus szeminárium növendékei 1778–1852 címmel jelent meg a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola gondozásában. A kiadvány több mint 2000 papnövendék adatait közli. Az alapadatokon túl feltüntetik a diákok által beszélt nyelveket, amelyből a vélt származásra is következtethetünk. A beszélgetés során Véghseő Tamás és Szögi László a megjelent kötettel kapcsolatban rámutattak arra, hogy bár 1778-tól a görögkatolikus papnövendékek az egyházmegyéjük által fenntartott teológián tanulhattak, nem jelentette azt, hogy görögkatolikus hallgatók ne tanultak volna más, elsősorban római katolikus felsőoktatási intézményben. Véghseő Tamás megállapításai szerint részben ennek is volt köszönhető, hogy a hazai görögkatolikus egyház jobban be volt tagozódva a magyar római katolikus egyházba, mint a környező országokban. Ez pedig az az 1940–50-es években a magyar görögkatolikus egyház fennmaradását is döntően befolyásolta.

A Szemán László levéltáros által szervezett rendezvény összekötő kapocs az elmúlt évi egyháztörténeti konferencia és levéltárunk oktatástörténeti projektje között.

Az előadás megtekinthető itt.

Média:

 

 

Utolsó frissítés:

2024.04.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges