Részleges villamosítás terve Tabon

1920. szeptember

Az első világháború előtt Somogy vármegyében a villanyvilágítás csak néhány településen volt elérhető. A vármegye első villamosenergia-termelő üzeme – Somogy székvárosában – Kaposváron épült fel. A Siemens és Halske budapesti cég által létrehozott villanytelepen 1893-ban dízelmotoros gépekkel indult meg az áramtermelés. A város 1901-ben saját kezelésébe vette a közművet. 1908-ban a közterületeken 25 450 méter légvezeték segítségével 535 közterületi ív- és izzólámpa világított, a hálózatra pedig 622 fogyasztó kapcsolódott.[1] Az évek során a hálózat folyamatosan bővült, 1916-ban a városi villanytelep már 853 kisfogyasztót (háztartást) és 32 nagyfogyasztót (vállalkozást) látott el villamos energiával.[2]

Kaposvár vármegyeszékhelyhez illő módon villamosított, példáját azonban csak nagyon kevés somogyi község követte. A járásszékhelyeken a villamos energia előállítása a malomiparhoz kapcsolódott. A háború előtt Nagyatádon, Barcson és Csurgón malmokban, illetve malomüzemekhez kapcsolódó áramfejlesztő telepeken termelt energiával is világíthatott a lakosság. Külön megemlítendő Balatonkiliti község, mely Veszprém vármegyéből kapott villamos áramot, miután 1913-ben csatlakozott az aszófői villanytelep hálózatára. A helyhatósági szinten szervezett villamosítás mellett megjelent a magánkezdeményezés is: a mozsgói Biedermann-kastély például saját villamoshálózattal rendelkezett.[3]

A háborús évek, majd az ország megszállása és kifosztása, a politikai zűrzavar, az áru- és nyersanyaghiány erősen visszavetette a villamosítás ütemét.

A nehéz körülmények dacára, 1920 szeptemberében László Béla, a tabi hengermalom bérlője engedélyt kért Somogy vármegye alispánjától villanyoszlopok felállítására a vármegye tulajdonában és kezelésében álló kaposvár–siófoki törvényhatósági út Tab községen áthaladó egy kilométeres szakaszán. László Béla a malomüzemben termelt villamos áramot az út szélén elhelyezendő oszlopokon nyolc-tíz ingatlanhoz kívánta bevezetni. A malombérlő kérvényéhez csatolta egy jövendőbeli villamosáram-fogyasztó magánlevelét is. A levélben Szupits Dezső tabi ügyvéd – a helyi és a vármegyei közélet megbecsült szereplője, a tabi választókerület korábbi országgyűlési képviselője – Tallián Andor alispántól László Béla kérelmének mielőbbi elintézését kérte.

A vármegye első tisztviselője – miután véleményt kért az illetékes szakhatóság, a Kaposvári Királyi Államépítészeti Hivatal vezetőjétől – szokatlanul gyors eljárásban engedélyezte a villanyoszlopok felállítását.

Az iratok forrásértékkel bírnak, hiszen tudósítanak a villamosítás ideájának térhódításáról, s dokumentálják, hogy az egyébként komótosan ténykedő vármegyei közigazgatás milyen gyorsan is tudott működni, ha „megfelelő” impulzus érte.

Az iratokat szövegértést könnyítő lábjegyzetekkel, betűhű átiratban közöljük.

1. számú dokumentum

László Béla kérelme villanyoszlopok felállítása tárgyában

Tab, 1920. szeptember 21.

Somogy megye nagyságos Alispánjához

Kérvénye

A Tabi Hengermalom Krausz és társa czégnek Tabon

melyben megengedni kéri, hogy a Kaposvár-Siófoki th.[4] közut éjszaki[5] szélén az 53-54. kmt.[6] utszakasz közt villanyhuzalt tartó oszlopokat állithasson fel.

Nagyságos Alispán ur!

Tab községben, a „Tabi Hengermalom”-ból kiindulva, a Kaposvár-siófok th. közut éjszaki szélen,[7] az 53-54. km. utszakaszon, egyes tulajdonosok lakóházat[8] villanyvilágitási berendezéssel szándékozom felszerelni és villanyvilágítással ellátni.

Az e czélra szükséges felülvezeték oszlopait az imént körül irt törvényhatósági ut szélén állitandok le.

Arra kérem nagyságos Alispán urat, méltóztassék megengedni, hogy a Kaposvár-Siófoki th. közut éjszaki szélen,[9] az 53-54. km. utszakaszon a szükséges huzalok elhelyezésére szükséges oszlopokat leállitathassam s a vezetéket elvezethessem a [olvashatatlan sorszám] népsor számú házig bezárólag.

Már is kijelentem, hogy ezzel az uttest rongálva, a közlekedés gátolva nem lesz s illetve fő gondom lesz, hogy ily eset elő ne forduljon.

Tab, 1920. szept. 21.

Teljes tisztelettel

Tabi Hengermalom Krausz és Társai [bélyegző]

László Béla

Kir. Áll. épít. Hiv.[10]

Javaslatot kérek.

920. IX. 24.

Tallián[11]

alisp.[12]

Alispán ur!

Az engedélyt az alábbi „nyilatkozat”-tal kérem megadni, az ehhez szükséges 2 K[13] bélyeget mellékeltem.

Kaposvár, 920. IX. 28.

Dépold[14]

kir. műsz. főtanácsos[15]

2. számú dokumentum

Szupits Dezső támogató nyilatkozata villanyoszlopok felállítása tárgyában

Tab, 1920. szeptember 18.

Tab, 1920. sept. 18.

Igen tisztelt Alispán ur!

A Tabi Hengermalom által a nsgos[16] Alispán urhoz intézett eme kérvény által érdekelve vagyok, amennyiben világitást én is ez uton nyernék.

Ezen bevallott érdekeltségem mellett is bátor vagyok kérni, legyen kegyes e kérvényt mielőbb elintéztetni.

Egyelőre 8-10. ház nyerne világitást, de kezdetnek ez is jó s tovább fejlesztése azután könnyebben fog menni; a mi azután elvitathatlan[17] közérdek.

Az alkalmatlankodásért bocsánatot kérve vagyok

Kiváló tisztelettel

Szupits Dezső

3. számú dokumentum

Határozat a tabi villanyoszlopok felállítása tárgyában

Kaposvár, 1920. szeptember 28.

Somogyvármegye alispánjától

19358/1920. szám

Nyilatkozat.

A kaposvár-siófoki törvényhatósági közut 53-54 km. szakaszán Tab község belterületén Krausz és társa tabi hengermalom tulajdonosnak villanyvilágitási vezeték felállitására az engedélyt a következő feltételek mellett adom meg:

1. A vezetékoszlopok a törvényhatósági közut testén csak oly helyeken helyezhetők el, hol azoknak a közuti árok külső szélén való felállítása nem lehetséges. A vezeték oszlopok az árok szélétől 30 cm. távolságra állítandók fel.

2. A vezetékoszlopok a törvényhatósági közut szélével párhuzamosan rendes vonalozás szerint helyezendők el.

3. A vezeték sodronyhuzala az oszlopokon, a közut felett legalább 5,5 m magasságban erősítendő meg.

4. Ha a vezeték távirda vagy telefon vezeték felett vezettetik, vagy ilyen vezetéket keresztez, tartozik engedélyes a villanyvezeték alatt elosztó sodronyhálót alklmazni.[18]

5. A vezeték oszlopai figyelmeztetésül „A vezeték érintése halálos veszedelem” felírásu táblákkal látandók el.

6. Az oszlopok felállitása alkalmával kiemelt föld a padkán oly helyeken helyezendő el, hol ez a forgalomra nem hátrányos. Az oszlopok beállításakor a gödrök az azokba visszahelyezett földdel gondosan megtömendők, s amennyiben később beálló esőzés után az utántöltött föld megrokkanna, a támadó mélyedés azonnal kitöltendő.

7. A vezetékek felállitásánál, kiegészitésénél, javitásával a munkálatok oly módon hajtandók végre, hogy azok által a közforgalom ne zavartassék.

8. Engedélyes a vezeték okozta esetleges mindennemű szerencsétlenségért s esetleges károkért szavatol s anyagi felelősséggel tartozik.

10.[19] Ha a törvényhatósági közut vagy tartozékainak átalakítása vagy áthelyezése válnék szükségessé, a vezeték tulajdonosa a szükséges átalakitásokat vagy áthelyezéseket a saját költségén tartozik teljesiteni.

Kaposvár, 1920. szeptember 28.

Dépold kir. műszaki főtanácsos                                                                             Tallián alispán

Exp[20]: E nyilatkozat térti vevénnyel: a „Tabi hengermalom Krausz és társa” czímére elküldendő! bélyeg Dépold főtan. úrtól elkérendő, mert nincs becsatolva!

Kiad.[21] 1920. okt. 7.

A dokumentum jelzete: MNL SML IV. 405. b. Somogy vármegye alispánjának közigazgatási iratai. 19358/1920. szám.

Két kézírásos levél, illetve egy gépelt tisztázat aláírásokkal hitelesítve.

Közzéteszi: Nübl János