Jelenlegi hely

A hónap dokumentuma 2020. október

A Zrínyi Miklós Kör FÁKLYA című röplapja

Kaposvár, 1956. október 23-24.

 

 

 Az 1956-os őszi somogyi mozgolódásnak újabb lendületet adott az országos szellemi és politikai viták egyik jelentős fórumának, az Irodalmi Újságnak szeptember 21-én tartott kaposvári ankétja, amelyen példának okáért a szerkesztők és a neves szerzők közül részt vett Máriássy Judit, Tamási Lajos és Sipos Gyula is. Itt már élesen vetődtek fel a gazdasági és kulturális élet égető kérdései. A kaposvári agrárvitát követően határozták el a helyi fiatal értelmiségiek, hogy nemcsak klubot, hanem a folyóirat kiadásáról is gondoskodó állandó fórumot hoznak létre a Petőfi Kör és más hasonló szerveződések mintájára. Az értelmiségi csoportosulás 1956. október közepén arról határozott, hogy megalakítják a Zrínyi Miklós Kört.  A szervezők - köztük Kunszabó Ferenc és Petőcz Sándor újságírók, valamint egyebek mellett Réti Ferenc mérnök - október 25. napjára tervezték összehívni az alakuló gyűlést, ám a fővárosi események közbeszóltak.

 A fővárosból érkező rendkívüli, október 23-án történtekkel kapcsolatos híreket a Magyar Távirati Iroda megyei irodáján ismerték meg az ott gyülekező értelmiségiek, s nyomban elhatározták, hogy még azon a napon a Zrínyi Miklós Kör tagjai elkészítik Fáklya címmel ellátva a tervezett folyóirat első példányát, ami viszont a körülmények folytán azonnal politikai röplappá is vált. A megyei pártbizottság első titkárával egyeztetve történt meg az anyag összeállítása, ami tartalmazta a fővárosi hírek összefoglalását, valamint a Zrínyi Miklós Kör felhívását, továbbá az Magyar Dolgozók Pártja (MDP), a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) és a Hazafias Népfront megyei vezető testületeinek csatlakozó feljegyzéseit. 1956. október 24.-én hajnalban megkezdték a röplap terjesztését, ám időközben Tóth István megyei első titkár a pártközponttal történt egyeztetés után utasította a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztályát a röplapok elkobzására, amit lényegében a főosztály keretében működő ÁVH-s részleg hajtott végre. 1956. október 24.-én hajnalban meg is kezdték a röplap terjesztését is, ám időközben Tóth István megyei első titkár a pártközponttal történt egyeztetés után utasította a Belügyminisztérium Somogy Megyei Főosztályát (a későbbi rendőr-főkapitányság) a röplapok mielőbbi elkobzására, amit lényegében a főosztály keretén belül működő ÁVH-s részleg hajtott végre. Már az első kritikus ponton tetten érhető volt a Somogy megyei pártvezetők tétova magatartása, az engedékeny és a hatalmi pozíciókat mereven őrző eszközök eklektikus alkalmazását együttesen tapasztalhatjuk az első forradalmi napok hevében.

 A Zrínyi Miklós Kör a helyi újság október 24.-én délután megjelent rendkívüli kiadásában visszavonta az aznapi nyilvános gyűlésre való felhívását a központi hatalom által bevezetett rendkívüli intézkedések miatt, sőt a város üzemeiben a pártbizottság és a DISZ megyei bizottságának aktivistáival együtt tartottak röpgyűléseket a nagygyűlés elhalasztása érdekében. A kör vezetői ugyanakkor nem mondtak le arról, hogy tevékenységükkel előmozdítsák a fővárosi tüntetésen megfogalmazott követelések helyi közéletben való tudatosítását, illetőleg majdani megvalósítását. Ismeretes, hogy az MDP Központi Vezetőségének október 25.-én tartott ülésén Gerő Ernő helyébe Kádár Jánost választották meg első titkárnak, aki Nagy Imrével együtt rádióbeszédet mondott, és mindketten ígéretet tettek a rend helyreállítása utáni időszakban a tüntetők követeléseinek teljesítésére is. A Zrínyi Miklós Kör vezetősége még az aznapi ülésén, ennek hatására megfogalmazta céljait és követeléseit is. Ezek közül a legnagyobb visszhangot az a követelés váltotta ki, mely szerint mondassák le, vagy távolítsák azokat a megyei vezetőket, akik kompromittálódtak a megelőző évek során és ezzel együtt alkalmatlannak bizonyultak tisztségük ellátására is. A közlemény a megyei pártbizottság válaszával együtt jelent meg a Somogyi Néplap október 26.-i számában. A pártbizottság elvileg elismerte a követelések jogosságát azzal a kitétellel, hogy majd a rend helyreállítása utáni időkben valósíthatók meg. A több perirat mellékleteként eredetiben fennmaradt Fáklya című dokumentum szerkesztőinek eredeti szándékai szerint a Somogyi Néplap betétjeként jelent volna meg, ez azonban nem valósult meg. A forrást betűhíven közöljük, a lehetséges elütéseket, illetve a maitól eltérő írásmódokat jeleztük a szövegben.

 

 

A Zrínyi Miklós Kör[1] FÁKLYA című röplapja

Kaposvár, 1956. október 23-24.

 

            Teremtsünk rendet a politikai és gazdasági életben!

Budapest (MTI).

Kedd délelőtt egymás után érkeztek a jelentések az egyetemekről, főiskolákról, amelyek arról számoltak be, hogy a fiatalok nagyszabású felvonulásra készülnek. A Petőfi Kör[2] vezetősége úgy határozott, hogy támogatja a felvonulást és felelősséget vállalt azért, hogy az fegyelmezett lesz; közben az egyetemek fiataljai több helyen gyűlést tartottak.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nagy színháztermében összegyűlt hallgatók előtt Kockás Sándor egyetemi tanár[3] felolvasta az ifjúság memorandumát. Több pontban foglalták össze a diákság kívánságait a párt, a kormány vezetőihez. A memorandumot a diákok hatalmas tapssal és éljenzéssel fogadták, majd a Műszaki Egyetem küldöttei ismertették a Műszaki Egyetem MEFESZ[4] nyilatkozatát, amelyben csatlakozásra szólítja fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjait. A Petőfi Akadémia küldötte lépett ezután az emelvényre. A Petőfi Akadémia hallgatói nevében a magyar hadsereg dicső hagyományait követve együttérzésükről biztosítják az egyetemi hallgatókat.

A gyűlésen vitára bocsátották, hogy a délutáni felvonuláson jelszavakkal, vagy anélkül vegyenek-e részt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói úgy döntöttek, hogy a következő jelszavakkal vonulnak:

l. Valóban független, szocialista Magyarországot.

2. Március 15-e piros betűs ünneppé nyilvánítását.

3. Nagy Imre visszahelyezését a korábbi állami funkciójába.

4. Munkánkkal akarjuk helyreállítani az állam új gazdasági alapjait.

5. Új vezetést a pártban és a kormányban.

6. Nyílt tárgyalásokon vonják felelősségre a hibák elkövetőit.

A jelszavakat perceken belül kinyomatták és a következő szöveget írták alá: „Egyetemi ifjak! Kérünk benneteket, ne adjatok hitelt azoknak, akik éket akarnak verni közénk, munkás és értelmiségi fiatalok közé. Harcolni akarunk a ti céljaitok megvalósításáért is. Együtt váltjuk valóra az egész magyar nép követeléseit”.

A Budapesti Műszaki Egyetem fiataljai keddre virradó éjszaka felhívással járták végig a főváros üzemeit és gyárait. A felhívás „Munkások, parasztok, diákok, magyar ifjúság” megszólítással kezdődött és tartalmazta azt a hat pontot, amelynek jelszavával kedden délután felvonul.

A Petőfi Katonai Akadémia is csatlakozott az egyetemi ifjúság követeléseihez. A Petőfi Katonai Akadémia hallgatói, tanárai és polgári személyzete kedden délelőtt 10 órakor gyűlést tartott. Levélben fejezték ki egyetértésüket az ifjúság ésszerű követeléseivel. A röpgyűlés után autós futárok vitték a leveleket az egyetemekhez, ahol a diákság nagy üdvözléssel fogadta a Petőfi Katonai Akadémia ifjúságának csatlakozását. Az Akadémián délután 3 órára újból gyűlést hirdettek, s ott elhatározták, hogy ők is kivonulnak a diáksággal.

 

A fiatalok lelkes készülődését megzavarta az a közlemény, amely szerint a belügyminiszter megtiltott minden felvonulást és gyűlést. Az ifjúsági szervek közbenjárása eredményeként a gyűléstilalmat feloldották. A DISZ[5] Központi Vezetőségének tagjai egyhangúlag elhatározták, hogy testületileg részt vesznek a felvonuláson és utána folytatják tanácskozásukat.

Rövidesen megalakult a fiatalok sokezres menete, amelynek élén az egyetem diákbizottságának koszorúját vitték. Nemzetiszínű (sic!) zászlókkal, néma csendben vonultak fel az egyetemisták. A budai Duna-parton végig a Bem József térig sokan csatlakoztak a menethez.

A Petőfi-szobor előtt, a pesti oldalon is megindult a fiatalok sokezres tömege a város szíve felé, az egyetemek elé. Az autók és a járókelők helyet engedtek a nemzetiszínű (sic!) zászlókkal vonuló egyetemistáknak. Az Egyetem utcánál, a Szabad Sajtó útján már összefolyt a különböző egyetemek fiataljainak sora. Három óra előtt pár perccel már több tízezren tolongtak a Petőfi-szobor körül. Felcsendültek a Kossuth-nóta hangjai, a lobogók között feltűntek a lengyel nép zászlói is. Pontosan hármat mutatott az óra, amikor az összegyülekezett tömeg előtt Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház művésze elszavalta a Nemzeti dalt. Sok ezer torokból zúgott fel a fogadalom: „A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”. A nagy üdvrivalgással fogadott Nemzeti dal után Sinkovits Imre felolvasta a tanuló ifjúság követeléseit. Az összegyűltek, a diákok valamennyi pontot megéljenezték. Azután a tömeg innen is megindult a Bem-szoborhoz.

A Bem-szobornál, a budai Duna-parton a Műszaki Egyetem hallgatói, az Agrártudományi Egyetem fiataljai, a Testnevelési Főiskolások (sic!) és sokan mások tartottak a Bem-szobor felé. A fiatalokhoz csatlakoztak a néphadsereg tisztjei is. Csaknem 800 tiszt egy csoportban vonult fel.

Bem József tábornok szobrát sok tízezres tömeg vette körül. A tömegben ott voltak az egyetemistákon kívül a gyárak, üzemek munkásai, a hivatalok dolgozói is. A sorokban feltűnt számos magyar író, az Írószövetség elnökségének tagjai. Eljöttek a DISZ Központi Vezetőségnek tagjai is. Teherautókon érkeztek a gyárak munkásai s a térhez vezető utcákon zárt sorokban, zászlókkal jöttek Budáról és Pestről az üzemi dolgozók, az értelmiségiek.

Az emlékmű talapzatára nemzetiszínű és lengyel zászlós diákok álltak és az egyetem (sic!) küldöttségei elhelyezték koszorújukat Bem József szobrára. A tömeg ötvenezer főnyi volt, de egyre nőtt, gyarapodott. Elénekelték a Himnuszt és a Szózatot, majd Veres Péter, a Magyar Írók Szövetségének elnöke ismertette az Írószövetség elnökségének határozatát és hét pontba foglalt követelését. Percekig zúgott a taps, amikor az emlékműre feltűzték a Kossuth-címert. Azután Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház művésze mondta el a Szózatot. A diákbizottságok vezetőinek kérésére egy, hazánkban tartózkodó lengyel író is üdvözölte Budapest népét Bem József szobrának talapzatáról.

Az egybegyűltek elhatározták, hogy gyűlésüket Pesten folytatják és átvonulnak az Országház épülete elé, ahol Nagy Imre programbeszédet mondott. Majd ezután a tömeg egy része a Sztálin-szoborhoz vonult és azt a tömeg éljenzése közben ledöntötték.

 

Ne folyjon több vér!

 

Az Országház előtt, a Kossuth téren összegyülekezett hatalmas tömeg hosszú ideig együtt maradt. A tüntetők tömege állandóan növekedett. A tüntetők követelték, hogy Nagy Imre elvtárs beszéljen. Nagy Imre elvtárs este 9 óra körül rövid beszédet mondott a Kossuth Lajos téren.

Az esti órákban a város több pontján rendzavarásra került sor. Különösen súlyosan alakult a helyzet a Magyar Rádió székházának környékén, ahol a megtámadott karhatalmi alakulatok szorongatott helyzetükben fegyvert is használtak. Az összeütközésnek halálos áldozatai és sebesültjei vannak.

 

            Ne adjunk alkalmat se a sztálini‒rákosi erőknek, se a burzsoá restaurációnak

 

Budapest nyomán még tegnap éjszaka megmozdult a vidék, megmozdult Kaposvár Ifjúsága (sic!) is. A Magyar Távirati Iroda budapesti helyzetjelentése alapján már az éjszaka, a színházi előadás után több száz főnyi tömegnek ismertették az eseményeket. Történelmi pillanatok voltak ezek. A budapesti egyetemi ifjúság követeléseit viharos tapssal fogadta a színház közönsége, s az ismertetés után a hosszú évek, bizalmatlanság légkörétől, az önkény még máig is helyükön lévő csatlósainak restaurációs kísérletétől félő emberek emelkedett hangulatban, megkönnyebbülten és meghatottan énekelték el a magyar Himnuszt.

 

A budapesti események áldozatokat követeltek. Voltak provokátorok, akik kihasználták népünk, ifjúságunk lelkesedését, a felvonulások, gyűlések izzó hangulatát s összetűzéseket provokáltak a karhatalom képviselőivel. Megdöbbenéssel hallottuk az éjszakai híreket az áldozatokról, s éppen ezért nyugodtságra kell intenünk Kaposvár és a megye dolgozóit.

Nem lehetünk könnyelműek, számunkra a legfontosabb a rend és nyugalom fenntartása, még a jelenlegi körülmények között is. A mi célunk az igazi szocialista demokrácia megteremtése, s az ezért végzett küzdelemben nem engedhetjük meg, hogy áldozataink legyenek. Az emberi élet, minden vércsepp drága számunkra. Bizonyos, hogy az elkövetkező napokban megmozdul megyénk népe is, felvonulásokon gyűléseken ad hangot kívánságainak, követeléseinek. Tartanunk kell ‒ éppen a budapesti események után ‒, hogy egyesek megkísérelnek nálunk is rendzavarásokat s összetűzéseket provokálni. Kaposvár és Somogy népén, becsületes dolgozóin múlik, hogy e kísérleteket meghiúsítsuk. Tartozunk ezzel magunknak, tartozunk célunknak, hogy ezt sikerrel, áldozatok nélkül valósítsuk meg. Bizalommal számítunk Somogy népe higgadtságára, nyugodtságára, amely a legfontosabb e népünk életében, történetében valóban sorsdöntő órákban.

 

A Somogy megyei Párt-végrehajtóbizottság (sic!) levele a DISZ Zrínyi Miklós Körhöz

 

A Somogy Megyei Párt-végrehajtóbizottság örömmel üdvözli Kaposvár fiataljainak lelkes kezdeményezését, a DISZ Zrínyi Miklós Kör megalakítását. A nemzet jobblétéért való küzdelemben hazánk haladó hagyományai mellett, Marx‒Lenin tanításai alapján harcolunk a szocializmus felépítéséért. A Szovjetunió XX. kongresszusának[6] szellemében a központi vezetőség júliusi határozatának megvalósításában, a demokratizmus kiszélesítésében a megyei párt-vb támaszkodni kíván Kaposvár ifjúságára, lelkesedésére, buzgalmára is.

Azt várjuk a kaposvári fiataloktól, hogy nagy lelkesedésüket párosítsák a párt bölcsességével. Kezdeményezzenek bátran, dolgozzanak ki javaslatokat gazdasági nehézségeink leküzdésére, a párt segíteni fog munkájuk eredményessé tevésében.

A Megyei Párt-végrehajtóbizottság (sic!) első nyilvános ülésükhöz és további munkájukhoz sok sikert kíván.

Megyei Párt-végrehajtóbizottság

           

Üdvözöljük a DISZ Zrínyi Miklós Körét

 

Meleg szeretettel üdvözöljük városunk értelmiségi ifjúságának kezdeményezésére megalakult DISZ Zrínyi Miklós Kört, mely népünk felemelkedéséért, ifjúságunk holnapjáért folytatott küzdelmet, őszinte hangú viták folytatását írta harci zászlajára. A kör első tanácskozását folyó hó 24-én tartja, ahol ismerteti programját.

Felhívjuk megyénk ifjúságát és összes dolgozóit, vegyenek részt a kör munkájában, jelenlétükkel, javaslataikkal segítsék elő az ifjúsági egység szilárdítását.

 

DISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága

 

A Népfront[7] megyei irodájának csatlakozása

 

A Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága örömmel üdvözli a DISZ Zrínyi Miklós nevet viselő körének megalakulását, helyesli Somogy megye ifjúságának a nemzet sorsáért érzett felelősségének tudatában tett kezdeményezését. Csatlakozik a ma délután 3 órakor, a kaposvári Kossuth téren tartandó szolidaritási nagygyűlés megtartásához, melynek szervezéséhez segítséget kíván nyújtani.

E nyilvános fórumról fordulunk felhívással a megye munkásaihoz, dolgozó parasztjaihoz, értelmiségi dolgozóihoz, hazánk fiaihoz, minden becsületes honpolgárhoz, segítse az ifjúságnak ezen egészséges megnyilvánulását. Küzdjünk egy akarattal, szívvel, ésszel a lenini normák visszaállításáért.

                                                                                                      Hazafias Népfront

                                                                                               Somogy megyei Bizottsága

 

A DISZ Zrínyi Miklós Körének felhívása!

 

Somogyi fiatalok! Munkások, parasztok, értelmiségiek! Magyarország dolgozói!

A budapesti ifjúság, Budapest népének nagyszerű tette után rajtunk a sor. Ma délután 3 órakor szolidaritási nagygyűlést tartunk Kaposvárott a Kossuth Lajos téren. Megkoszorúzzuk Kossuth és Petőfi szobrát.

Felolvassuk a Kör programját.

Fiatalok, dolgozók! Erőnk hatalmas, mert 10 millióan vagyunk. S aki hős, az nyugodt, fegyelmezett. Így várunk benneteket.

 

 

Forrás: MNL SML XXXV. 55. Arch., A/T. gy. Som. ell.forr., 6. ő. e.

 

Felhasznált irodalom:

 

Szántó László (főszerk.) – Farkas Péter – Récsei Balázs (szerk.):  Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 2017.

 

Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 1995.

 

Szántó László: Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a Somogyi összegzés kaposvári vitáján. Somogy Megye Múltjából. (Levéltári Évkönyv 23.). Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 1992. 263-278.

 

Szántó László: A Somogyi összegezés kaposvári vitája. Valóság. 1991/12. 86-95.

 

 

 

Készítette: Farkas Péter

 

 



[1] A DISZ Zrínyi Miklós köre 1956 októberében alakult meg, helyi fiatal értelmiségiekből. A szervezet a Petőfi Kör mintájára alakult és jelentős szerepe volt a forradalom kaposvári eseményeiben.

[2] A Petőfi Kör 1955 márciusában megalakult ifjúsági, értelmiségi mozgalom volt, jelentős szerepet játszott az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző erjedési folyamatban.

[3] Helyesen: Koczkás Sándor. Koczkás Sándor (1924-2000): irodalomtörténész, kritikus. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatója. Kockás Sándor olvasta fel a bölcsészkari gyűlésen az egyetemi pártbizottság 14 pontos követelését.

[4]MEFESZ: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Ifjúsági szervezet 1956-ban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kidolgozásában és előkészítésében kiemelt játszott, megtörve a Kommunista Ifjúsági Szövetség hegemóniáját.

[5] Dolgozó Ifjúság Szövetsége. 1950-ben alakult magyar ifjúsági tömegszervezet, 1956 októberében bomlott fel. 1957-től  átadta a helyét a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ).

[6] Értsd: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa.

[7] Értsd: Hazafias Népfront.