Az első esküdtszéki tárgyalások Kaposváron

Kaposvár, 1900. június 5., 7.

Kevésbe köztudott, hogy a magyar büntetőjog története során többször felvetődött az esküdtszék létrehozásának ötlete. Az angolszász jogrendszerben a laikusok bevonásával történő bíráskodásnak már évszázados hagyományai voltak, ezért azt teljes mértékben átvenni nem lehetett. A 19. században a kérdés – miként lehetne átvenni és alkalmazni jogrendszerünkbe az esküdtszéki eljárást – újra és újra megfogalmazódott. Rövid áttekintést szeretnék adni milyen tervek mentén valósult meg az esküdtszéki eljárás bevezetése.

Először az 1843. évi büntetőeljárási kódex tervezetéhez készült vélemény vetette fel az esküdtbíróság felállításának ötletét, a tervezetet végül 1844-ben a főrendiház elutasította az esküdtszék intézményére tekintettel. Először az 1848:18. tc. 17. § rendelkezett az esküdtszékek megszervezéséről, amely a sajtóvétségek felett mondott volna ítéletet, de a szabadságharc kitörése miatt nem valósult meg.[1]

1865-ben egy királyi leirat határozott az esküdtszékek létrehozásáról, amely a sajtóvétségek ügyében járt el. 1867-ben öt székhelyen (Pest, Kőszeg, Nagyszombat, Eperjes, Debrecen) kezdték meg a működésüket, miután ezek megszűntek, helyükre vegyes bíróságok szerveződtek. Az 1897:33. tc. határozta meg a törvényszékek mellett szervezett esküdtszékek bíráskodásának menetét. Hatáskörébe a sajtó útján elkövetett vétségek mellett a halállal vagy legalább ötévi fegyházzal büntetendő politikai és köztörvényi bűncselekményeket utalta. Az esküdtszék nem állandó bíróságként működött, hanem évente 2-4 alkalommal tartottak meghatározott ülésszakokat.[2] Összetételét tekintve vegyes bíróság volt: háromtagú bírói tanácsból és 12 esküdtből állt. Az esküdtek a tények megállapításán túl, a bűnösség és a minősítés kérdésében is döntöttek, a bírók pedig a büntetés kiszabása felől határoztak.[3]

Az esküdtek alaplajstromát összeállító bizottságot minden év május első napjaiban kellett megalakítani, és az általuk készített alaplajstromot szeptember 1-ig az illetékes törvényszékhez megküldeni. Majd a bíráskodási ciklust megelőzően a törvényszék elnökét és két bíráját magába foglaló bizottság harminc esküdtet és tíz helyettes esküdtet sorsolt ki. Ezek közül 24 fő került behívásra, és miután a védelem, valamint a vád képviselője hat-hat esküdtet kiejtett, a megmaradt 12 esküdt vett részt a bíráskodásban.

Esküdt csak a 26. életévét betöltött, magyarul írni és olvasni tudó férfi lehetett, aki legalább évi húsz korona állami egyenes adót fizetett vagy középiskolai, illetve felsőbb szakiskolai végzettséggel rendelkezett. Az esküdti tisztségből ki voltak zárva a miniszterek, főispánok, a hivatásos bírók, az ügyészek és fegyveres erők tagjai, továbbá a napszámosok és a szolgák.[4] A tisztség vállalásáért nem járt jutalom, azonban a felmerülő költségek fedezésére mérsékelt napidíjat állapíthattak meg az esküdtek részére.[5]

A kaposvári esküdtbíróság évenkénti ülési időszakai február, június és október hónap volt.[6] Az első esküdtszéki tárgyalásokat 1900. június 5-én, majd 7-én tartották Kaposváron, amelyek iránt a jogászok és a laikusok is nagy érdeklődést mutattak. A tárgyalások helyszínéül a Fő utcai vármegyeháza egyik kistermét választották, amely a nagyszámú érdeklődő miatt szűknek bizonyult.[7]

Mindkét tárgyaláson Kisfaludy Ákos bíró elnökölt és mondott ítéletet. Az egyik, a 38 éves Niklai György varjaskéri lakos ügye volt, akit szándékos emberölés kísérletével vádoltak. 1889. április 29-én este Táskán a korcsmában Gyanó Sándort késsel többször megszúrta. A sértett tíz napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.[8] Az esküdtszék egy óra tanácskozás után kihirdette az ítéletet, amely súlyos testi sértés vétsége miatt egy év börtönbüntetés lett.[9] A büntetést a kaposvári börtönben kellett letöltenie.[10]

A második ügyet június 7-én tárgyalták. Rehák Gáspár 1900. február 7-én este összeszólalkozott ittas állapotban lévő apjával, Rehák Józseffel, majd egy ólmosbottal fejbe ütötte, aki az ebből keletkezett sérülés következtében meghalt.[11] Az esküdtek kétórás tanácskozást követően megállapították, hogy a vádlott erős felindulásból elkövetett súlyos testi sértést követett el, ezért a bíróság egy és fél év börtönre ítélte. Védője kérelmére eltekintettek a büntetés letöltésétől, mivel az esküdtszék a támadást jogos védelemként[12] értelmezte, amelyet a körülmények miatt a vádlott érthető módon túllépett.[13]

Ugyanezen évben még két alkalommal került sor esküdtszéki tárgyalásra Kaposváron, október 1–4 és 8–10 között. Mindegyikről Schwarz Samu ügyvéd tudósított. A tárgyalások alkalmával emberölés, súlyos testi sértés, rablás vagy gyújtogatás ügyében hoztak ítéletet.[14]

Az 1913:34. és 1914:14. tc. leszűkítette az esküdtszékek a hatáskörét, az előbbi egyes politikai, például az államforma megváltoztatása elleni bűncselekményeket, az utóbbi pedig a sajtó útján megvalósított közszemérem elleni vétségeket kivette az esküdtszéki joghatóság alól. Az 6899/1919. ME rendelettel az esküdtszék működését felfüggesztették és később nem is állították vissza.[15]

A tárgyalások bővebb leírása a Somogy c. hetilap 1900. június 10-ei számban olvasható.

Sneff Marianna

Felhasznált irodalom:

1.      ANTAL 2006 = Antal Tamás: Törvénykezési reformok Magyarországon 1890–1900. Ítélőtáblák, bírói jogviszony, esküdtszék. Dél-Alföld évszázadok 23. Szeged, 2006.

2.      BÉLI 2009 = Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 2009.

3.      BERECZK 1926 = Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest, 1926.

4.      MEZEY 2003 = Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Bp., 2003.

5.      SOMOGY 23/1900. = Somogy hetilap. 1900. június 10. 1–2. p.

6.      SZŐLLŐSY 2010. = Szőllősy Ferenc: Visszapillantó tükör. In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 40. Kaposvár, 2010. 79–172 p.

7.      1878. évi V. törvénycikk. A magyar büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. In: Magyar Törvénytár. 1877–1878. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 101–173. p.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező