A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének kérdőíve a Nagyatádi 155. számú N.A.P. cserkészcsapat[1] számára

Nagyatád, 1948. július 15.

A hónap dokumentumául választott írás apropóját az adja, hogy 70 évvel ezelőtt, 1948-ban olvasztották be a magyarországi cserkészmozgalmat az 1946-ban megalakult Magyar Úttörők Szövetségébe.[2]

Az 1908-ban elindult cserkészmozgalom önkéntes, politikamentes, származástól, nemtől, felekezettől, társadalmi és vagyoni helyzettől független, ifjúságnevelő mozgalom volt, amely támogatta a fiatalokat testi, lelki, társadalmi és szellemi képességeik teljes kifejlesztésében.

Az 1945-ben elindult úttörőmozgalom kötelező jellegű, ateista, a kommunista szellemben működő ifjúságnevelő mozgalom volt, amely magába tömörítette a fiatalokat, a munkás, a paraszt és az értelmiségi származásúakat egyaránt.

Magyarországon a II. világháborút követő szovjetizálás hatására elkezdődött a már meglévő ifjúsági szervezetek felszámolása, ennek részeként Rajk László belügyminiszter 1946. július 20-án elrendelte a Magyar Cserkészszövetség[3] feloszlatását.

1946. július 22-én a Haladószellemű Cserkészvezetők Munkaközössége[4] rendkívüli közgyűlésén megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége (MCSFSZ), amely célul tűzte ki „a hazai ifjúság jellemének, lelkének és testének demokratikus, szabadságszerető szellemben nevelését.” Ők tehát megpróbálták a cserkészetet – a kiépülő kommunista rezsimmel együttműködve – tovább éltetni.

1947 nyarától azonban a politikai viszonyokban döntő változások következtek be Magyarországon. A Magyar Dolgozók Pártja a társadalmi átalakulás felgyorsítása érdekében felülvizsgálta addigi tömegszervezeti és ifjúságpolitikai célkitűzéseit, és 1948 szeptemberében egyesítette a cserkészetet, valamint az úttörőmozgalmat, továbbá elrendelte az úttörőcsapatok általános iskolai megszervezését.

A Nagyatádi 155. számú N.A.P. cserkészcsapat vezetője, megalakulásától megszűnéséig Kisasszondi János tanár volt. Ő 1895-ben született Nagyatádon, Knapp János néven, ősei a 18. században, a németországi Hessenből települtek át Somogyba.

Kisasszondi János Csurgón tanítói oklevelet, Budapesten tanári képesítést szerzett mennyiségtan és természettudomány szaktárgyakból 1915-ben.

Az I. világháborúban az orosz fronton harcolt, 1918-ban fogságba esett, ahonnan megszökött, és 1920-ban tért vissza Nagyatádra.

1921-től a helyi polgári fiúiskolában, 1948-tól az államosított általános iskolában tanított 1960-ig.

Tevékenyen részt vett a társadalmi életben is, számos tisztséget betöltve. Többek között ő volt a római katolikus hitközség választmányi és tanácstagja, a 155. számú N.A.P. cserkészcsapat parancsnoka, a Magyar Cserkészszövetség Somogy vármegyei Intéző Bizottságának tagja, a helyi Vöröskereszt gondnoka és az iskolai énekkar vezetője is.

1966-ban hunyt el.

A hónap dokumentumául választott kérdőív részletes információkat kér az érintett cserkészcsapatról, többek között annak létszámáról, tevékenységéről, a tagok foglalkozás (származás) szerinti megoszlásáról, valamint a helyi vagy környékbeli úttörőmozgalommal való kapcsolatáról.

A dokumentumot az alábbiakban, a jelenleg érvényes helyesírási szabályok alapján, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel közlöm, a kézzel írt részeket félkövér betűstílussal jelezve, a szövegben a közérthetőséget és az egyértelműséget segítő módosításokat végeztem el.

Dr. Lesz Éva

Magyar Cserkészfiúk Szövetsége                                                   Cserkészkerület: VII. Pécs

Budapest, Nagy Sándor u. 6.                                                          Vármegye: Somogy

Csapat száma: 155, neve: N.A.P.

Csapat címe: Nagyatád, szervezőtestülete: Állami fiúáltalános

Parancsnok neve: Kisasszondi János, foglalkozása: polgári iskolai tanár

Parancsnok lakcíme: Nagyatád, kora: 53

Csapat tagjainak száma: 22, ebből kiscserkész: 0, cserkész: 21, rover:[5] 0, öregcserkész: 0 vízicserkész: 0, regős:[6] 0, tiszt: 1.

A csapat tisztjeinek neve és lakcíme: Kisasszondi János, tanár, Nagyatád

Kik vettek részt a Hárshegyi Cserkészparkban tartott táborokon:

tiszt                                                    segédtiszt                                                       őrsvezető

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Tart-e fenn kapcsolatot a csapat a helyi vagy környékbeli úttörőmozgalommal: Nem, hol: Úttörők még nem működnek.

Részesül-e a csapat támogatásban a Magyar Ifjúság Népi Szövetségétől?[7] Nem.

Milyen társadalmi munkában vett részt a csapat az 1948. év folyamán? Mint az iskola tagja ünnepélyeken, kiállítás-rendezésben.

A csapat tagjainak megoszlása foglalkozás szerint: munkás, tanonc: 21, diák, értelmiségi: 1, paraszt, földműves: 0.

Részt vett-e a parancsnok vagy megbízottja a Budapesten vagy kerületenként megtartott konferenciánkon: Nem.

Milyen nyilvános szereplései voltak a csapatnak 1948. év folyamán: Iskolai tornaünnepélyen, iskolai kötelékben.

Hova megy a csapat nyári táborba: -, megye: -

Történt-e a csapatban a megalakulás óta (1946) parancsnok-, illetve szervezőtestület-változás, mikor: Nem.

Mely csapattal tart kapcsolatot: 151. sz. Kaposvár (Dr. Szél Ferenc)

Kit küld a csapat tiszti, segédtiszti táborba, mikor:..................................................................

..................................................................................................................................................

Hétvégi táboron részt vett a csapatból: 16 és 78 (a jelölteket is beszámítva)

A csapat kívánságai: Az igazolási okmány megküldése és a parancsnoki megbízólevél kiállítása.

Amennyiben a csapatmunka szünetel: -, mi ennek az oka: -

1948. július 15-én                                                                              Olvashatatlan aláírás[8]

Géppel írt és kézzel kitöltött, eredeti dokumentum.

 A dokumentum jelzete: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára X. 220. Nagyatádi 155. számú cserkészcsapat iratai, iktatatlan irat, 1948. július 15., Kisasszondi János által kitöltött kérdőív.

Felhasznált irodalom

Horváth Miklós: A 155. sz. N.A.P. cserkészcsapat krónikája 1921–1948. Múltidéző XV. Nagyatád Város Önkormányzata, Nagyatád, 2006.