XXVI. – Intézetek, intézmények
V. osztály
Évkör: 1944–2011
Terjedelem: 685,87 ifm
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a fondfőcsoporthoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
Az intézetek, intézmények fondfőcsoportjában találhatóak többek között a Magyar Rádió, 1957–1974 közt Magyar Rádió és Televízió (XXVI-A-8; 1945–1982, 22,44 fm) és az 1974 után különvált Magyar Televízió (XXVI-A-9; 1975–1996; 1,08 fm) hiányosan fennmaradt iratai. A Magyar Távirati Iroda iratanyaga (XXVI-A-14 1944–2000; 146, 88 fm) 1944 és 1962 között kiadott kőnyomatos tájékoztatókból, egyéb 1968-1980 között keletkezett tematikus anyagokból és általános iratokból áll (1950–2000). A tematikusan rendezett iratanyag raktári jegyzékek alapján kutatható. Az egykori Magyar Közvéleménykutató Intézet (XXVI-A-37; 1963–1991; 243,48 fm) iratanyaga, valamint a Pressinform Külföldi Újságírókat Tájékoztató Iroda (XXVI-A-38, 1981–1992; 11,76 fm) fennmaradt iratanyaga, továbbá az Országos Közegészségügyi Intézet (XXVI-C-3; 1955–1965; 10,54 fm) iratai is ezen fondfőcsoport anyagában találhatók.
Az Országos Neveléstudományi Intézet iratai (XXVI−I−1; (1945) 1948–1950) között igazgatói utasítások mellett munkatervek, az egyetemek reformtervei valamint, tankönyvekkel kapcsolatos ügyiratok és Mérei Ferenc igazgató iratai kutathatóak. A könyvtár történet iránt érdeklődök az Országos Széchenyi Könyvtár Módszertani Központja (XXVI−I−2; 1957–1965) iratai között módszertani útmutatók, vidéki könyvtári ellenőrzések ügyiratai találhatják, amíg az Országos Könyvtári Központ iratanyagában (XXVI−I−72; 1956–1991) gyűjtőterületi, leltározási útmutatókra kereshetünk.
A Magyar Állami Operaház (XXVI−I−3; 1945–1958) személyzeti iratokon kívül, az előadások szereposztásával, rendezésével kapcsolatos ügyiratokon kívül az Erkel Színházra és a Gördülő Opera történetére is találhatóak források.
Az Állami Hangverseny és Műsorigazgatóság (XXVI−I−4; 1958–1964) feladata volt a műsorok tekintetében a minisztérium főfelügyeleti jogkörének ellátása. Műsoros előadások rendezésével foglalkozó állami és társadalmi szervek szakfelügyeletét is ellátta.
A Magyar Állami és Népi Együttes (XXVI−I−5; 1950–1986) iratai között a békekölcsönnel kapcsolatos iratokon kívül levelezéseket és fegyelmi ügyeket kutathatunk.
A színházak történetére, működésére az alábbi fondok tartalmaznak forrásokat a Huszonötödik Színház (XXVI−I−6; 1970–1977), a Déryné Színház (XXVI−I−7; 1958–1977), a (XXVII−8; (1933) 1947−1997), valamint a Népszínház (XXVI−I−73; 1951–1990), és a Budapesti Kamaraszínház (XXVI−I−74; (1930) 1991–2012).
A Műcsarnok működésével kapcsolatban a (XXVI−I−10; 1952–1990) őrzünk dokumentumokat. A film történet iránt érdeklődök a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (XXVI−I−23; 1960–1977) film klubokra, mozi hálózatokra vonatkozó történeti dokumentumokat őrzünk, és a Színház és Filmtudomány Intézet (XXVI−I−65; 1957–1959) a munkatervek mellett a filmarchívum történeti forrásai kutathatóak. A táncdal fesztiválok történetével, illetve a sanzon bizottság működésre vonatkozó iratok az Országos Rendező Iroda (XXVI−I−67; 1960–1991) irathagyatékában vannak.
VI. osztály
Évkör: 1945–2002
Terjedelem: 889,42 ifm
Aktuális nyilvántartás:
Az MNL iratkeresőjében ITT tekintheti meg a fondfőcsoporthoz tartozó iratok listáját.
Az információ elolvasása után kattintson a „Teljes struktúra” gombra!
A fondfőcsoporthoz 6 fondcsoport tartozik az alábbiak szerint:
XXVI–A – Központi (nem miniszteriális) kormányzati szervek (2 fond)
XXVI–D – Építésügy (8 fond)
XXVI–F – Iparügy (21 fond)
XXVI–G – Kereskedelemügy (5 fond)
XXVI–H – Közlekedés- és postaügy (4 fond)
XXVI–K – Mezőgazdaság- és élelmezésügy (11 fond)
XXVI–L – Pénzügy (2 fond)
XXVI–N – Szövetkezetügy (1 fond)
A fondfőcsoportba országos hatáskörű tudományos, kutató és tervező intézetek tartoznak. Irataikról általánosságban elmondható, hogy a fondok egy része hiányos, általában a felügyeletét ellátó szaktárca anyagával párhuzamosan kiegészítő forrásként célszerű azokat kutatni. Az esetek döntő többségében az eredeti irattári rend felborult, az egykorú segédletek elvesztek vagy nem is készültek, nem kerültek levéltárba. Ennek következtében az iratokat tárgyilag átrendezték, és raktári jegyzékek alapján kutathatóak.
A fondfőcsoporthoz tartozó jelentősebb fondok a következők:
Magyar Állami Földtani Intézet (XXVI-A-7; 1945–1965)
Tervgazdasági Intézet (XXVI-A-151; 1963–1990)
Építéstudományi Intézet (XXVI-D-2; 1948–1971)
Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (XXVI–D–8; 1950–1980; 64,44 ifm) iratanyagában városrendezési, regionális és műemléki tervek, valamint településtudományi kutatásokra vonatkozó dokumentáció található.
Alumíniumipari Tervező Intézet (XXVI–F–1; 1949–1985; 12,82 ifm) A bauxit földtani kutatására, a bauxit, timföld, alumínium félgyártmány termelésére, a melléktermékek, hulladékok feldolgozására, hasznosítására nyújt információt a fond iratanyaga.
Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet (XXVI–F–7; 1948–1989; 44,78 ifm)
Belkereskedelmi Kutató Intézet (XXVI–G–4; 1960–1988; 21,36 ifm) A fond az áruforgalom és a fogyasztás távlati tervezésére, a kereskedelmi hálózat kiépítésére, az ún. szocialista kereskedelempolitika kidolgozására vonatkozó dokumentumokat tartalmaz.
Postai Tervező Iroda (XXVI–H–1; 1951–1953; 3,24 ifm)
Agrárgazdasági Kutató Intézet (XXVI–K–31; 1955–1991; 51,92 ifm) A fond iratanyagában a mezőgazdasági ágazat részére végzett agroökonomiai kutatások iratai találhatóak.
