Újabb fontos mozaikdarab került a helyére a különleges naplóval
Ünnepélyes könyvbemutatót tartottak március 18-án, szerdán a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében, a kiállító- és konferenciateremben. A levéltár és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) közös rendezvényén a „Ma élünk, holnap meghalunk – Jakab István I. világháborús naplója” című kötetet ajánlották az érdeklődők figyelmébe.
Az eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, aki kifejtette: rendkívül nagyra értékeli az alapítvány munkáját, és ígéretet tett arra, hogy az intézmény továbbra is minden segítséget megad a szervezetnek. – Az egyesülettel évek óta együtt dolgozunk. Egy olyan civil szervezetről beszélünk, amely példaértékű lehet minden más egyesület számára. Az a misszió, amelyet betöltenek, hogy az első világháborúról minél többet megtudjunk, nap mint nap eredményeket hoz. Ilyen a mostani kötet is – emelte ki Szabó Csaba. Az MNL főigazgatója rámutatott arra, hogy a nagy háború könyvek sorozatban megjelent kötetek csaknem felét a levéltárban mutatták be. – S a jövőben is bármikor jöhet hozzánk az alapítvány, helye lesz a levéltárban – tette hozzá. Szabó Csaba a most megjelent kötet kapcsán azt emelte ki, hogy a könyvet nagyon értékesnek tartja, amivel – csakúgy, mint az eddig kiadott naplókkal, visszaemlékezésekkel – újabb fontos mozaikdarab került a helyére. Szavai szerint ezzel ismét több lesz a tudásunk, és végső soron így áll össze a történelmünk.
Fontos erdélyi szálak
Pintér Tamás, a kötetet kiadó NHKA kuratóriumi elnöke, az MNL Országos Levéltára 1945 előtti Kormányszervek Osztálya címzetes osztályvezetője megköszönte, hogy a mostani rendezvénynek is a Bécsi kapu téri levéltári palota adhatott otthont, és egyben örömét fejezte ki, hogy a civil szervezet továbbra is számíthat a levéltár támogatására, segítségére. Pintér Tamás elmondta, hogy a csapat, amelynek tagjai a kötet elkészítésén dolgoztak, erősen kötődik Erdélyhez, ahonnan a főszereplő, a naplót író Jakab István is származott. A kuratóriumi elnök beszédében köszönetét fejezte ki Magyarosi Sándor történésznek, a kötet szerkesztőjének, Selmeczi Péter történésznek, a könyv szakmai lektorának, valamint Kajon Árpád amatőr hadtörténésznek és fotógyűjtőnek. – Két személyt még mindenképpen meg kell említenem, akiknek az írásaival a kötetben találkozhatnak. Az egyikük Benkő Levente erdélyi magyar történész, könyvtáros, újságíró, szerkesztő, aki a könyvben ajánlást írt. A másik személy Veress Emese Gyöngyvér néprajzkutató, történész, újságíró és a barcasági csángók néprajzának és történetének kutatója, ő a napló felfedezésében játszott szerepet – fogalmazott. S személyen köszöntötte még Bálint Ferencet, a HM Hadtörténti Intézet és Múzeum történész-muzeológusát, hagyományőrzőt, aki a császári és király 31. gyalogezred géppuskás egyenruhájában jelent meg az eseményen. Jakab István ennél az alakulatnál és a brassói 2. gyalogezrednél szolgált az első világháborúban.
Pintér Tamás hangsúlyozta, hogy a kiadvány megjelenését – a többi kötethez hasonlóan – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta, és külön köszönetét fejezte ki Magyar Leventének, a tárca parlamenti államtitkárának, aki személyesen is lelkes olvasója az első világháború történetének, az ügy támogatója, és aki egy korábban itt tartott könyvbemutatót is megtisztelt jelenlétével.
Érdekes apró részletek
A megnyitót követően a kiadványról Pintér Tamás, Magyarosi Sándor, Selmeczi Péter és Kajon Árpád osztotta meg gondolatait, közben Pintér Mátyás amatőr színjátszó olvasott fel részleteket a kötetből. A beszélgetés során szó esett egyebek mellett arról, hogy ki volt Jakab István, aki a Barcaságból, Hétfaluból származott. A térségben akkor nagyjából egyenlő arányban laktak magyarok, románok és szászok. Beszéltek arról is, hogy miként jelentek meg a géppuskák a császári és királyi gyalogezredeknél, és hogyan nyertek teret ezek a fegyverek, amelyekkel Jakab István is harcolt annak idején. A naplót egyébként 1915. március 15-től 1918. január 9-ig írta a szerző, azt nem lehet tudni, hogy születtek-e későbbi bejegyzések vagy sem. Reményüket fejezték ki, hogy kerülnek még elő további részletek a naplóból.
Az is szóba került, hogy van némi zavar az 1916-os év őszének a kronológiájában, ami talán annak is köszönhető, hogy Jakab István otthon, a háborút követően átmásolta a naplót. Ettől még olvasmányosabb lett az írás.
Pintér Tamás, Magyarosi Sándor, Selmeczi Péter és Kajon Árpád részletesen beszéltek a kötet kapcsán arról, hogy miként zajlottak a harcok és az ad hoc fegyverszünetek, a frontbarátkozások a háborúban. Emellett több fontosabb pillanatot is kiemeltek a naplóból, amelyhez újfent Pintér Mátyás olvasta fel a vonatkozó részeket. Az eseményen résztvevők megtudhatták azt is, hogy a borítókép Kajon Árpád gyűjteményéből való, mivel a szerzőről nem rendelkeznek fotóval, és hozzá kötődik a kötet címadása is, így tulajdonképpen ő a „keresztapa”. A beszélgetés során mindannyian kiemeltek kedvenc részeket a könyvből, így például Jakab „géppuskás” gondolkodását, a főhős udvarlásait és a filmszerű jeleneteket. Azt is izgalmasnak tartják, ahogy a hajdani géppuskás a különböző nyelvekkel boldogulni próbált. S végül elhangzott, hogy vannak még további tervek a naplóval, amelyet elvisznek Erdélybe, Brassóba és Jakab szülőfalujába is. Talán ennek is köszönhetően előkerülhetnek Jakab Istvánról fotók, és esetleg további naplórészletekre is rábukkanhatnak.
Új hozzászólás