Rigó Jancsi legendáját ismerhettük meg a Levéltári Délutánokon

A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat közös sorozatának újabb előadása hangzott el május 26-án a Levéltári Délutánok tudományos ismeretterjesztő programunkon. Ezúttal Katona Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár kommunikációs referense „Rigó Jancsi és Clara Ward. Egy nemzetközi celebbotrány a 19. század végén”  címmel adott elő a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében. Kollégánk humorral fűszerezett előadást tartott az érdeklődőknek, bemutatta nemcsak Rigó Jancsi életét, hanem megidézte a korszakot, annak számos érdekes szereplőjét.

Születéstől a világhírnévig

Rigó Jancsi Pákozdon született. Már nagyon fiatalon hegedűt vett a kezébe, a források szerint valódi őstehetség volt, akinek az élete a zenéről szólt. Ugyanakkor nagyon kevés hiteles levéltári forrás, dokumentum maradt meg az életének korai szakaszról, és a későbbiekre vonatkozóan is gyakran csak a bulvárújságok kétes valóságtartalmú cikkeire támaszkodhatunk. Egyes hírek szerint már tíz éves korában az apja bandájában muzsikálta végig a szüretet, és előfordult, hogy ő volt a szólista, vagyis már nagyon fiatalon egyfajta elismerés övezte tevékenységét. Az apja tanítani akarta, és elvitte a székesfehérvári Magyar Király Kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsefhez (Barcza Józsihoz). A nagyhírű prímás is tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a kávéház zenekarába.

A zenekarral 15 évesen Kaposvárra került, ahol egyes hírek szerint ellentétbe került a mentorával, aki állítólag kontrásként játszatta a zenekarban.

Növekvő népszerűség

Különösen érdekes, hogy egyes hírek szerint 1884-ben részese lett a történelem első kaposvári telefonbeszélgetésének. Erre Dzsida Mihály kaposvári magánlakásában nyílt lehetősége, a férfi a távírda vezetője volt, és először létesített telefonkapcsolatot a városban Péccsel. Mindkét településen összegyűlt egy-egy társaság. Kaposváron Barcza József és Rigó Jancsi is köztük volt, mindketten bele is hegedültek a telefonba. Közben Rigó Jancsi elvette Barcza József lányát, Mariskát. Az esküvő ellenére a szakmaiés művészi rivalizálás az após és a veje között megmaradt, így Jancsi alig 24 évesen önálló utakra lépett és Budapestre ment. A főváros nyüzsgő szellemi élete őt is magával ragadta, a népszerűsége tovább növekedett. A zenekarával Budapesten az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszottak. Rigó ekkor már cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában fellépett, hiszen Nyugat-Európában és Amerikában is népszerűek voltak a magyar cigányzenészek.
 

Celebnek lenni a 19. században

Életében meghatározó fordulat következett be 1896-ban, amikor egy párizsi étteremben, a Payard-ban játszott a zenekarával, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, a franciául jól beszélő Clara Ward. Az európai neveltetésben részesülő fiatalasszony beleszeretett Rigó Jancsiba, és elhagyta érte férjét. A szerelem kölcsönös volt, és Jancsi is elvált feleségétől. Ez akkora botránynak számított, hogy arról a komoly nemzetközi lapok is beszámoltak, gyakran szenzációhajhász stílusban, ami akkor is jellemezte a bulvársajtót.

A szerelmespár bejárta Európát, nagyon híresek voltak, erotikus elemekkel fűszerezett előadásaik és Rigó Jancsi hegedűjátéka elvarázsolta a közönséget. A nagy siker ugyanakkor nem tartott örökké, mint ahogy a szerelem sem. Clara Ward és Rigó Jancsi búcsút vettek egymástól (nem tudjuk, hogy összeházasodtak-e). További sorsáról keveset tudunk, szegényen halt meg Padovában 1916-ban. A művészpár tízéves tékozló életmódja alatt a pletykák szerint 8 millió dollárt herdáltak el, ami óriási összegnek számított. A szakítás után Rigó Jancsi Amerikába ment szerencsét próbálni.
 

Az amerikai álom és a valóság

Rigó Jancsi élete utolsó szakaszát Amerikában töltötte, ahol további botrányok övezeték, hiszen egy újabb férjes asszonyt, Catherine Hadley-t szöktetett meg férjétől: a nő ráadásul Clara Ward unokatstvére volt. Emiatt egy idieg vissza is tértek Európában. Végül a manhattani Little Hungray étteremben lett kávéházi szenész. 1927-ben Halt meg, sírja a New York államban levő Valhalla települése Kensico nevű temetőben volt, de az előadótól megtudhattuk, hogy mivel senki sem váltotta meg a helyet, így azt 2019-re már felszámolták felszámolták. Az előadó tervei között szerepel egy Rigó Jancsiról szóló monográfia elkészítése.
 

A képekkel gazdagon illusztrált előadást itt lehet teljes terjedelmében megtekinteni: