Páratlan oklevélgyűjtemény került levéltárunkba
Köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, Szabó Csaba boldogan fejtette ki, hogy egy hosszú történet végére került pont az adásvétellel, amely még 2013-ban kezdődött Bécsben. Ekkor merült fel ugyanis először, hogy az egykori körmendi Batthyány-kastélyban őrzött családi levéltár legértékesebb, 1945 után Ausztriában őrzött részét Magyarország számára meg kellene valamilyen módon szerezni. Akkor arról volt szó, hogy körülbelül 300, főleg középkori oklevelet őriznek egy bank széfjében, azonban kiderült később, hogy 520 darab dokumentumról van szó összesen, melyek tartalmukban egyedülállók.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Batthyány-oklevelek kapcsán kiemelte: az iratanyag bár családi gyűjtemény, tartalmukban olyan jelentős történelmi eseményekhez kapcsolódnak, mint például a mohácsi csata. Felidézte: 1965-ben a Batthyány-család felajánlotta a magyar államnak, hogy lefotózhatja a Magyar Országos Levéltár az okleveleket, azonban nem ezzel nem élt az akkori vezetés. Az 5,6 millió euróért lezajlott adásvétel ugyanakkor hozzásegíthet minket ahhoz, hogy jobban megismerjük múltunkat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára, Fekete Péter arról beszélt, hogy levéltáraink nemcsak a kultúra, hanem történelmiségünk letéteményesei, gyökereink őrzése és ápolása pedig nemzeti feladatunk. Erre figyelmet és erőforrást pedig tud Magyarország áldozni – tette hozzá.
Az irategyüttest Rácz György tudományos igazgató-helyettes ismertette, aki egyben piros betűs napnak nevezte levéltári szempontból augusztus másodikát. Kifejtette, hogy a Batthyány-család levéltára 1949-ben törvényi erővel került a magyar államhoz, azonban az 1945-ben Ausztriába menekített anyag nem. Ez a most megvásárolt iratanyag a családi levéltár legértékesebb része, amelyben közvetlenül a mohácsi csatát megelőző időszakból származó levelek, nyelvemlékek, valamint többek között Buda városának eddig ismeretlen oklevelei is megtalálhatóak.
Rácz György rámutatott, hogy Batthyányak levéltárának három sorozatából valók a dokumentumok. A Memorabilia (297 oklevél) sorozat országos szempontból a legértékesebb történelmi anyag, amely elsősorban királyi leveleket és politikai témájú iratokat tartalmaz. Legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1352. évi oklevele, a Fejér megyei besenyők megnemesítéséről. Az egykori sorozat immár csaknem hiánytalanul megvan – emelte ki. A tudományos kutatás szempontjából a levelesládának a másik legkiemelkedőbb forrásértékű együttese az ún. Heimiana vagy „Himfiana” sorozat, amely a Döbrentei Himfiek, az Anjou-kor egyik legbefolyásosabb bárói famíliájának egykori levéltára volt, s amely a Batthyányakhoz került, akik megőrizték. Eredetileg 747 iratot tartalmazott, amiből 362 db került be az Országos Levéltárba az 1950-es években. A most megvásárolt iratanyagban ebből a sorozatból 141 db található, köztük 11 oklevél Árpád-kori, 125 db pedig Anjou-kori. Legkorábbi darabja IV. Béla király 1256-ban kiadott oklevele. A harmadik sorozat az Acta Antiqua (48 oklevél), ide sorolták a család ősi birtokállományának legrégebbi birtokjogi okleveleit. E sorozat legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1355. évi oklevele. Vannak továbbá sorozaton kívüli dabarok is.
Az iratanyag jövője kapcsán Rácz György elmondta: a Batthyány-levelesláda darabjai szervesen illeszkednek itt, a házban található iratokhoz, pótolják az ott lévő hiányokat. A dokumentumok a nemzet kulturális örökségének részeként kerültek a közgyűjteménybe, ahol számbavételük, feldolgozásuk, digitalizálásuk után a tudományos kutatás rendelkezésére állnak majd. Ismét hazatért tehát valami, aminek itthon a helye.
Új hozzászólás