A budapesti Bécsi kapu téri levéltári palotában megtartott rendezvény az „Otthonvesztés és újrakezdés: a lakosságcserék története és emlékezete” címet kapta. A program résztvevőit a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) tudományos igazgatója köszöntötte Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója nevében. Rácz György megnyitó beszédében a nyolcvan évvel ezelőtt megkötött lakosságcsere-egyezményt olyan nagy jelentőséggel bíró eseménynek nevezte, amely napjainkat is meghatározza. – Ez egy olyan elvarratlan szála a magyar történelemnek, amelyet a német–cseh viszonylatban már sikerült valamennyire feloldani, a magyar–szlovák lakosságcsere feldolgozása azonban még nem ment végbe – emelte ki a tudományos igazgató. Rácz György felhívta a figyelmet arra, a levéltár tevékenysége ma már jóval túlmutat a klasszikus iratőrzésen: a régi oklevelek és címeres levelek mellett olyan, 20. századi forrásanyagokat is digitalizálnak és adatbázisba rendeznek, amelyek a jelen társadalmi kérdéseihez is kapcsolódnak. Mindezt annak kapcsán hangsúlyozta, hogy a mostani nyolcvanadik évfordulóra a levéltár készített egy adatbázist „Csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás – lakosságcsere” címmel. Ennek bemutatása is része lett a programnak, amelyet Rácz György részletesen ismertetett.
 

Elvarratlan szálak

A megnyitót követően Szarka László történész, professzor emeritus előadása következett, aki átfogó képet adott a lakosságcserék történeti folyamatairól és annak emlékezetéről. Kiemelte, hogy „igazán mély fúrásokat a helytörténet terén lehet elvégezni a kutatások során”. Bemutatott többek között egy térképet a tömegek mozgásáról Kelet-Közép-Európában 1944 és 1948 között, amely jól szemléltette, mekkora változásokat hozott a második világháború és az azt követő néhány esztendő. Beszélt arról, hogy a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezményt átmeneti megoldásnak szánták.

Angyal Béla néprajzkutató, történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa „A magyar kisebbség kérdése a csehszlovák külpolitikában a második világháború végén és a befejezést követő hónapokban” címmel tartott előadást. A kutató a lakosságcsere-egyezmény előzményeiről, az akkori külpolitikáról, azokról a diplomáciai lépésekről, konferenciákról beszélt részletekbe menően, amelyek abban az időszakban eldöntötték a csehszlovákiai magyarság sorsát.

Még ugyancsak délelőtt két fiatal PhD-hallgató számolt be eddigi kutatásainak eredményeiről a hallgatóságnak, ők az ELTE BTK TDI Modernkori Magyarország Doktori Programjában vesznek részt. Elsőként Bacsa Máté adott elő a szlovák baptista közösségekről Nógrád vármegyében a csehszlovák–magyar lakosságcsere idején. Külön kiemelte azt, hogy az egyes baptista közösségek és azok vezetői milyen szerepet játszottak a lakosságcsere során. Szuda Krisztina Eszter „A csehszlovák–magyar lakosságcsere hatása a dél-alföldi szlovákságra, különös tekintettel Tótkomlósra” címmel tartott előadást. Beszélt arról, hogy milyen formái voltak a meggyőzésnek, hogyan próbálták rávenni a dél-alföldi szlovákságot, hogy költözzön Csehszlovákiába. További kitért azokra a motivációkra, amelyek az egyes embereket befolyásolta abban, hogy végül otthon maradtak vagy éppen költöztek.

Új adatbázis készült

A délutáni szekció kezdetén Miklós Dániel, az MNL Tudományos Igazgatóságának levéltárosa beszélgetett Bánszki Hajnalkával annak kapcsán, hogy az MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának igazgatója kötetet írt „A csehszlovák–magyar lakosságcsere Nyíregyházán (1946–1948)” címmel. A könyv a Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból sorozatban jelent meg. Miklós Dániel egyebek mellett arról faggatta Bánszki Hajnalkát, hogy mi motiválta a kötet megírásában, illetve kérdezte a kötet tartalmi elemeiről és a beszélgetés során szó esett a kutatás motivációiról, módszertanáról és a helyi forrásanyag feldolgozásának kihívásairól is.

Ezt követően Szerényi Ildikó projektvezető, az MNL Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának főlevéltárosa mutatta be „A csehszlovák–jugoszláv–magyar népességmozgás – lakosságcsere” elnevezésű adatbázist. A segédlet a második világháborút követő, Magyarországot érintő spontán és kényszerű népmozgásokkal, azok vagyoni vonatkozásaival, valamint a lakosságcsere adminisztrációjával kapcsolatos nyilvántartásokat teszi kutathatóvá. Az adatbázis kapcsán Szatucsek Zoltán, az MNL Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága és a Családtörténeti Kutatóközpont vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok bizonyos személyes adatokhoz való hozzáférést korlátoznak. Köszönetet mondott továbbá az önkénteseknek, akik jelentős szerepet vállaltak az adatbázis létrehozásában.

Az esemény végén Bánszki Hajnalka mutatta be a vendégeknek a konferencia témájához szorosan kapcsolódó Távozások visszhangjai című kamarakiállítást, amely személyes történeteken és dokumentumokon keresztül idézte fel az otthonvesztés és az újrakezdés drámai tapasztalatát.
 

Méltó módon emlékeztek a hazánkat érintő lakosságcserékre

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)