Adatbázisban kutathatóak a polgári kori egyesületeink

A polgári kori egyesületek feltárására irányuló kutatás eredményeit mutatta be szakmai programon november 26-án, kedden délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nemzeti Művelődési Intézet. Az eseményen köszöntőt mondott Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese, aki előrebocsátotta, hogy a mostani szakmai napon egy hosszú, közel ötéves kutatás és feldolgozás eredményeit tárják nyilvánosság elé. – Ugyanakkor nem mondom, hogy a végén vagyunk ennek a programnak, hiszen szeretnénk folytatni a feldolgozást – emelte ki az MNL általános főigazgató-helyettese. Emlékeztetett arra, hogy amikor 2021-ben a Nemzeti Művelődési Intézet megkereste a levéltárat az egyesületi anyag feldolgozásával, akkor a világjárvány közepén tartottunk, annak nehézségeivel együtt. Szavai szerint éppen ezért nagyon fontos volt az intézmény számára, hogy akkor érkezett egy ilyen megkeresés. – S az is nagyon fontos volt, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet a kiképzett munkatársaival segített ebben a feltárásban. A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött iratanyag ugyanis óriási mennyiségű, a levéltáros kollégák kapacitása pedig nyilvánvalóan kevés lett volna egyedül feldolgozni a dokumentumokat – fogalmazott Mikó Zsuzsanna. Hozzátette: korábban is folytak feldolgozások egyesületi tematikában egy-egy vármegyében vagy az Országos Levéltárban, de ezeket egyedileg, inkább szigetszerűen végezték. Éppen ezért tartja nagyon fontosnak, hogy a most elkészült adatbázis egységesen, kereshető formában tartalmazza a szükséges adatokat, amelyeket mindenki használhat kutatásaihoz. Felhívta a figyelmet arra: ezeknek az adatbázisoknak az a sajátossága, hogy soha nem lehet befejezni a munkát. – Reméljük, akik használják, majd jelzik nekünk, ha ki szeretnék egészíteni adatokkal, információkkal. Ezeket is nagyon szeretnénk publikálni – fűzte hozzá.
 

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI

A közösségeink ereje

Závogyán Magdolna (Kulturális és Innovációs Minisztérium) kultúráért felelős államtitkár az ötéves program elindulásakor a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetőjeként a kutatás fő ötletgazdája, kezdeményezője és elindítója volt. A politikus köszöntőjében Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1925-ben elmondott szavait idézte: „Amint korábban csak a magyar művelődés megteremtése menthette meg a magyar nemzetet, akként nemzeti katasztrófáink után, ma is csak művelődésünk megőrzése és minden kicsinyességen felülemelkedő, nagyarányú, lendületes továbbfejlesztése tarthat életben bennünket.” Závogyán Magdolna kiemelte, hogy a nemzet a nagyhatású államférfinak 2025-ben emlékévet szentel. Beszélt arról, hogy a közösségben való létezés egyidős az emberi civilizációval, mert az emberiség szükségszerű felismerése, hogy a közös célok kitűzése, az összehangolt akarat és az együttes cselekvés meghatározza az egyén lehetőségeit és erejét. A közösséghez való tartozás az ember elemi igénye. – Minden kornak megvoltak azok az alulról szerveződő kis sejtjei, amelyek az adott történelmi keretek között létrejött társadalmak sajátosságaihoz alkalmazkodva lekövették, alakították, és katalizálták elsősorban a helyi, ezeken keresztül pedig az országos folyamatokat – fogalmazott az államtitkár. Az évszázadok során, ahogy a világ, úgy a mindennapi élet is egyre bonyolultabb lett, a civil közösségi lét mind újabb formái, mind finomabb rétegei jelentek meg úgy a szerveződés, mint a tematika szintjén. Szavai szerint a polgárosodás hozott minőségi és mennyiségi ugrást e téren, a civil közösségek a polgári kor értékrendjének megteremtői, hordozói és továbbadói lettek. – A jelen feltáró, gyűjtőmunka tárgyát képező évszázados léptékű történelmi időszak bizonyítékul szolgál arra, hogy a polgári körök léte, száma, jellege, a hozzájuk való lakossági és hatalmi viszonyulás gyakorlatilag mindent visszatükröz egy társadalom, egy nemzet kollektív szellemi, lelki, egészségi állapotáról, értékképességéről – mutatott rá a kultúráért felelős államtitkár. Hozzátette: a több hullámban elvégzett kutatás tanulságai alapján a társadalmi és civil szervezetek tevékenysége egyfajta túlélési stratégiának is nevezhető, hiszen a közösségek pillanatok alatt reflektáltak a kihívásokra, alkalmazkodtak a nehezített körülményekhez, és Főnix módjára születtek újjá a megpróbáltatásokat követően. – Nem véletlen, hogy a kommunista diktatúra üldözte a társadalom azon legsebezhetőbb pontjai között a polgári egyesületeket, amelyen keresztül elevenébe vághatott a számára veszélyes értékrendnek, a méltó életminőségnek, ezen keresztül pedig a civil identitásnak – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: „a valódi közösségi művelődés közel sem a szocialista rendszer vívmánya, sokkal inkább annak áldozata volt”. Mint elmondta, a rendszerváltás idején az addig búvópatakként létező erők a felszínre törtek, és az eseményeknél kulcsszerepet játszott a polgári attitűd, az el nem feledett közösségszervezési ösztön. – Tartozunk a polgári értékrendet megszilárdító, tovább éltető és átmentő eleinknek azzal, hogy feltárjuk, és nyilvánosságra hozzuk a megragadható ismereteket és mindazt, ami számokban, szavakban nem kifejezhető, de mozgatórugója minőségi polgári létünknek, nemzetünk haladásának, a reményteli jövőnknek – fűzte hozzá. Úgy véli, a civil szektor történeti gyökereinek feltárása jelentősen előmozdítja a jelenkori közösségszerveződést. Szavai szerint mérföldkő jelentőségű ez a nap, amely közvetlenül egy ötéves intenzív együttműködési szakaszt zár le, valójában azonban egy többévtizedes áldozatos munka állomása. – Ez az együttműködés is bizonyosság arra nézve, hogy valós eredmények eléréséhez összefogásra van szükség, a kormányzat, a helyi közigaztás, a kulturális intézményrendszer, a köznevelés, oktatás és a civil szektor összezárására, közös gondolkodására és összehangolt cselekvésére – emelte ki Závogyán Magdolna.
 

Többéves kitartó munka

Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója a kutatás folyamatáról, eredményeiről és a fejlesztés hasznosíthatóságáról adott elő. Elöljáróban elmondta, a program elején készítettek egy kutatási tervet, és akkor még nagyon bizakodva úgy gondolták, hogy a munka egy év alatt elvégezhető. Hamar rá kellett azonban jönniük, hogy egy hatalmas adatmennyiséggel állnak szemben, részlegesen feltárt állapotban. S ekkor már nem is merték megtervezni, hogy mikor lesz a kutatásnak vége, most azonban egy szakasz mégis lezárult. Jelezte, hogy elkészült 19 vármegyei kötet és a jól kezelhető, kereshető online adatbázis a két intézmény – a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet – munkatársainak együttműködésében, és ez a mérföldkő a közművelődés szakmatörténetében rendkívül fontos. Erre sok további kutatás, elemzés és gyakorlati munka alapozódhat. Juhász Erika kifejtette, hogy a reformkortól induló polgári civil egyesületek közös érdeklődések és célok mentén szerveződtek, és ezek a közösségek társadalmi szöveteket hoztak létre minden egyes településen. Egyes civil szervezetek településeken átívelő szöveteket hoztak létre. A cél az volt, hogy feltárják a közművelődés-történeti előzményeket, létrehozzanak egy online térképes polgári kori egyesületi adatbázist a civil szervezetek adataival, és publikálják, hasznosítsák a feltárt eredményeket. Az adatbázisba végül csaknem 24 ezer civil szervezet adatai kerültek be. A Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója beszélt az egyesületek történetéről, valamint a jogszabályi háttér átalakulásáról. Kitért arra is, hogy miként alakult az egyesületek száma 1862 és 1947 között, a csúcs 1932 volt, akkor több mint 14 ezer regisztrált egyesület volt. Nehezítette a kutatómunkát, hogy az egyes korszakokban más-más besorolása volt a szervezeteknek, és hogy az információk vármegyénként eltérő struktúrában, adattartalommal voltak elérhetőek. A feldolgozás során feladatot jelentett az is, hogy a polgári kori civil szervezetek jelentős része nem a mai Magyarország területén alakult meg, illetve, hogy az idők folyamán településeket vontak össze vagy éppen választottak szét. Az információkat igyekeztek a jelenlegi településekhez kapcsolni. A szervezetek esetében a következő adatokat keresték: az egyesületek neve, alakulás éve, megszűnés éve, tevékenységi terület besorolása, célja, tevékenységei, fellelhető dokumentumai és annak évszáma, levéltári jelzetek. A kutatás 2020-ban indult, a Nemzeti Művelődési Intézet asszisztensei a vármegyei levéltárak munkatársaival dolgoztak közösen. A munka 2024 nyaráig tartott 19 vármegyében, 46 munkatárs és 19 vármegyei levéltár szakembereinek részvételével, csak az adatok „tisztítása” egy évig tartott. Az elkészült 19 kötetbe minden fellelt szervezet bekerült, de csak a legszükségesebb információkkal, a teljes anyag az adatbázisban kutatható. A kötetek online formában elérhetőek a Nemzeti Művelődési Intézet honlapján a letölthető kiadványok menüpontban. Ezek a munkák nyomtatott formában is elkészülnek, amelyek mind a Magyar Nemzeti Levéltárban, mind a Nemzeti Művelődési Intézetben elérhetőek lesznek teljes sorozatban. Juhász Erika részletesen beszélt a kötetek felépítéséről, a feldolgozott adatokról, a leggyakrabban feltárt dokumentumokról és a kutatásból kivett szervezetekről. – A kutatás eredményei kiváló alapjai lehetnek helytörténeti, településtörténeti vagy éppen egyesülettörténeti kutatásokhoz, valamint települési programok, közösségek újraélesztését is szolgálhatják, megerősíthetik továbbá a helyi identitást is – hangsúlyozta a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója.
 

A kutatás forradalmasítása

Czetz Balázs, az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettese az adatbázis használatáról és lehetőségeiről beszélt. Előrebocsátotta, hogy az elmúlt években radikális változások következtek be az információs technológiákban, amelyek mára átszövik életünket. S a változások begyűrűznek a közgyűjteményeinkbe is, ma már az ügyiratok sok esetben elektronikus formában keletkeznek, és ezeket ebben a formában is őrzik meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárnál az adatbázisokat gyűjtő felület az AdatbázisokOnline, amelyet az intézmény 2009-ben indított. Czetz Balázs példákon keresztül mutatta be, hogy milyen gyorsan lehet keresni a különböző működő adatbázisokban, ezek segítségével a másodperc tört része alatt el lehet végezni azt a kutatást, amit régen adott esetben egy egész csapat egy életen át oldott volna meg. Az adatbázisok kialakításánál óriási segítséget jelent, hogy nemcsak nyomtatott formában készített dokumentumokat, hanem kéziratos anyagokat is tudnak digitalizálni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, és így ezeket könnyen kutathatóvá, kereshetővé tudják tenni. Ezek az alkalmazások rendkívüli módon megkönnyítik a kutatók életét. Az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettese az AdatbázisokOnline fejlesztése kapcsán megemlített több mérföldkövet, így azt, hogy 2021-ben publikáltak a szovjet táborok magyar foglyai adatbázist, amely azóta is rendkívül népszerű, ez már az első évben 446 ezer látogatót vonzott. A következő évben közzétette az intézmény a kézírásfelismerő szoftver (MI) alkalmazásával feldolgozott 1828-as összeírás adatbázist, amely esetében összesen 281 ezer látogatót és 515 ezer munkamenetet regisztráltak. Tavaly 49 adatbázis volt, most pedig már 138 áll rendelkezésre, és az AdatbázisokOnline felületen ezekben együttesen lehet keresni.

Czetz Balázs kitért a Kutasd a múltad! című népszerű és sikeres programra, amely a Petőfi kulturális program támogatásával, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével valósul meg. Ebben azt mutatják meg a felhasználóknak, hogy miként lehet kutatni otthonról, és miként lehet használni a levéltár adatbázisait. Szavai szerint nem elég csak létrehozni az adatbázisokat, hanem azok használatára meg is kell tanítani az embereket. Az MNL gyűjteményi főigazgató-helyettese kiemelte a mesterséges intelligencia fontosságát, amely a különböző írások, különösen a kézírásoknál nem dolgozik hibátlanul, de nagy mértékben ki tudja váltani az emberi munkát. Ismertette az AdatbázisokOnline felületen alkalmazott közzétételi elveket, a különböző szempontokat, az oldal működését, a keresési lehetőségeket. Czetz Balázs ezután részletesen beszélt a Polgári kori Magyarország egyesületei című, térképen is vizualizált adatbázisról, illetve annak felépítéséről, használatáról, a keresési és szűrési lehetőségekről. Komlósi-Gera Zsófia, az MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóság Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának levéltárosa pedig bemutatta a jelenlevőknek az adatbázis alapján készített, rendkívül látványos adatvizualizációs alkalmazást, interaktív felületet.

Végül Kuglics Gábor és Pető Lilla, a Nemzeti Művelődési Intézet kutató-fejlesztő munkatársai két, az adatbázissal kapcsolatos játékos gyakorlatba – egy interaktív totóba és egy keresési feladatba – vonta be a hallgatóságot.