A polgári Magyarország születéséről szólt a Levéltári Délutánok
Az április törvények megteremtették a modern magyar állam alapjait, a feudalizmust lényegében felszámolták. Hatására létrejöttek az egyes minisztériumok, kialakult a népképviseleti rendszer, széles körűnek számító, bár vagyonhoz, vallási származáshoz kötött cenzusos választójogot vezettek be, és nők nem szavazhattak. A törvények a forradalom és a szabadságharc leverése után is a magyar politika viszonyítási pontjává váltak, és részint megvalósultak az 1867-es kiegyezéssel, amelyről Deák Ágnes történész professzor fog előadást tartani április 1-én.
Előzmények és az utolsó rendi országgyűlés
1847. november 12-én nyitotta meg V. Ferdinánd király az utolsó rendi országgyűlést, amely feszült hangulatban ülésezett, és amelyen csak mérsékelt reformok születtek, a döntéshozatalt a reformellenzék és az udvarhű konzervatívok közötti viták nehezítették. 1848. január 11-én bizottságot küldtek ki a megyék ellenőrzésére hivatott, valójában azokat vezető adminisztrátorok rendszerének felülvizsgálatára, és Kossuth Lajos taktikájának köszönhetően a reformellenzék ezt a kérdést helyezte a politikai viták középpontjába, miközben Széchenyi Pozsonyban tanulmányt közölt a magyar közlekedésügy fejlesztéséről. Február elején a felsőtábla elfogadta a kötelező örökváltság törvénytervezetét, azonban márciusig nem szavazta meg azt, és határozatot hozott arról is, hogy Horvátország szabadon megválaszthatja a közigazgatási nyelvét. Az Országgyűlés munkájában Kossuth kiemelkedő szerepet töltött be, az ellenzék valódi vezérévé vált, és február 25-én jelentette be, hogy feliratot ad be a legfontosabb reformokról. Ez lényegében már tartalmazta a későbbi 12 pontot.
A történéseket a francia forradalom eseményei gyorsították fel, amit hamarosan követtek a bécsi és az itáliai forradalmak. Ezek a radikális változások felgyorsították a magyarországi eseményeket, Kossuth tekintélye és politikai súlya megnövekedett, az Ellenzéki Kör támogatásáról biztosította őt, és a 12 pont végleges szövegébe a március 13-ai bécsi forradalom hatására került be a politikai foglyok szabadon engedésére vonatkozó követelés. 1848. március 14-én a felsőtábla is megszavazta a felirati javaslatot és az Országgyűlés három hét alatt, folyamatosan konzultálva az uralkodóval, amiben István nádornak, Batthyány Lajosnak és Deák Ferencnek is kiemelt szerepe volt, megtárgyalta és elfogadta az áprilisi törvényeket. Az uralkodó március 17-én Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnöknek, aki megalakíthatta az első felelős magyar kormányt, és elkezdődött a modern, polgári Magyarország alapjainak megteremtése, amelynek folyamata 1848. április 11-én zárult le, amikor a Batthyhány-kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai letették az esküjüket.
A törvényalkotási rohammunka ugyanakkor nem volt előkészítetlen, ami a korabeli magyar elit intellektuális felkészültségét mutatja, de a jogalkotási folyamatot felgyorsították a forradalmi események, az erőszak esetleges elterjedésétől való félelem is.
A törvények csoportosítása
A törvények mintegy kétharmadát ideiglenesnek szánták, azokat az 1848. július 5-én megalakuló, a választások eredményét tükröző, immáron liberális többségű Országgyűlés véglegesítette.
Az áprilisi törvények rendelkezései négy nagyobb csoportba lehet besorolni:
1. A feudális állam jogintézményeit lebontó törvények, amelyek a közteherviselés törvénybe foglalását, az úrbéres szolgáltatások megszüntetését eredményezték. Az úrbéres föld a jobbágy tulajdonába került, és a birtokosok kártalanítását az állam magára vállalta. A közös használatú földek, legelők felosztásával kapcsolatos vitás ügyek rendezését, az úriszék, ősiség és az egyházi tized eltörlését szintén ebbe a csoportba lehet besorolni.
2. Az állam szervezetét szabályozó törvények, amely a felelős magyar minisztériumok és a miniszterelnöki poszt létrehozását, a végrehajtói hatalom működésének szabályozását, a kétkamarás országgyűlés létrejöttét, a népképviseleti (cenzusos) választási rendszer létrehozását, a Partium visszacsatolását, Erdély és Magyarország egyesülését, a vármegyék autonómiájának biztosítását, a szabad királyi városok igazgatásának népképviseleti alapokra helyezését, a községek közigazgatásának szabályozását, egyéb területek (például Fiume, a Jászkun és Hajdú kerületek) rendezését foglalták magukban. Ebbe a csoportba lehet sorolni a nemzeti színről és a címerről hozott döntéseket, illetve a Nemzetőrség létrehozását.
3. A polgári szabadságjogokat biztosító cikkelyek rendelkeztek a cenzúra eltörléséről, a keresztény felekezetek egyenjogúságáról, a tanszabadságról, a szak- és tanárválasztásról, a színházak működésének szabályozásáról.
4. Gazdasági jellegű jogszabályok rendelkeztek a földbirtokosok kártalanításáról, a hitelintézet felállításáról, a vasútépítésről és a folyamszabályozásról.
Összegzés és hiányosságok
Összegezve megállapíthatjuk, hogy az áprilisi törvények kiemelkedő fontosságúak voltak, mivel megteremtették a polgári Magyarország jogi alapjait, és lehetővé tették a társadalom modernizálását. Az országgyűlési képviselők a korabeli európai viszonylatban demokratikus választási rendszert hoztak létre, az ország államformája monarchia maradt, de megteremtődött a lehetősége annak is, hogy az ország a birodalmon belül nagyobb autonómiát szerezhessen. A rohamtempóban végzett jogalkotói munka nem rendezte azonban a hadsereg helyzetét, mivel az uralkodói jogkörnek számított, kimaradt a 12 pontban szereplő Nemzeti Bank létrehozása, és a céhek is megmaradtak. Nem rendeződött az Ausztriához való viszony politikai és pénzügyi téren. Magyar részről perszonálunióban, míg osztrák részről reálunióban gondolkodtak, ami megteremtette a későbbi konfliktus alapját. Ugyancsak nem rendezték a nemzetiségek kérdését, mivel politikai nemzetben gondolkoztak. Ez utóbbi lehetővé tette az osztrákok számára, hogy a magyarországi nemzetiségeket a magyar kormány ellen uszítsák, ami kölcsönös etnikai erőszakhoz vezetett.
Folytatódik a sorozat
A Levéltári Délutánok történelmi ismeretterjesztő sorozat eddigi előadásait a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Youtube-csatornáján megtekinthetik, a korábbi programokról szóló beszámolókat pedig a honlapunkon elolvashatják. Következő előadónk Deák Ágnes történész, az MTA doktora, a SZTE BTK TI Modernkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára lesz, aki A kiegyezés címmel ad elő.
Új hozzászólás