Evangélikus templom Esztergomban

2016.06.20.
Az esztergomi ágostai hitvallású egyházközség megalakulásáig (1925) a városban élő lutheránusok a református gyülekezet 1889-ben felépült templomában találtak otthonra.

Teljes jogú tagja voltak a református egyházszervezetnek, áldozatkészen részt vettek a gyülekezet életében, munkájában és az anyagi terhek hordozásában. A református templomban részesültek lelki gondozásban.

A lakosság vallás szerinti megoszlása Esztergom városban:

Évszám

Római katolikus

Görög katolikus

Görög keleti

Baptista

Lutheránus (ágostai hitvallás)

Református (helvét hitvallás)

Izraelita

Unitárius

Népesség száma

1857[1]

9419

1

41

 

20

22

547

 

10045

1870[2]

8206

1

27

 

49

60

437

 

8780

1880[3]

14040

35

26

 

59

212

889

5

15266

1890

14764

9

19

 

114

262

926

1

16096

1900

16670

27

22

 

161

415

945

5

18246

1910

16596

26

26

 

199

503

919

1

18270

1920

16241

78

36

 

180

1005

763

24

18328

1930

16340

55

11

 

173

689

523

 

17802

1941

19621

137

45

17

325

996

1510

15

22667

1949

18627

112

29

15

340

1282

55

15

20505

Az önálló evangélikus egyházi élet kezdetei a XX. század 20-as éveire nyúlnak vissza. Esztergomban az első evangélikus Istentiszteletet Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, a soproni evangélikus teológia professzora tartotta meg 1924-ben, őt Karcsay Miklós, Esztergom vármegye főjegyzője, invitálta meg Esztergomba. Az ágostai hitvallású evangélikus egyházközség 1925 novemberében tartotta alakuló ülését, a presbitérium élére világi elnöknek Karcsay Miklós került megválasztásra. 1927. november 27-én Lang Györgyné elnökletével megalakult az esztergomi evangélikus nőegylet.[4] Feladatukul tűzték ki többek között Istentiszteletek rendezését, kultúrdélutánok tartását.

A templomépítésre 1928-tól gyűjtési mozgalom indult, mivel a kis esztergomi gyülekezet az anyagi forrásokat a maga erejéből nem tudta előteremteni, Molnár Gyula[5] lelkész gyűjtő-körútra indult, valamint külföldről is kaptak segélyt. A város a templomépítéshez nem tudott telket ajánlani, az egyházközség ezért egy volt apáca, Arkenberg Ágnes Simor János utca 82. szám alatti ingatlanát vásárolta meg 1939-ben.[6] A templomépítésre 1941. május 16-án kapták meg az engedélyt.[7] A munkálatokat Romanek Miklós építési vállalkozó vezette. A torony harangját Szlezák László mester készítette a legfinomabb harangércből. A néhány hónap alatt felépített Istenházáról így ír a korabeli Evangélikus Templomok című kiadvány: „Az esztergomi kis templom, Laurenszky Gusztáv terve, szintén campanilére (olasz módra épített, önálló harangtoronyra) emlékeztető, baloldalt a templomhoz épített toronnyal épült. Egyszerűségében is kedves, ízléses alkotás, tervezője olaszországi őskeresztény bazilikák egyszerűbb elemeit akarja felhasználni szerkesztésében. Terméskőből van a lábazat, a falak felső része azonban fehérre vakolt, egészen sima, tagolásul csak az ablakok és ajtók szolgálnak.” Az esztergomi evangélikus templom felszentelése, harangjának avatása, első lelkészének, Molnár Gyula lelkipásztori tisztébe iktatásának örömünnepe 1941. december 7-én történt meg.

Horváth Attila levéltáros

Felhasznált irodalom:

Molnár Gyula: A reformáció nyomai Esztergomban és környékén. Esztergomi Evangélikus Egyházközség. Esztergom, 2005.

www.hidlap.hu/news/view/esztergom-felfedezese-avagy-a-hely-tortenete/

Képek:

Az esztergomi evangélikus nőegylet alapszabályának hátoldala az egyházközség pecsétjével.
MNL KEML IV. 964. 858. sz.

Az esztergomi evangélikus templom használatbavételi engedélye. (1941. december 7.)
MNL KEML V.2. 5804/1941.


[1] Dányi Dezső: Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Bp., KSH. 1993

[2] A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Szerk.: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp., 1871

[3] Magyarország településeinek vallási adatai 1880 – 1949. I. kötet. Bp., KSH. 1997

[4] MNL KEML IV. 964. 858. sz.

[5] Molnár Gyula, az esztergomi evangélikus egyházközség első lelkésze 1914. február 28-án született Sopronban. Diplomát a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán szerzett 1936-ban. Győrött 1936. június 21-én Dr. Kapi Béla püspök avatta lelkésszé. 1936. október 1-től Dr. Kovács Sándor püspök hívta meg maga mellé az esztergomi –dorogi evangélikusok és a már megalakult missziói egyházközség lelkészének. Esztergomba érkezve megkezdte az evangélikus templom építésének szervezését. 1941-ben avatták lelkésszé. 1984. április 1-én vonult nyugdíjba 43 évi szolgálat után, 1989. június 22-én Esztergomban halt meg.

[6] MNL KEML VII.2.f. 173/1940.

[7] MNL KEML V.2. 5804/1941.

 

Utolsó frissítés:

2017.04.12.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges