Jelenlegi hely
Evangélikus templom Esztergomban
Teljes jogú tagja voltak a református egyházszervezetnek, áldozatkészen részt vettek a gyülekezet életében, munkájában és az anyagi terhek hordozásában. A református templomban részesültek lelki gondozásban.
A lakosság vallás szerinti megoszlása Esztergom városban:
Évszám | Római katolikus | Görög katolikus | Görög keleti | Baptista | Lutheránus (ágostai hitvallás) | Református (helvét hitvallás) | Izraelita | Unitárius | Népesség száma |
1857[1] | 9419 | 1 | 41 |
| 20 | 22 | 547 |
| 10045 |
1870[2] | 8206 | 1 | 27 |
| 49 | 60 | 437 |
| 8780 |
1880[3] | 14040 | 35 | 26 |
| 59 | 212 | 889 | 5 | 15266 |
1890 | 14764 | 9 | 19 |
| 114 | 262 | 926 | 1 | 16096 |
1900 | 16670 | 27 | 22 |
| 161 | 415 | 945 | 5 | 18246 |
1910 | 16596 | 26 | 26 |
| 199 | 503 | 919 | 1 | 18270 |
1920 | 16241 | 78 | 36 |
| 180 | 1005 | 763 | 24 | 18328 |
1930 | 16340 | 55 | 11 |
| 173 | 689 | 523 |
| 17802 |
1941 | 19621 | 137 | 45 | 17 | 325 | 996 | 1510 | 15 | 22667 |
1949 | 18627 | 112 | 29 | 15 | 340 | 1282 | 55 | 15 | 20505 |
Az önálló evangélikus egyházi élet kezdetei a XX. század 20-as éveire nyúlnak vissza. Esztergomban az első evangélikus Istentiszteletet Dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, a soproni evangélikus teológia professzora tartotta meg 1924-ben, őt Karcsay Miklós, Esztergom vármegye főjegyzője, invitálta meg Esztergomba. Az ágostai hitvallású evangélikus egyházközség 1925 novemberében tartotta alakuló ülését, a presbitérium élére világi elnöknek Karcsay Miklós került megválasztásra. 1927. november 27-én Lang Györgyné elnökletével megalakult az esztergomi evangélikus nőegylet.[4] Feladatukul tűzték ki többek között Istentiszteletek rendezését, kultúrdélutánok tartását.
A templomépítésre 1928-tól gyűjtési mozgalom indult, mivel a kis esztergomi gyülekezet az anyagi forrásokat a maga erejéből nem tudta előteremteni, Molnár Gyula[5] lelkész gyűjtő-körútra indult, valamint külföldről is kaptak segélyt. A város a templomépítéshez nem tudott telket ajánlani, az egyházközség ezért egy volt apáca, Arkenberg Ágnes Simor János utca 82. szám alatti ingatlanát vásárolta meg 1939-ben.[6] A templomépítésre 1941. május 16-án kapták meg az engedélyt.[7] A munkálatokat Romanek Miklós építési vállalkozó vezette. A torony harangját Szlezák László mester készítette a legfinomabb harangércből. A néhány hónap alatt felépített Istenházáról így ír a korabeli Evangélikus Templomok című kiadvány: „Az esztergomi kis templom, Laurenszky Gusztáv terve, szintén campanilére (olasz módra épített, önálló harangtoronyra) emlékeztető, baloldalt a templomhoz épített toronnyal épült. Egyszerűségében is kedves, ízléses alkotás, tervezője olaszországi őskeresztény bazilikák egyszerűbb elemeit akarja felhasználni szerkesztésében. Terméskőből van a lábazat, a falak felső része azonban fehérre vakolt, egészen sima, tagolásul csak az ablakok és ajtók szolgálnak.” Az esztergomi evangélikus templom felszentelése, harangjának avatása, első lelkészének, Molnár Gyula lelkipásztori tisztébe iktatásának örömünnepe 1941. december 7-én történt meg.
Horváth Attila levéltáros
Felhasznált irodalom:
Molnár Gyula: A reformáció nyomai Esztergomban és környékén. Esztergomi Evangélikus Egyházközség. Esztergom, 2005.
www.hidlap.hu/news/view/esztergom-felfedezese-avagy-a-hely-tortenete/
Képek:
Az esztergomi evangélikus nőegylet alapszabályának hátoldala az egyházközség pecsétjével.
MNL KEML IV. 964. 858. sz.
Az esztergomi evangélikus templom használatbavételi engedélye. (1941. december 7.)
MNL KEML V.2. 5804/1941.
[1] Dányi Dezső: Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Bp., KSH. 1993
[2] A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. Szerk.: Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal. Bp., 1871
[3] Magyarország településeinek vallási adatai 1880 – 1949. I. kötet. Bp., KSH. 1997
[4] MNL KEML IV. 964. 858. sz.
[5] Molnár Gyula, az esztergomi evangélikus egyházközség első lelkésze 1914. február 28-án született Sopronban. Diplomát a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karán szerzett 1936-ban. Győrött 1936. június 21-én Dr. Kapi Béla püspök avatta lelkésszé. 1936. október 1-től Dr. Kovács Sándor püspök hívta meg maga mellé az esztergomi –dorogi evangélikusok és a már megalakult missziói egyházközség lelkészének. Esztergomba érkezve megkezdte az evangélikus templom építésének szervezését. 1941-ben avatták lelkésszé. 1984. április 1-én vonult nyugdíjba 43 évi szolgálat után, 1989. június 22-én Esztergomban halt meg.
[6] MNL KEML VII.2.f. 173/1940.
[7] MNL KEML V.2. 5804/1941.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges