A 2022. évi Australian Open elé: a Seffer-féle teniszütők másolási botránya 1936-ban
2022. január 17-én kezdődik Melbourne-ben az év első Grand Slam-versenye. Ennek apropóján kívánjuk ismertetni a Seffer Antal és Kelemen László közötti bírósági esetet.
A sportágról 1884-ben így számolt be olvasóinak az Ország-Világ: „angol eredetű, s fő célja játszóinak olyan mulatságot nyújtani, mely szabad mozgást, ugrálást, futkosást tesz lehetővé szabad levegőn, s így testgyakorlatúl is edző, szórakozásnak is kellemes”.[1]
Ügyszám: B.4343/1937.[2]
Terhelt: Kelemen Lászlóné Lakatos Irén és Kelemen László
A vád tárgya: üzemi titok megsértésének vétsége
Seffer (Scheffer) Antal 1878-ban alapította sporteszközök gyártásával foglalkozó üzemét.
A kép forrása: Sopron, 1905. június 4. 7.
„Gyáram volt az első Magyarországon, amely teniszütők gyártására berendezkedett és ezt a gyártást cca 17 éve folytatja. […] A teniszütő gyártás terén úttörő munkát végeztem és az ütőket saját egyéni módszerem szerint állítom elő és az előállításra szolgáló gépek legféltettebb üzemi és üzleti titkomat képezik. Azóta az országban 2-3 teniszütőgyár is alakult, amelyek az ütőket szintén egyéni módszereik szerint állítják elő és szintén féltve őrködnek, hogy üzemeikből az előállítási módszerek, és gépek szerkezete valahogy ki ne kerüljön.”
Seffer 1937 tavaszán jelentette fel üzemi titok megsértésének vétsége miatt Kelemen László mezőtúri hangszerkészítőt és teniszütő-üzem tulajdonost feleségével együtt, miután Nagy Sándor asztalossegéd levelet írt neki az elmúlt hónapok történéseiről.
Az ebben foglaltak szerint „1936 julius havában felkeresett engem Nagy Sándor asztalossegéd, lakik Mezőtúr, Fóti ut 131 és teniszütő üzememben alkalmazást kért. Nevezettet, mint gépmunkást alkalmaztam is és ő nálam 1936 julius 18-tól, 1936 augusztus 8-ig alkalmazásban állott. Alkalmaztatását egész különös körülmények között szüntette meg. Egy napon bejelentette, hogy ő többet nem jön be az üzembe. […] Mialatt ő nálam Budapesten dolgozott felkereste őt Kelemen László mezőtúri hangszerkészítő és teniszütő-üzem tulajdonos, valamint alperes, Kelemen Lászlóné is és magasabb fizetési ígéretekkel arra igyekeztek őt rábírni, hogy a nálam lévő állását felmondás nélkül azonnal hagyja el és lépjen be hozzájuk és vezesse be náluk a nálam látott és tanult gyártási eljárásokat. Nagy Sándor […] azonnal munkához kezdett Kelemen Lászlóné alperes üzemében, azt az enyém szerint átszervezte és a nálam történt alkalmaztatása alatt lerajzolt és elcsent gépeket és modelleket Mezőtúron helybeli géplakatos mesterrel elkészíttette, úgyszintén a teniszütők készítéséhez szükséges speciális szerszámokat is és ezeket valamint tornagyürük hajlitására szolgáló gépet, amely szintén teljesen saját konstrukció Kelemen Lászlóné üzemében üzembe helyezte.”
A kép forrása: MNL JNSzML VII.1.a. B.4343/1937.
A feljelentést követően – az 1923. évi V. törvénycikk 21. § alapján – elrendelték a vizsgálatot.[3]
Néhány idézet a nyomozati jelentésekből és a bírósági jegyzőkönyvekből:
Kelemen László vallomása, 1938. január 20.
„(…) A hangszerkereskedés a feleségem nevén áll. Erre őneki van iparigazolványa. A hangszer és tenniszütő gyártást én végzem, erre nekem van iparigazolványom. […] Nagy Sándor két izben volt nálam a tenniszütő üzemben gépmunkásként alkalmazva éspedig elsőizben 1933-tól 1936-ig. 1936-ban azért bocsátottam el őt, mert a munkástársait folytonosan izgatta fizetésemelés kérésére s azonkivül igen hanyagul dolgozott, rossz munkát végzett, ezáltal sok kárt okozott nekem. […] Hónapok múlva a B. alatt becsatolt levelet írta Budapestről s ebben közölte velem, hogy Seffernél van alkalmazva.” […]
Nagy Sándor leutazott Mezőtúrra, felkeresett engem s arra kért, hogy vegyem vissza az üzemembe, mert neki olyan konstrukciói és rajzai vannak és olyan sokat tanult és tapasztalt, hogy ő mindezeket hasznositani is tudná nálam s megkönnyitené vele a munkát. […] Az üzemben mind a három gépet kipróbáltuk és valamennyi ideig dolgoztunk is vele, de egyik sem bizonyult jónak, sőt igen sok károm származott belőlük, mert csak elrontottuk vele az anyagokat. így az emlitett gépeket csak néhány hétig vagy legfeljebb pár hónapig használtuk, azután pedig mint hasznavehetetleneket kidobtam a gyáramból.”
Nagy Sándor vallomása, 1938. január 21.
„Kelemen László hangszerkészitő üzletében a tenniszütő gyártásnál két ízben voltam mint gépmunkás alkalmazva. Elsőizben 1932 augusztusában léptem be oda. Ekkor kezdődött terhelt üzletében a tenniszütők gyártásával való kísérletezés. Eleinte sikeresen ment a dolog és jó eredménnyel járt az üzlet, de 1935-ben a tenniszütő ipar már annyira fejlődött, hogy a mi kezdetleges módszerünk többé nem vált be. Ekkor Kelemen a versenyképesség fokozása céljából egy londoni cég (Hasels) márkájával állitotta elő ütőit. […] Ilymódon egyideig boldogultunk is, a kereskedők azonban rájöttek a dologra s miután az idegen cég márkájának-használatától eltiltották Kelement, uj minták készítésével próbálkoztunk, de ezekkel már egyáltalában nem voltunk versenyképesek, mert az előállított ütők nem voltak megfelelők s miután garanciával lettek eladva, azoknak 60 %-a összetörve mint hasznavehetetlen visszaérkezett terhelt üzletébe. […]
A Kelementől történt kilépés után […] sikerült bejutnom a Seffer céghez, hol ugyancsak, mint gépmunkás nyertem alkalmazást. […] Kelemen ekkor nekem azt az ajánlatot tette, hogy miután nem boldogulnak otthon a gépekkel, menjek vissza hozzá alkalmazásba. […] Gábor Imre mezőtúri lakatossal útmutatásaim értelmében főleg ócska, de részben uj vasakból el is készíttettem a Kelemen költségére éspedig készíttettem egy tenniszütő hajlító gépet, egy enyvezőgépet és a tenniszütő maráshoz szükséges sablonokat. […] Az uj gépekkel három hónap alatt 700 ütőt készítettünk, de Kelemen ekkor ujabb 5000 darabra akart kötést csinálni, mire én kértem őt, hogy egyszerre ne csináljunk olyan erős konkurrenciát a Seffer-céggel, mert igy rendkívül nagy kárt okozunk annak, Kelemen azonban kijelentette, hogy amig tenisz-ütőgyártás tekintetében egyedül nem marad a piacon, addig mindig folytatja a versenyt. […] Erre én 1937 májusában végleg otthagytam Kelement s miután a történtekért megharagudtam reá Seffernek mindent megírtam, hogy legyen elkészülve a nagy versenyre. Seffer az én levelemre tette meg Kelemenék ellen a feljelentését.”
Az ügy végül nem jutott el a főtárgyalásig, mivel Seffer visszavonta magánindítványát, illetve feljelentését Kelemenék ellen. Ezt követően a Szolnoki királyi Törvényszék a bűnvádi eljárást megszüntette.
David Foster Wallace: Roger Federer mint vallási élmény. https://1749.hu/szepirodalom/proza/david-foster-wallace-roger-federer-mint-vallasi-elmeny.html
Olvasókör Wallace Végtelen Tréfa c. regényéről: Gulyás Márton – Sipos Balázs: https://www.youtube.com/watch?v=FTLy2ur5jqM
Összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros
[1] Ország-Világ, 1884. június 28. 5. évfolyam, 26. szám, 425.
[2] MNL JNSzML VII.1.a. B.4343/1937.
[3] https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92300005.TV „Aki másnak olyan üzleti vagy üzemi (gyártási) titkát, melyet neki elárultak vagy amelyet törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütköző módon tudott meg, a maga vagy más javára felhasználja, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanígy büntetendő az alkalmazott (15. § utolsó bekezdése) az e minőségében megtudott vagy reábízott üzleti vagy üzemi (gyártási) titkot elárulása miatt vagy az azzal űzött más visszaélés miatt, ha a cselekményt a szolgálati viszony tartama alatt követte el.
Az 1. bekezdés szerint büntetendő az is, aki az üzleti érintkezésben reábízott műszaki jellegű mintát vagy utasítást, így különösen rajzot, modellt, szabást, vagy vényt verseny céljára a maga vagy más javára felhasználja.”
Új hozzászólás