Lenkey János tábornok földi maradványainak Egerbe hozatala

2022.10.06.
Eger városa a magyar történelem több meghatározó személyének is végső nyughelyét adta. Az egri várban árpádházi Imre király egykori sírboltja mellett található Gárdonyi Géza ikonikus nyughelye is. Ugyanakkor a vártól távolabb, a Kisasszonytemetőben nyugszik 1848-1849-es szabadságharc tábornoka, az egri származású Lenkey János is.

Bár nevét az 1849. október 6-án Aradon halálraítélt tábornokok között tartjuk számon, a világosi fegyverletétel után fogságba kerülő és ott idegileg teljes összeomló Lenkey végül 1850. február 14-én hunyt el az aradi várbörtönben. Ezt követően egykori szülőföldje csak meglehetősen későn, több mint nyolc évtized múlva fogadta újra magába a tábornok földi maradványait.


Kép: Thorma János Aradi vértanúk című festménye
forrás: wikipedia.org.

Heves vármegye alispánjának iratai között őrzött dokumentum szerint 1934. június 22-én Sin Gyula aradi munkás Intze-Trak Gézánál, Eger város polgármesterénél tett látogatás során „2 óráig tartó terjedelmes előadásában ismertette az aradi vértanusírok feltárási munkálataiban való eddigi hatékony részvételét”. A polgármester alispánnak küldött levele szerint Sin a vértanuk iránt érzett tisztelete miatt határozta el, hogy aktívan fog tevékenykedni annak érdekében, hogy a kivégzett tábornokok földi maradványai a trianoni békekötés során megcsonkított anyaország területére kerüljenek. Sinnek sikerült meggyőznie Eger polgármesterét arról, hogy lépéseket tegyen Lenkey földi maradványainak hazahozatala érdekében. Elmondása szerint a tábornok nyughelye az aradi ó-temetőben található, „melyet az oláhok házhelyekre parcelláztak fel.”


Kép: Sírfeltárók az aradi katonasírok feltárás közben
forrás: Toth Zsolt: Az aradi vértanúk sírjainak kutatása és feltárása. Hadtörténelmi Közlemények 2013/1. sz. 194.)

A polgármester megbízta dr. Kálnoky István városi tanácsnokot, hogy budapesti látogatása alkalmával vegye fel a kapcsolatot a Honvédelmi Minisztérium Hadisír Osztályával, ahonnan a hazaszállítással kapcsolatos diplomáciai feladatok hamar a Magyar Királyi Külügyminisztériumhoz kerültek. Az illetékes minisztériumokkal való egyeztetést követően döntés született arról is, hogy a hazaszállítás költségeit a város fogja állni, melyet az egri képviselőtestületnek is jóvá kell hagynia. Miután ezt az 1934. október 19-i közgyűlés egyhangúlag megszavazta, a szállítás kivitelezésével a Magyar Államvasutak Miskolci üzletvezetőségét bízták meg.

Az egri polgármester ezzel egy időben az egri minorita rendfőnök, P. Ladányi László közbenjárásával megbízta aradi minoriták előljáróját, hogy az exhumálás és a hazaszállítás közötti időben biztosítson megfelelő átmeneti sírhelyet Lenkey földi maradványainak, mivel elmondása szerint „félős, hogy (…) a hős tábornok csontjai oláh kezek fogják szétszórni”.

Az aradi rendfőnök eleget tett a kérésnek és a szükséges teendők elvégzésével megbízta Lakatos János plébánost, a sírkert gondnokát. A plébános 1934. október 22-én kelt levelében arról tudósította az egri minorita rendfőnököt, hogy a Lenkey sírját is magába foglaló egykori temetőt már negyven éve beszüntették. A tábornok holttestét a beszüntetéskor (mivel családtagjai Arad város polgármesterének felhívására nem jelentkeztek) egy másik személlyel közös sírba, bár külön koporsókban helyezték el az ó-temető azon parcellájában, ahol a szabadságharc során „utcai harcban elesett hősök is feküdtek”. Az új sírhely így nem került messzire a régitől és az ó-temető jelentős részét érintő városterjeszkedés és beépítések sem érintették egyelőre.


Kép: Lakatos János plébános levelének gépelt másolata
forrás: HU MNL HML IV.404.a. 1293/1935.

Ennek ellenére Lenkey csontjainak felszínre hozatala több problémába is ütközött. A maradványok áttételét a városi hatóságok dokumentálták, az új sírba helyezett koporsókon pedig feltüntették az azokban lévő elhunytak nevét is, azonban a tábornok pontos nyughelyére nem emlékezett már senki, így meglehetősen nagy területet kellett felásni és a maradványok megtalálásához további engedélyeket kellett szerezni diplomáciai úton a román hatóságoktól.


Kép: Lenkey János egri sírja egy korabeli fotón
forrás: pinterest.com

Közel egy évig tartó előkészületek után megkezdődött a sír feltárása. Bár az aradi városvezetés 1936. május 15-ében állapította meg az exhumálás elvégzését, az Eger-Gyöngyösi Újság május 19-ei számában arról tudósított, hogy egyelőre semmi információt nem kaptak román részről a munkák elvégzésére vonatkozólag. Az említett újság végül május 29-ei számában tudósított arról, hogy a tábornok földi maradványai, régi sírkövével és egykori katonaládájával megérkezett Egerbe. Másnap a városvezetés ünnepélyes keretek között, az egri polgárok sokaságának jelenlétében helyezte végső nyughelyére az egykori tábornokot a Kisasszony temető kápolnájával szemben lévő területen, ahol édesanyjával és testvérével a mai napig nyugszik.

Molnár Dávid
segédlevéltáros

 

Felhasznált források:

MNL HML IV.404.a. 1293/1935. Heves vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. „Lenkey tábornok vértanú hullájának hazaszállítása”

Felhasznált irodalom:

  • Eger-Gyöngyösi Újság 1936. május 19; 30 és 31-i számai.
  • Kiss Péter: Az 1848-49-es események egri vonatkozású résztvevői. Eger, 1998.
  • Toth Zsolt: Az aradi vértanúk sírjainak kutatása és feltárása. Hadtörténelmi Közlemények 2013/1. sz. 187-203.

 

Utolsó frissítés:

2022.10.12.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges