Egy kalandos sorsú iratanyag: a Hatvani Vasúttelepi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola és iratanyagának különlegessége

A kiegyezést követő években Baross Gábor közlekedésfejlesztési programjának hatására a vasúthálózat rohamosan fejlődött. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kellett arról is, hogy a vasúttelepeken dolgozó alkalmazottak gyermekei az 1868-as népoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelő oktatásban részesüljenek. Ennek köszönhetően az 1870-es évek során több helyen is kénytelen volt népiskolát létesíteni a Magyar Királyi Államvasutak. Az országban elsőként a Hunyad vármegyei Piskitelepen alapítottak úgynevezett vasutas iskolát az 1871/72-es tanévben, majd 1877-ben, tehát 10 évvel a vasútvonal érkezését követően Hatvanban is. Piskitelep a trianoni békeszerződés értelmében határon túlra került, így a hatvani iskola vált az ország legkorábbi alapítású vasúttelepi népiskolájává.

Az iskola az 1877/78-as tanévben kezdte meg működését mint nyilvános formában működő magániskola. A második tanévben a növendékek száma 19 fő volt, mint ahogyan arról az 1879. július 6-án kelt Prüfungs-Katalog, vagyis a Próbatéti kimutatás tanúskodik. A dokumentum a tanulók személyi adatai és előmenetele mellett tartalmazza a szülők foglalkozását is, ami azért lényeges, mert így képet kaphatunk arról, hogy ebben az időben kizárólag a vasúti alkalmazottak gyermekei jártak ide, tehát az intézmény homogén volt. Az iskola ekkor még 1 tanteremből állt, ahol a tanulók 3 osztályra beosztva tanultak, Gál Károly (1851−1909) igazgató-tanító vezetése alatt.

Az 1883/84-es tanévben már 42 növendék tanult az intézmény falai között. A nyilvános formában működő magániskolát a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 32.057/1885. számú rendeletével 1886. január 6-i hatállyal államosította. Az iskola elnevezése ettől kezdve Hatvani Magyar Királyi Vasúttelepi Állami Elemi Népiskola lett. Az oktatás helyszíne továbbra is a vasúttársaság által díjmentesen átengedett épület volt. Az államosított népiskola még ekkor is egyetlen tanteremmel és tanítói állással bírt. A tanító javadalmazása évi 400 forint és a tanítói lakás haszonélvezete volt. Ez ma nagyságrendileg évi 2 millió forintnak feleltethető meg. A tanulók létszámának emelkedése miatt 1891-ben bővíteni kellett az iskolát egy új tanteremmel és tanítói állással. 

Viszonylag rövid idő elteltével, 1898-ban új iskolaépületet építtetett a vasúttársaság, immáron három tanteremmel. Még ebben az évben bővítették a tanítók számát is, hogy ezáltal enyhítsenek az iskola túlzsúfoltságán. A probléma csak átmenetileg oldódott meg, így az 1904/05-ös tanévtől további tanítókat kellett alkalmazni. Mivel az iskolában további tanterem nem állt rendelkezésre, ezért a tanítónői lakást kellett átalakítani osztályteremmé.

Az I. világháború kitöréséig további 3 tantermet és tanítói állást szerveztek az iskolához, mégpedig 1911-ben, 1913-ban, illetve 1914 tavaszán. 1911-ben az ötödik tanítói álláshelyet és tantermet csak úgy tudták megszervezni, hogy az osztálytermet egy bérelt helyiségben rendezték be. 2 évvel később újabb bővítés vált szükségessé, melynek során az iskolaépületre egy emeletet építettek és itt helyezték el az eddig bérelt helyiségben lévő ötödik, illetve az újonnan előírt hatodik tantermet. Az így elkészült emeletes iskolaépület továbbra sem bizonyult elégségesnek, ezért 1914-ben fel kellett állítani a hetedik tanítói állást és tantermet is. Ennek berendezése a korábbi bérelt helyiségben történt meg.

Az I. világháborút követően, az 1919/20-as tanévben a Magyar Királyi Államvasutaktól bérelt iskolaépületben továbbra is 6 darab 71,5 m² területű tanterem állt rendelkezésre, ahol 2 tanító és 5 tanítónő végezte a gyermekek oktatását, nevelését.

Hatvan és a vasúttelepi népiskola életében egyaránt mérföldkövet jelentett az 1944-es esztendő. Az amerikai bombázógépek szeptember 20-án végrehajtott légitámadásának következtében a község vasútállomása szinte teljes egészében megsemmisült. Az állomáshoz közel fekvő vasúttelepi népiskola épülete is bombatalálatot kapott és kigyulladt. A lángoló épület irattárából az iskola anyakönyveit Fülöp István hivatalsegéd élete kockáztatásával mentette ki, azonban az iskola többi iratanyaga a tűz martalékává vált. A gyakorlatilag használhatatlanná vált iskolaépület miatt a tanulókat a Hatvani Belközségi Állami Elemi Népiskola épületében helyezték el. A háború utáni mostoha állapotokat jól tükrözi az úgynevezett „csonka tanévről” fennmaradt anyakönyv, amit a papírhiány miatt különféle fellelhető füzetekben vezettek.

Fülöp István elhivatottsága és áldozatos munkája már csak azért is példaértékűnek tekinthető, mert a Hatvani Belközségi Állami Elemi Népiskola 1944 előtti iratanyaga teljes egészében megsemmisült. Ennek következtében a településre vonatkozó tanulói nyilvántartások közül csupán a vasúttelepi iskolából kimentett anyakönyvek maradtak fenn az utókor számára.

Az 1940-es évek második felében az oktatásügyi reformok több ízben is érintették az iskolát. Az 1945. augusztus 18-án hatályba lépő 1945. évi 6650. M. E. sz. rendelet értelmében általános iskolává szervezték át, ekkor a Hatvani Vasúttelepi Állami Általános Iskola nevet kapta az intézmény. Az 1946/47-es tanévben az iskolát két részre osztották; a Hatvani III. számú Általános Fiúiskolára, illetve a IV. számú Hatvani Vasúttelepi Állami Általános Leányiskolára. Egy évvel később, 1948-ban egyesítették a Hatvani Állami Polgári Fiúiskolával, az egyesítés során létrejövő új intézmény a Hatvani II. számú Általános Iskola nevet vette fel és viselte csaknem fél évszázadon keresztül. 1996. december 1-től Baross Gábor Általános Iskola néven működött az intézmény 2007-ig, majd Újhatvani Óvoda és Általános Iskola Baross Gábor tagiskolájaként 2011-ig. Hatvan Város Önkormányzata 2011. június 30-án jogutódlással megszüntette az intézményt, jogutódja a Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskola lett. Az egykoron működő vasúttelepi iskola patinás épületében az újonnan alapított Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola kapott helyet, amelynek egy elfeledett beépített szekrényében lapult a bombázás során megmentett iratanyag. A Kovácsné Kiss Éva középiskolai történelemtanár és Bacsa Tibor könyvtáros közreműködésével fellelt anyakönyvek két részletben, 2022-ben, illetve 2023-ban kerültek a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Vármegyei Levéltárának őrizetébe.

Közzétette: Dr. Mészáros Ádám
                          főlevéltáros

Felhasznált források:

HU-MNL-HVL-VI.501.117. Heves Vármegyei Tanfelügyelőség iratai
HU-MNL-HVL-VIII.261. Hatvani Vasúttelepi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola iratai
Heves Megyei Népújság 30. évf. 1979.05.30. 124. szám
Heves Megyei Hírlap 2. évf. 1991.06.22. 145. szám
Heves Megyei Hírlap 7. évf. 1996.12.05. 284. szám
Heves Megyei Nap 3. évf. 1996.11.30. 280. szám