Collegium Juridicum Foglarianum, az Egri Jogakadémia alapító okirata

A XVIII. században a magyar jogi oktatás intézményeit a felekezeti középfokú iskolák, illetve a belőlük továbbfejlődött, nem egyetemi képzést adó tanintézetek (akadémiák, kollégiumok, líceumok) képviselték. A többnyire jogbölcseleti, filozófiai jellegű jogi ismeretek átadásában különösen a protestáns líceumok és kollégiumok jártak élen. 1720-tól a pozsonyi és a késmárki evangélikus líceumokban tanítottak természetjogot és egyetemes jogot, Sárospatakon 1710-től, a kolozsvári és a debreceni kollégiumokban az 1730-as évektől oktatták ezeket a tárgyakat. Az innen kikerült képzett jogtudók látták el később a különböző hivatalokat és intézték a magánszemélyek ügyeit. A katolikus jezsuita akadémiákon a jogi ismeretek elsajátítása csak az egyházjogra terjedt ki. A szervezett jogi oktatás intézményét a korban egyedül a nagyszombati egyetem jelentette, ahol 1667 óta folyamatosan működött a jogi fakultás, azonban nem képzett annyi világi és teológiai műveltséggel egyaránt rendelkező szakembert, hogy érdemben enyhíteni tudta volna a katolikus jogtudók hiányát.

Ezen állapoton kívánt változtatni Foglár György kanonok egy egri jogakadémia létrehozásával. Törekvéseit Erdődy Gábor egri püspök, az egri káptalan, valamint a vármegyei elöljáróság egyöntetűen támogatták és jóváhagyásukkal – Szent János és Szent Ivó, a jurátusok (joghallgatók) és a jogászok, ügyvédek patrónusa tiszteletére – 1740. november 27-én kelt alapító okiratában Collegium Juridicum Foglarianum néven megalapította az iskolát. 

A kanonok egy évvel később elérte azt, hogy Heves és Külső-Szolnok vármegye, valamint az országgyűlés is az 1741. évi XLIV. törvénycikkben elismerte az akadémia működését.

Foglár kanonok az alapító okirat bevezetőjében egyértelműen megfogalmazta a jogakadémia céljait: az egyházigazgatásból hiányzó katolikus jogászokat az akadémián végzettekkel kívánta pótolni, ezzel segítve a szegény sorsú katolikus ifjúság felemelkedését, s rajtuk keresztül közvetve a katolikus álláspontok eredményes képviseletét a protestantizmussal szemben a vármegyei közéletben.

Az iskola igazgatását, gondozását az egri püspökre és a káptalanra, főfelügyeletét pedig a Magyar Királyi Kúriára bízta oly feltétellel, hogy évente legalább egyszer vizsgálják meg az intézmény működését és a tanulók előmenetelét.

Foglár György vagyonának jelentős részét a jogakadémia megszervezésére fordította. Az intézmény fenntartására alapítványt hozott létre 25.000 rénes forint lekötésével. Ennek évi 6%-os kamata fedezte a jogtanár fizetését és lakását, a 12 bentlakásos tanuló ellátását, valamint a szeminárium prefektusának és helyettesének évi tiszteletdíját. A külsős, bejáró hallgatók közül négy számára pedig egy 2000 forintos ösztöndíj-alapot különített el.

A jogakadémia az alapító szándékának megfelelően internátusként működött a papnevelő intézettel közös épületben. Az internátusban 12 nemes ifjú számára volt biztosítva alapítványi hely, de saját költségükön felvettek nem nemeseket is, szintúgy bejáró tanulókat, akik csak az előadásokat látogatták. A bentlakók a szeminárium elöljárójának hatásköre alá tartoztak, rájuk a szeminárium házirendje vonatkozott, minden más területen elkülönültek a papneveldétől. Hogy jobban elférjen a jogász-internátus, az alapítólevél rendelkezik arról is, hogy a szeminárium épületét egy emelettel kibővítsék.

Az alapító okirat az intézmény működésére, rendtartására is kitér, megszabja az alkalmazandó jogtanárral szembeni kívánalmakat (kitűnő szakképzettséggel bíró világi férfiúnak kell lennie, akinek nem csak szellemiekben, de erkölcsében és jellemében is művelnie kell diákjait). A tanulók soraiba csak római katolikus fiatalok nyerhettek felvételt, akik közül előnyt élveztek az egri egyházmegye tehetséges nemes ifjoncai, különösen pedig a katolikus hitre áttértek (konvertiták). A nemes ifjak mellett nyilvános hallgatói minőségben, saját költségükön a nem nemesi származásúak is beiratkozhattak, a korban működő katolikus iskolák között ez kivételesnek számított.

Az alapító okiratban rögzítették, hogy a felvételre jelentkezőnek be kell mutatnia ajánló leveleit és bizonyítványait a prefektusnak. A jelentkező felvételét a püspök, a káptalan és a vármegye együttes jóváhagyása tette véglegessé. Az okirat a képzés idejét két évben állapította meg, a hallgatóknak minden év végén vizsgákkal kellett bizonyítaniuk a felkészültségüket. Az elméleti ismeretanyag mellett ugyanakkora hangsúlyt kaptak a gyakorlati ismeretek is, annak érdekében, hogy a végzett hallgatók mielőbb hivatalba léphessenek. A jogakadémiára való társadalmi igényt tükrözi, hogy már az indulás évében 10 tanulója volt, az ezt követő években ez a létszám 6-8 fő körül mozgott.

Az intézmény vezetését 1754-ben bekövetkezett haláláig Foglár kanonok látta el, gondoskodva annak továbbfejlesztéséről. 1744/45-ben az egyetlen jogtanár, Huszty István mellé még egy tanerőt alkalmazott, és rendszeresítette a juristák számára a matézis és a történelem tanítását is. 1744-ben megvásárolta Handler György kanonok házát (napjainkban Eger, Kossuth u. 8. sz.), hogy a joglíceumnak ott biztosítson állandó és végleges helyet. Az egyszintes épület átalakítása, felújítása nagyon lassan haladt, így csak 1754-ben költözhetett át az iskola.

Foglár György 1754. október 12-én bekövetkezett halála után a jogiskola sorsát Barkóczy Ferenc egri püspök egyetemszervezési elképzelései határozták meg. Az Egri Jogakadémia számos szervezeti átalakulás és válság ellenére több mint 200 éven át, az 1740. évi alapításától az 1949. évi megszűnéséig Eger és vonzáskörzetének meghatározó kulturális és oktatási műhelye volt.

Közzétette: Györgyné Dani Gabriella
                             levéltáros

Felhasznált források:
MNL HML XII.2.d. 26. tok Egri káptalan magánlevéltára

Felhasznált irodalom:
Udvardy László: Az Egri Érseki Joglíceum története 1740–1896 (Eger, 1898) (Forrás: https://adt.arcanum.com/hu/view/OPKM_EgriErsekiJogliceumTorteneteQ_1903/?pg=0&layout=s)
Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében a századfordulóig. Eger, 1987. (Forrás: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/1684/1/135-153_Halmai.pdf)
Kmety Adrien - Szögi László: Az egri felsőoktatás intézményeinek hallgatói 1713–1852 Eger, 2021.
Index kép: A jogtudomány allegóriája az egri Líceum disztermében