Szerkesztői útmutató

Szerkesztői útmutató
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyvéhez

 

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve (a továbbiakban: Évkönyv) a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának (a továbbiakban: Levéltár) alkalmilag – lehetőség szerint évente – megjelenő szakmai lapja.
Az Évkönyvben megjelenő kéziratok – melyek lehetnek tanulmányok, forrásközlések, fondismertetők, bibliográfiák, adattárak, illetve a bíráló bizottság által közlésre javasolt honismereti pályamunkák – formai követelményeit jelen dokumentum határozza meg. Kérjük, hogy a kéziratok benyújtásakor az Évkönyv szerkesztői útmutatójának előírásait szíveskedjen követni. A lap kizárólag magyar nyelven publikál írásokat, a szövegek megalkotásánál mindig A magyar helyesírás szabályainak legújabb kiadása irányadó, továbbá javasoljuk mellőzni az átvett, idegen nyelvű szakkifejezések, fordulatok indokolatlan használatát. Az előírásnak nem megfelelő anyagokat a szerzőknek visszaküldjük, hogy a hiányosságokat pótolhassák.
A kéziratokat elektronikus formában, mellékletként kérjük beküldeni a hbml@mnl.gov.hu levéltári e-mail címre. A kéziratok beérkezéséről a Levéltár minden esetben visszajelez, ha valaki nem kap értesítést, feltétlenül érdeklődjön. A kéziratokat DOC vagy DOCX kiterjesztésben tudjuk elfogadni.

Formai követelmények
 

1. Terjedelem:
A kéziratok terjedelmét – lábjegyzetekkel, szóközökkel, táblázatokkal együtt – 40 000 (±12,5%) karakterben (leütésben) szabjuk meg. Amennyiben a kézirat hossza nagyobb mértékben eltér ettől, kérjük, feltétlenül egyeztessen már a leadás előtt a szerkesztőkkel.

2. Szöveg formázása, tagolása:
A kéziratok gépelésénél elvárt a Garamond betűtípus használata.
A kéziratok elejére a szerző neve (tudományos fokozat nélkül) kerüljön; ezután következzen – egy sor kihagyásával – a főcím, melynek hossza nem haladhatja meg a 100 karaktert; majd – ha szükségesnek tartja a szerző – az alcím, legfeljebb 150 karakter terjedelemben. A szerző neve, a főcím és az alcím középre legyen zárva, és 14-es betűmérettel, a főcím félkövéren kerüljön a főszöveg elé.
A főszöveg írásánál sorkizárást, 12-es betűméretet, szimpla sorközt használjon, s a kurziválás, kövérítés és jegyzetszámemelés kivételével ne legyen formázva, térközök és behúzások ne legyenek beállítva.
A kéziratok világos szerkezetére minden esetben törekedni kell, a tagolásnál maximum két címfokozatot (címmélységet) lehet használni. A címek minden esetben félkövéren, 12-es betűmérettel, sorkizártan, előttük és utánuk egy-egy sor kihagyásával legyenek elkülönítve a főszövegtől. Két címfokozat használata esetén a címeket kérjük számozni.

3. Lábjegyzetek:
A kéziratokban elvárt a lábjegyzet használata. Végjegyzet abban az esetben megengedett, ha a főszövegben nagyobb táblázatok vannak, amelyek tartalmaznak jegyzeteket, melyek miatt a tördelés túlságosan problémás lenne. A végjegyzetre is a lábjegyzetre megadott előírások vonatkoznak.
Mivel az írásjelek a szöveghez tartoznak, ezért a jegyzetszámokat azok után – szóköz nélkül – kérjük tenni.
A lábjegyzetek sorkizártan, 10-es betűmérettel készüljenek; a jegyzetszám és a szöveg között egy leütés szóköz legyen. A lábjegyzetekben a hivatkozások felsorolásánál az egyes tételek elválasztására a pontosvesszőt kérjük használni.
Lábjegyzetekben kerülni kell a hosszú idézeteket, a túlzottan hosszú magyarázatokat. A lábjegyzetben lévő idézetek esetében a hivatkozást mindig az idézet után, zárójelbe írja. A hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzést mindig a hivatkozás után, új mondatba írja.

4. Kurziválás:
A következő szövegrészeket minden esetben kurziválással emelje ki a főszövegből és – a hivatkozások kivételével – a lábjegyzetekből is: idézet (az idézőjelekkel együtt), idegen nyelvű szövegelem és fordítása, cím (könyv, folyóirat, újság, rendezvény).
Forrásközlésekben a közölt forrásokat ne kurziválja, kivéve, ha az eredeti szövegben is vannak kurzivált részek.

5. Idézetek:
Az idézeteket a főszövegben és a lábjegyzetekben is tegye idézőjelbe. Ha az idézeten belül is idézet van, azt a hegyével befelé forduló jelpárral jelölje: » és «.
Ha töredékesen idézi a szöveget, akkor a […] jelet használja a hiányzó, kihagyott részek jelölésére. Ha az idézet eleje, illetve vége hiányzik, csak abban az esetben szükséges a […] alkalmazása, ha mondat közben kezdi, illetve zárja az idézetet. Szögletes zárójelbe tegye az idézet szövegének kiegészítéseit és a szerzői megjegyzéseket is. A szögletes zárójelet és az azon belül szereplő szövegelemeket nem kell kurziválni.

6. Évszázad helyesírása:
A kéziratban az évszázadokat – idézetek, tanulmány- és könyvcímek eredeti előfordulásának kivételével – arab számmal tüntesse fel.

7. Idegen nyelvű szövegelemek:
Idegen nyelvű szövegrész közlésekor a magyar fordítást is közölni kell. A fordító nevét – még ha a szerző maga is az – lábjegyzetben közölje.

8. Kötőjel, nagykötőjel:
A főszövegben és a lábjegyzetekben is használja a nagykötőjelet: – (Alt+0150) és a kötőjelet: - (Alt+045), az előbbit az alábbi esetekben:
– Gondolatjelként közbevetéseknél, felsorolásoknál, emberek idézésekor és párbeszédek egymást követő soraiban.
– Hivatkozásokban vezetéknevek közt betűköz nélkül, például: Hóman–Szekfű; forráslistában személynevek közt betűközzel, például: Hóman Bálint – Szekfű Gyula.
– Települések neve között betűköz nélkül, például: Budapest–Bécs–Prága.
– Számok, oldalszámok, évszámok között betűköz nélkül tól–ig viszony esetében, például: 10 000–25 000, 42–67., 1914–1918.
– Dátumok között tól–ig viszony esetében hol betűközzel, hol anélkül, a következő példák alapján: 2020. január 1–20., 2020. január–február, 2020. január 15. – február 21., 2020. január 31. – 2025. augusztus 20.

9. Rövidítések:
A főszövegben és a lábjegyzetekben is – a stb. (és a többi) és a számjegyekkel írt számok előtt a kb. (körülbelül) kivételével – kerülendők a közismert rövidítések: pl. (például), ti. (tudniillik), ill. (illetve), ún. (úgynevezett), vki (valaki), l. vagy ld. (lásd), v. (vagy); ezeket írja ki teljes alakjukban. Dátumok esetén a hónapneveket szintén teljes alakban kérjük kiírni.
A hivatkozásokban kérjük, ne használja a következőket se röviden, se teljes alakjukban, hanem a helyettesíteni szándékozott szövegelemeket közölje: uo. (ugyanott), uő (ugyanő), i. m. (idézett mű). Továbbá mellőzze a Bp. (Budapest) rövidítést, valamint az oldalszámok után ne tegyen o. vagy old. jelölést. Alkalmazza viszont a következő rövidítéseket: szerk. (szerkesztette), összeáll. (összeállította), vál. (válogatta), s. a. r. (sajtó alá rendezte), et al. (et alias – és mások), jegyz. (jegyzet), vö. (vesd össze), k. (kötetszám megadáskor), d. (dobozszám megadáskor), cs. (csomószám megadásakor), tek. (mikrofilmtekercs szám megadáskor), p. (pagina – csak levéltári iratanyagra történő hivatkozás esetén kell feltüntetni), fol. (fólió), passim (szórtan), v. (verso – hátoldal), r. (recto – elülső oldal), skk. (az adott és az azt követő oldalak), Nr. (numero), évf. (évfolyam), sz. (szám), H. n. (hely nélkül), é. n. (év nélkül), H. é. n. (hely és év nélkül).

      Hivatkozások szerkesztési előírásai    
 

A forrásokra való hivatkozásnál kérjük, hogy a forrástípusnak megfelelő rövidítési formát alkalmazza. A lábjegyzetekben használt forráshivatkozásokat a kézirat végén közlésre kerülő forráslistában kell kibontani, típusonként a következő sorrendben: közgyűjteményi források, forráskiadványok, szakirodalom, újságok és napilapok, internetes források. A forráslistában csak azokat a forrásokat tüntesse fe, amelyekre a lábjegyzetekben ténylegesen hivatkozott is. Ne használjon kiskapitális, kurzivált, illetve félkövér betűtípusokat, a hivatkozások minden elemét normál karakterekkel írja. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a szerkesztési előírásoknak megfelelő dolgozatokat fogadunk be és jelentetünk meg.

KÖZGYŰJTEMÉNYI FORRÁSOK
 

Itt tüntesse fel a levéltári iratanyagokra, gyűjteményekre, múzeumi és könyvtári hagyatékokra, kézirattárakra történő hivatkozásokat. A már kibontott hivatkozáselemeket újabb hivatkozások esetén nem kell kibontani.

1. Levéltári iratok:
– ha ismert az irat iktatószáma
Lábjegyzetben: MNL HBML IV. 420/c. 20. d. V–2425.
– ha nem ismert az irat iktatószáma
Lábjegyzetben: MNL HBML IV. B. 254. 9. d. Közmunka összeírás Sz–V.
(Ha ismert az irat iktatószáma, akkor a tárgyát a hivatkozásban ne közölje. Azonban ha mégis szükségesnek tartja, az első hivatkozásnál utaljon rá a főszövegben vagy a hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzésben.)

2. Levéltári kötetek:
– ha ismert az oldal- és/vagy iktatószám
Lábjegyzetben: MNL HBML V. 611/b. 7. k. 3/1945. kgy. 191–192.
– ha nem ismert sem az oldal-, sem az iktatószám
Lábjegyzetben: MNL HBML V. 611/b. 7. k. Képviselőtestület rendkívüli közgyűlése, 1946. május 16.
(Ha ismert az oldal- és/vagy iktatószám, akkor a tárgyat a hivatkozásban ne közölje. Azonban ha mégis szükségesnek tartja, az első hivatkozásnál utaljon rá a főszövegben vagy a hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzésben.)

3. Levéltári gyűjtemények:
Lábjegyzetben: MNL HBML XV. 1/a. BmT. 25.
(Ha az irat tárgyát is szükségesnek tartja közölni, az első hivatkozásnál utaljon rá a főszövegben vagy a hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzésben.)

4. Múzeumi és könyvtári hagyatékok, kézirattárak:
Lábjegyzetben: BM IV.75.100.
(Ha az irat tárgyát is szükségesnek tartja közölni, az első hivatkozásnál utaljon rá a főszövegben vagy a hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzésben.)

5. Interneten elérhető, digitalizált iratok:
Kettős hivatkozásra nincs szükség, mindig az eredeti, közgyűjteményi jelzetet, illetve leltári számot adja meg. Javasoljuk, mindig győződjön meg arról, hogy a digitalizált irat mellett a megfelelő jelzet, illetve leltári szám van-e feltüntetve.

6. Forráslistában:
BM – Bihari Múzeum, Berettyóújfalu
MNL HBML – Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
IV. 254. – Bihar vármegye alispánjának iratai, 1860–1861.
IV. 420. – Bihar vármegye járási szervei iratainak levéltári gyűjteménye, 1790–1944.
/c – Derecskei járási iratok, 1836–1884.
V. 611. – Berettyószentmárton nagyközség iratai, 1665–1950.
/b – Önkormányzati iratok, 1890–1950.
XV. 1. – A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár térképgyűjteménye, 1746–1977.
/a – Kéziratos térképek, 1746–1947.

FORRÁSKIADVÁNYOK
 

Forráskiadványok esetében a hivatkozásokban a címből összeállított betűcsoport szerepeljen, amelyet a forráslistában kell kibontani. Kettős hivatkozásra nincs szükség, az eredeti levéltári jelzetet, illetve a közgyűjteményi leltári számot nem kell megadni. Itt tüntesse fel a különböző, állami, illetve helyi – papíralapon megjelent – jogszabálygyűjteményekre, -tárakra (rendeletek tára, közlöny, hivatalos értesítő stb.) történő hivatkozásokat is.

7. Forráskiadványok:
– egy forrást közlő
Lábjegyzetben: DVMJ 1620–1622. 56–57.
Forráslistában:
DVMJ 1620–1622. – Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei 1620–1622. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 40.) Közzé teszi: Szendiné Orvos Erzsébet. Debrecen, 2008.
– forrásválogatás
Lábjegyzetben: DVR 1595–1847. Csapó József, 1799. május 17. 45–46.
Forráslistában:
DVR 1595–1847. – Debreceni végrendeletek 1595–1847. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai 8.) Közzé teszi: Rácz István. Debrecen, 1983.

8. Jogszabálytárak:
Lábjegyzetben: MRT 1892. A m. kir. honvédelmi ministernek… 5–8.
Forráslistában:
MRT 1892. – Magyarországi Rendeletek Tára. 1892. (XXVI. évf.) Budapest, 1892.

9. Közlönyök, hivatalos értesítők:
– állami:
Lábjegyzetben: TK 1980. január 31. (XXIX. évf. 3. sz.) 2/1980. (I. 25.) Bk M. 73–74.
Forráslistában:
TK – Tanácsok Közlönye
– helyi:
Lábjegyzetben: BHL 1904. február 11. (II. évf. 6. sz.) 89.
Forráslistában:
BHL – Biharvármegye Hivatalos Lapja

10. Interneten elérhető, digitalizált forráskiadványok és jogszabálygyűjtemények:
Kettős hivatkozásra nincs szükség, mindig az eredeti, nyomtatott változatra hivatkozzon, az internetes linket ne közölje.

SZAKIRODALOM
 

A forráslistában a szerző, szerkesztő, összeállító stb. neve mindig a cím elé kerüljön, s ne után, úgy hogy a könyv létrejöttében betöltött szerepük – kivéve a szerzőt – rövidítve, zárójelben a név után kerüljön. Mindig a teljes nevet adja meg; ha a hivatkozott munka címlapján rövidítve szerepel a keresztnév, [ ]-et alkalmazva egészítse ki – amennyiben ez lehetséges. Ha háromnál több szerzője, szerkesztője stb. van egy műnek, akkor az első név feltüntetése után az et al. rövidítés következzék.
Ha egy szerzőnek több, ugyanabban az évben megjelenő művére is hivatkozik, akkor a lábjegyzetekben azokat az évszámhoz ragasztott kis a, b, c stb. betűkkel jelölje. Ha azonos vezetéknevű szerzőkre hivatkozik, őket a keresztnevük kezdőbetűjével különböztesse meg.
Ha a kiadás helye és/vagy éve nem szerepel a kiadványban, akkor a H. n., illetve é. n., illetve H. é. n. rövidítéseket használja; viszont ha valamelyik adat kideríthető, akkor azt [ ]-ben közölje – a rövidítés elhagyásával. A kiadóra nem kell hivatkozni.

11. Önálló könyvek:
– egy szerző, szerkesztő stb. esetén
Lábjegyzetben: Komoróczy 1961. 55–57.
Forráslistában:
Komoróczy 1961. – Komoróczy György (szerk.): A hatszázéves Debrecen. Debrecen, 1961.
– sorozat esetén
Lábjegyzetben: Gazdag 1985. 9–12.
Forráslistában:
Gazdag 1985. – Gazdag István: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár története. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 21.) Debrecen, 1985.
– többkötetes mű esetén
Lábjegyzetben: Pauler 1899. II. 301–303.
Forráslistában:
Pauler 1899. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I–II. Budapest, 1899.
– nem magyar szerző, szerkesztő stb. esetén
Lábjegyzetben: Haffner 1978. 20.
Forráslistában:
Haffner 1978. – Sebastian Haffner: Der Vertrag von Versailles. München, 1978.
– több szerző, szerkesztő stb. esetén
Lábjegyzetben: Farkasvölgyi–Nagy–Nagy 2007. 95.
Forráslistában:
Farkasvölgyi–Nagy–Nagy 2007. – Farkasvölgyi Győző – ifj. Nagy József – Nagy József: Helytörténeti Olvasókönyv. Derecske, 2007.
– ha nem ismert a szerző, szerkesztő stb.
Lábjegyzetben: A Harmadik… 1997. 217–220.
Forráslistában:
A Harmadik… 1997. – A Harmadik Birodalom hadviselése. H. n., [1997.]

12. Tanulmányok:
– tanulmánykötet esetén
Lábjegyzetben: Török 2018. 95.
Forráslistában:
Török 2018. – Török Péter: A szabolcsi hajdúvárosok archontológiai adattára 1703– 1711. In: Brigovácz László – Szendrei Ákos (szerk.): Régiókutatási módszerek és eredmények. (Új Nézőpont Könyvek 1.) Debrecen, 2018. 92–114.
– periodika esetén
Lábjegyzetben: Kovács 2018. 10–12.
Forráslistában:
Kovács 2018. – Kovács Ilona: Debrecen áldozatvállalása az első világháború idején. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXV. Debrecen, 2018. 5–26.
– folyóirat esetén
Lábjegyzetben: Apró 2006. 11–12.
Forráslistában:
Apró 2006. – Apró Erzsébet: Bács-Bodrog vármegye levéltára. In: Levéltári Szemle 2006/1. (LVI. évf. 1. sz.) 7–27.
– online folyóirat esetén,
ha a szerkezete hasonló egy papíralapú kiadványéhoz, és a pontos oldalszám megállapítható
Lábjegyzetben: Nagy 2019. 8–9.
Forráslistában:
Nagy 2019. – Nagy Szabolcs: A tanácsköztársaság nagyváradi végnapjai. In: Új Nézőpont 2019/2. (VI. évf. 2. sz.) http://ujnezopont.com (Letöltve: 2020. január 31.) 5–12.
– újságban megjelenő szakcikk esetén
Lábjegyzetben: Kiss 1986.
Forráslistában:
Kiss 1986. – Kiss István: A só története. Magyar Nemzet 1986. január 13. (XX. évf. 12. sz.) 2.

13. Interneten elérhető, digitalizált könyvek, periodikák, folyóiratok stb.:
Kettős hivatkozásra nincs szükség, mindig az eredeti, nyomtatott változatra hivatkozzon, az internetes linket ne közölje.

ÚJSÁGOK ÉS NAPILAPOK
 

Ha újságokban, heti- vagy napilapokban megjelenő kisebb cikkekre, hírekre, hirdetésekre stb. (szakcikkeket lásd fentebb) hivatkozik, akkor itt sorolja fel a hivatkozott sajtótermékek nevét és évkörét. Amennyiben egy napon belül több kiadása is volt a napilapnak, akkor a hivatkozásban azt is tüntesse fel.

14. Lábjegyzetben:
Hajdú-Bihari Napló 1957. január 3. (II. évf. 1. sz.) 2. és 1958. május 1. (III. évf. 102. sz.) 5. és 1962. október 2. (XIX. évf. 230. sz.) 1–3.; Népszabadság 1957. január 1. (II. évf. 1. sz.) 2. és 1959. március 3. (XVII. évf. 52. sz.) 1., 3.
(Ha a cikk, hír stb. címét is szükségesnek tartja közölni, az első hivatkozásnál utaljon rá a főszövegben vagy a hivatkozáshoz fűzött magyarázó megjegyzésben.)

15. Forráslistában:
Hajdú-Bihari Napló 1957–1958, 1962
Népszabadság 1957, 1959

16. Interneten elérhető, digitalizált újságok, heti- és napilapok:
Kettős hivatkozásra nincs szükség, mindig az eredeti, nyomtatott változatra hivatkozzon, az internetes linket ne közölje.

INTERNETES FORRÁSOK
 

A hivatkozásokban mindig a letöltés évét tüntesse fel. Ha kettő vagy több internetes forrásra történő hivatkozás is teljes egészében megegyezik, akkor a lábjegyzetekben azokat az évszámhoz ragasztott kis a, b, c stb. betűkkel különböztesse meg. Napi kommunikációhoz tartozó hivatkozásokat (közösségi oldalak vagy blogok bejegyzései) ne közöljön.

17. Cikkek, hírek:
– ha ismert a szerző
Lábjegyzetben: Brigovácz 2020.
Forráslistában:
Brigovácz 2020. – Brigovácz László: A rajzpapír és a Néma orvos javallatai. https://mnl.gov.hu/mnl/hbml/hirek/a_rajzpapir_es_a_nema_orvos_javallatai (Letöltve: 2020. február 14.)
– ha nem ismert a szerző
Lábjegyzetben: Emlékezés… 2019.
Forráslistában:
Emlékezés… 2019. – Emlékezés az aradi vértanúkra. https://mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/emlekezes_az_aradi_vertanukra (Letöltve: 2019. december 10.)

18. Videók:
Lábjegyzetben: A Székely… 2020.
Forráslistában:
A Székely… 2020. – A Székely Hadosztály harcai és a diktatúra katonai összeomlása, 2019. november 28. https://www.youtube.com/watch?v=fjnNb-K3h3o (Letöltve: 2020. február 20.)

19. Honlapok:
A hivatkozásokban a honlap tulajdonosának a nevéből összeállított betűcsoport szerepeljen, amelyet a forráslistában kell kibontani. Nem az adott honlapra kell egészében hivatkozni, hanem annak konkrét tartalmára.
Lábjegyzetben: KSH honlapja 2019.; DFMG honlapja 2018.
Forráslistában:
DFMG honlapja 2018. – Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium honlapja. http://fmg.hu/az_iskola_rovid_tortenete (Letöltve: 2018. május 10.)
KSH honlapja 2019. – Központi Statisztikai Hivatal honlapja. http://www.ksh.hu/teruletiatlasz_jarasok (Letöltve: 2019. február 1.)

Képek, illusztrációk
 

A képeket, illusztrációkat (térkép, grafikon, diagram stb.) mellékelve, külön fájlban és JPG, TIF vagy PNG kiterjesztésben kérjük megküldeni. (A táblázatok nem tartoznak ide, azokat a főszövegben szerkessze meg.) A fájl elnevezésekor a szerző nevét és a főszövegbeli tervezett sorrendet kell alapul venni. A képeket, illusztrációkat ne helyezze el a főszövegben, csak tervezett helyüket jelölje két bekezdés közt, mely álljon a fájl nevéből (félkövér), a képaláírásból (félkövér, kurzivált) és zárójelben az egyéb megjegyzésből. Például:

Szikla_Gergo_001kep
  Bihar vármegye járási beosztása 1850–1854¹
(A képet az előző bekezdés bal felső sarkában kérem elhelyezni.)

Képet, illusztrációt képaláírás és a forrás feltüntetése nélkül nem közlünk le. A forrást a képaláírás végén lábjegyzetben közölje, a Hivatkozások szerkesztési előírásainak megfelelően. A közölni kívánt képek, illusztrációk jogtiszta, nyomdai minőségben (legalább 300 dpi felbontás) való leadásáért a szerző felel. A közlési engedélyeket is ő őrzi, azonban kérésre tudja bemutatni a szerkesztőknek. (A Levéltár saját iratainak közléséhez is kérni kell engedélyt az intézmény vezetőjétől.) Magánygyűjtemény esetén tüntesse fel annak tulajdonosát is. Rossz minőségű, internetről letöltött és már számtalanszor leközölt képeket, illusztrációkat nem jelentetünk meg az Évkönyvben; azokra ugyanúgy érvényesek a fentebb leírtak.
A képek ne legyenek szerves részei a főszövegnek, ugyanis – a tördelést követően – nem minden esetben kerülnek az előre eltervezett helyre, továbbá a szerkesztők döntése alapján ki is maradhatnak az Évkönyvből. Az illusztrációkat minden esetben leközöljük, ha megfelelnek a fentebb leírtaknak. Amennyiben több mint öt képet és/vagy illusztrációt szeretne beküldeni, kérjük, feltétlenül egyeztessen már a leadás előtt a szerkesztőkkel.
A képeket, illusztrációkat eredeti színárnyalatukban küldje be, nem kell fekete-fehér változatot készíteni. Ugyanis az Évkönyvben általában minden kép fekete-fehér változatban kerül közlésre, de alkalmanként színes blokkal is készülhet a kiadvány. Erről mindig tájékoztatjuk a szerzőket.

a Szerkesztők