Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának 2014-ben megjelent kiadványai

2016.01.08.
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának négy 2014-ben megjelent kiadványát ismertetjük: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyvének XXXIII. számát, a Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek 6. számát (Szálkai Tamás: Hajdúsági pecsétek) és a Régiókutatás elektronikus kiadványsorozatunk két számát (Interdiszciplinaritás a Régiókutatásban IV.; Szálkai Tamás – Szikla Gergő – Szilágyi Ferenc: Bihar és Hajdú megye közigazgatási beosztásának története 1552–2013).
     
 

A XXXIII. évkönyvünk az előző évekhez képest új külsőt kapott: kemény kötést és egy elegáns, visszafogott stílust. A fedőlapon Bihar vármegye (1690), a Hajdúkerület (1838) és Debrecen Szabad Királyi Városának (1841) pecsétje látható. A külsőn túl a beltartalomban is újítást vezettünk be: az évkönyv tematikus, elsősorban az előző Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok előadásait tartalmazza tanulmányok formájában. 2012-ben a 39. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napok az „Azok a boldog békeidők” címet kapták, így a tanulmányok is a századforduló építészetét és kulturális életét dolgozzák fel főképpen.
Papp József számos képpel illusztrált tanulmányában bemutatja, hogyan vált Debrecen ebben a korszakban nagyvárossá, hiszen az új épületek mind nagyságukban és díszítettségükben, mind formájukra és elhelyezkedésükre nézve elérték a korabeli modern nagyvárosok színvonalát. (Korábban zömmel földszintes, esetleg egyemeletes épületeket emeltek, de az 1909. évi városrendezési tervnek köszönhetően már „paloták” építésére is lehetőség nyílt.)

„Debreczen rohamos fejlődésének és átalakulásának legszembeszökőbb bizonyságai a százfelé felszedett utzakövezetek, az utzákon keresztül-kasul ásott árkok melyekbe csatorna- és vízvezetéki csöveket raknak le; a hatalmas fenyőfaállványok, amelyek mögött két-, három-, sőt négyemeletes palotákat épít száz meg száz munkáskéz.” – írta Zoltai Lajos. Az évkönyv forrásközlő rovatában egyébként újra az ő írásaiból olvashatunk egyet, ez esetben éppen a tárgyalt korszakot megelőző építkezésekről, vagyis a debreceni cívispolgároknak a 16. századtól a 18. század végéig kialakult építkezéséről. A forrást közli Radics Kálmán, levéltárunk nyugalmazott igazgatója.
A századfordulós változások a nevesebb építészeket is vonzották, így például a 19. század végén átépítették Debrecen egyik legismertebb épületét, az Aranybikát is Steindl Imre tervei alapján. Igazi átalakulása az épületnek azonban az 1913-1915-ös években történt, amikor Hajós Alfréd és Villányi Lajos tervei alapján a régi fogadó helyére egy szecessziós stílusú nagyszállót építettek: 192 szobával, kávéházzal, díszteremmel, éttermekkel, filmszínházzal, fürdővel és bérházzal. Minderről Kovács Ilona és Szálkai Tamás tanulmányában olvashatunk.
De nemcsak Debrecen, hanem Hajdúböszörmény századfordulós építkezéséről is tájékozódhatunk az évkönyvből, jelesül Varjasi Imre közöl adatokat a Hajdúkerület székhelyének átalakulásáról. A településen a 19. század közepétől egy tudatos, építészetileg is előre megtervezett és alaposan átgondolt városfejlődés szemtanúi lehetünk; az 1860-as évek közepétől több köz- és oktatási épületet is emeltek a városban.
2012-ben ünnepeltük a Debreceni Egyetem alapításának 100. évfordulóját. Az, hogy Debrecen egyetemi várossá váljon hosszú vajúdás eredménye volt. Ezt az utat mutatja be Tóth Ágnes „A debreceni egyetem alapításának története a levéltári források tükrében” című tanulmányában. Szintén az egyetem a témája Szálkai Tamás egy másik tanulmányának: „A Debreceni Egyetem Főépülete Aulájának címeres üvegablakai”. Az öt üvegfestményt Róth Miksa tervei alapján 1938-ban adták át. Sajnos a történelem nem szánt hosszú életet a díszes ablakoknak, egy II. világháborús detonáció néhány évvel később betörte azokat. Az üvegablakok rekonstrukciója 2005 és 2012 között valósult meg, és a centenárium évében teljes pompájában mutatkozhatott meg az épület.
Nemcsak az építkezésekről, hanem a korszak kulturális és társasági életéről is olvashatunk a kiadványban. Vékonyné Kovács Gabriella Hajdú vármegye egyleteinek működéséről és századfordulós életéről ír a korabeli források (elsősorban levéltári és múzeumi) és sajtó tükrében. Goda Éva a Debreceni Casino által életre hívott Kazinczy-alapítvány történetét ismerteti, Gellér Ferencné pedig a debreceni sajtó közéleti küzdelmeiről számol be, mégpedig a Dongó élclap tükrében. A lap 1900-ban alakult, majd éveken át kíméletlen következetességgel leplezett le minden visszásságot, gúnyolt és tett nevetségessé mindent és mindenkit, aki magánérdekből a köz ellen vétett.
Bényei Miklós azon túl, hogy elkészítette Hajdú-Bihar megye 2005. évi helytörténeti irodalmának bibliográfiáját, egy tanulmányt is összeállított Kossuth Lajos 1894. április 1-i temetésével kapcsolatosan. A temetése napján a cívisvárosban nemcsak hazafias beszédek hangzottak el a vasárnapi misék keretében, hanem a lelkészek gyászimát is mondtak. A gyászimákban természetesen Kossuth a szabadság, jogegyenlőség és testvériség nemes eszméinek bajnoka, a szabadelvűség megtörhetetlen képviselője és terjesztője, a jobbágyfelszabadítás úttörője, a sajtószabadság és a vallásfelekezetek egyenjogúságának rendíthetetlen híveként jelent meg.
A közel 500 oldalas kötetben a keresést név- és tárgymutató segíti.
     
Tartalom
 
Tanulmányok

Papp József: Debrecen építészete a századforduló évtizedeiben

Tóth Ágnes: A debreceni egyetem alapításának története a levéltári források tükrében

Szálkai Tamás: A Debreceni Egyetem Főépülete Aulájának címeres üvegablakai

Kovács Ilona – Szálkai Tamás: A debreceni Aranybika szálló a századfordulón

Varjasi Imre: Adatok a Hajdúkerület székhelyének építészetéhez, a dualizmus korától az első világháborúig

Vékonyné Kovács Gabriella: Hajdú vármegye századfordulós egyleti élete a korabeli források tükrében

Goda Éva: A Debreceni Casino és a Kazinczy-alapítvány

Gellér Ferencné: A sajtó közéleti küzdelmei a „Dongó” élclap tükrében

Bényei Miklós: A Debreceni lelkészek gyászimái Kossuth Lajos temetésének napján

 
Forrásközlés

Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje

 
Bibliográfia
Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 2005
     
     
 A 30 oldal terjedelmű Hajdú-Bihari Levéltári Füzetek 6. száma a „Hajdúsági pecsétek. A Hajdúkerület és Hajdú vármegye közösségi jelképei” címet kapta, és Szálkai Tamás tolmácsolásában jelent meg. A 32 színes képet is tartalmazó füzet rövid bevezetéssel nyit, melyben a hajdúság címerhasználatáról olvashatunk. Ezt követően foglalkozik a hajdúk jelképeivel általánosságban és a megyecímerrel is. A következő fejezetben a nagyhajdú városok címereinek kialakulását mutatja be röviden, eddig ismeretlen pecsétlenyomatokat is közölve. A tanulmány a megye többi települése címereinek ismertetésével zárul a 18. századtól a 20. század elejéig, a megyeháza felépítéséig. A szerző a közösségi szimbólumok összegyűjtésével lényegében a kerület és a megye történetét is áttekinti.
     
     
 A 2014. évben két DVD (elektronikus tanulmánykötet) is megjelent a „Régiókutatás” sorozatunk részeként. Az egyik Bihar és Hajdú megye közigazgatási beosztásának történetét mutatja be 1552 és 2013 között. A kiadvány megjelenésének apropóját az adta, hogy 2013. január 1-jétől ismételten létrejöttek a járási hivatalok, a hatékonyabb területi közigazgatás megteremtése érdekében. A járás a magyar közigazgatás jellegzetes intézménye volt évszázadokon keresztül, mely a nemesi vármegyék fennállása idején igazgatási és igazságszolgáltatási fórum is volt. A DVD-n három interaktív tanulmány (szerzők: Szálkai Tamás, Szikla Gergő és Szilágyi Ferenc) található, vagyis szabadon lépkedhetünk a tanulmányok és a hozzájuk tartozó térképek és függelékek (településlisták) között. A DVD tartalmaz egy galériát is, melyben válogatást láthatunk a témához kapcsolódó levéltári forrásokból.

A térképek és a dokumentumok a 40. Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokon kiállítás formájában kerültek bemutatásra, melyet egy járástörténeti konferencia kísért, amelyen a tanulmányok alapját képező előadásokat is meghallgathatták az érdeklődők. A DVD pedig Az Év Levéltári Kiadványa pályázaton „Levéltári szakmai kiadványok” kategóriában III. díjat nyert.

     
Tartalom
 

Szálkai Tamás: Bihar vármegye és a Hajdúkerület közigazgatási beosztásának története 1849-ig

Szikla Gergő: Bihar és Hajdú vármegyék és Hajdú-Bihar megye közigazgatási beosztásának története 1850–2013

Szilágyi Ferenc: A romániai Bihar megye közigazgatás-történeti fejlődése Trianontól napjainkig

     
     
 A másik elektronikus tanulmánykötet „Interdiszciplinaritás a Régiókutatásban IV.” címen jelent meg, és a megegyező című nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza tanulmányok formájában. A 16 fiatal kutató 13 írása több tudományterületről (történelem, helynévkutatás, jogtörténet, agrárgazdaság, stb.) származik, azonban az interdiszciplinaritás módszerét alkalmazzák a szűkebb (Hajdú-Bihar megye) és tágabb (a történelmi Északkelet-Magyarország) régiónk bemutatására.
A különböző témákat felvető tanulmányok közül kettő is a magyar nemességgel foglalkozik, de míg Prezenszki Erzsébet egy konkrét személyről, Bajoni Benedek bihari köznemesről ír, addig Szálkai Tamás általánosságban mutatja be a 18. századi bihari armalistákat. Megyeri-Pálffi Zoltán segítségével képet kaphatunk arról, hogy hogyan is nézhetett ki a II. világháborús bombázások során elpusztult debreceni Magyar Királyi Törvényszék épülete és közvetlen környezete. A magyarországi falusi/tanyasi közösségek olvasási szokásait és lehetőségeit illusztrálja Bartha Ákos a sárospataki faluszeminárium vándorkönyvtár-akcióján keresztül a 20. század első felében.

A Kárpátalján található, egykor nagy kiterjedésű Szernye-mocsár körül található települések magyar vonatkozású helyneveit vizsgálja Tóth Teodóra, míg Béres Júlia a jövőben tervezi ezt a Hortobágy vonatkozásában, amelyhez – több tudományterületet is áttekintve – próbálja megadni a Hortobágy-fogalmat. Horváth Péter a néptánckultúra újszerű és regionális szemléletű megközelítéséről, és annak regionális identitásképző szerepéről ír tanulmányában, Mikepércs példájából kiindulva.
A felsőoktatási hallgatók civil szervezeti kötődésének problémáját feszegeti Szabados György Norbert, „azon okból kifolyólag, hogy a rendelkezésre álló, különböző eredetű statisztikák nem adnak egyértelmű képet a civil szervezeti szféra valós fontosságáról”. Gergely Éva tanulmányában „bemutatja, hogy egyes vezetői szinteken milyen személyes és szociális kompetenciák játszanak fontos szerepet a teljesítményértékelés során, illetve az elvárt teljesítménycélok is minősítésre kerülnek”. Bácsné Bába Éva kutatásainak eredményeit közli, melyeknek célja, hogy felmérje, „a profitorientált szervezetek vezetői fel vannak-e készülve a változások vezetésére”.
Nagy Orsolya írásának aktualitását az adja, hogy napjaink gazdasági válságának következtében az uzsorával kapcsolatos problémák ismét hangsúlyosabban jelentek meg régiónkban is.
Aranyos Tibor József, Blaskó Lajos, Makádi Marianna és Tomócsik Attila Nyírségben végzett talajtani vizsgálatainak célja, hogy megállapítsák, a „megfelelő beltartalmi mutatókkal rendelkező szennyvíziszap” komposzt felhasználható-e „mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására”. Kovács Eszter kutatásai arra irányulnak, „hogy milyen módon lehet a nagykunsági tájban már évszázadok óta termesztett, nagy hagyományokkal rendelkező növényt, a kölest újra beilleszteni a tájtermesztésbe, a helyi természeti tényezők, valamint a köles igényeinek, agroökológiai sajátosságainak összehangolásával”.

     
Tartalom
 

Prezenszki Erzsébet: Újabb adalékok Bajoni Benedek, egy bihari köznemes politikai karrierjéhez a 16. században

Szálkai Tamás: Bihari armalisták taksafizetése a 18. század második felében

Megyeri-Pálffi Zoltán: A debreceni Magyar Királyi Törvényszék egykori épülete

Bartha Ákos: A sárospataki faluszeminárium vándorkönyvtár-akciója

Tóth Teodóra: Helynévvizsgálatok a Szernye-mocsár vidékén

Béres Júlia: A Hortobágy mint tájegység

Horváth Péter: A népi kultúra és a néptánc lehetséges szerepe az interdiszciplináris régiókutatásban

Szabados György Norbert: Felsőoktatási hallgatók civil érintettségének vizsgálata

Gergely Éva: A teljesítményértékelés során figyelembe vett kompetenciák az egyes vezetői szintek esetén

Bácsné Bába Éva: Változásvezetési vizsgálatok profitorientált szervezeteknél

Nagy Orsolya: Uzsoratilalom a polgári jogban

Aranyos Tibor József – Tomócsik Attila – Makádi Marianna – Blaskó Lajos: Talajtani vizsgálatok a Nyírségben

Kovács Eszter: A köles tájtermesztésének agroökológiai vonatkozásai

     
     
Szendiné dr. Orvos Erzsébet és Szikla Gergő

 

Utolsó frissítés:

2016.02.20.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges