Ráckeresztúr II. vh.

Avatás: 1992. május 31.

Alkotó: Novák József

Ráckeresztúron 1992. május 31-én avatták fel a második világháborús emlékművet.

Az előzményeket részletesen ismerteti a Ráckeresztúri Települési Értéktár, illetve a Novák József által írt Ráckeresztúr története című kötet.  

A Magyar Vöröskereszt helyi szervezete kezdeményezésére alakult meg 1991. december 3-án a II. világháború hősi halottaival és áldozataival foglalkozó Hősök Emlékbizottsága, melynek tagjai: Háder Lajosné, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke, Paulovics József polgármester, Paulovics Mátyás kisiparos, Bereznai Istvánné óvodavezető, Daróczi István és Novák József építész voltak.

A Vöröskereszt helyi szervezete szüreti mulatságot, jótékonysági bált szervezett és ezek bevételét, a 73 000 forintot az emlékmű építésére ajánlotta fel. Az önkormányzat 20 000, a helyi Szabad Demokraták Szövetsége 10 000 forinttal támogatta az ügyet. A pénz az anyagköltségre volt elég, minden más társadalmi munkában valósult meg – a tervezéstől a kivitelezésig.

Az emlékmű tervezésével Novák Józsefet bízták meg. Az emlékművet a tervek alapján a Hősök kertjében állították fel, az I. világháborús emlékmű és a szovjet emlékmű közötti részen.

Az emlékmű építésében részt vett: Háder Lajosné, Novák József, Lehoczki István, Lőrinc Antal, Lőrinc István, Herkli István, Bilik György, Bereznai Gábor, Daróczi István, Magyar József, a Március 15. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Cseprekál István, Venczkó Károly, Mogyorósi Lajos, Dobrádi Imre, Szabó Antal, Rézbányai Ferenc, Paulovics Mátyás, Háder Lajos, Raffer István, Bekker Béla, Szokoli György, Szabó János, Mádai Ferenc, Bakonyi László, Molnár Ferenc, Szűcs Gyula, Takács Sándor, Takács István.[1]

Az avatás 1992. május 31-én misével kezdődött, ezt követően az emlékműnél folytatódott. Az ünnepi beszédet Dr. Mező Béla, a Székesfehérvári Önkormányzati Hivatal jegyzője mondta, majd a polgármester, Paulovics József beszéde hangzott el. A leleplezés után mind a római katolikus, mind a református pap felszentelte és méltatta az emléket, majd a gyertyák gyújtása után a koszorúzások kezdődtek, Az emlékmű körül az ercsi honvédségi alakulat adta az őrséget.[2]

A millenniumi év tiszteletére Horváth Gábor ráckeresztúri lakos, a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének elnöke adományából felújításra került a II. világháborús emlékmű. Az emlékmű ünnepélyes átadásán, 2000. augusztus 26-án dr. Orosházi György országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt megyei elnöke és Bereznay Istvánné óvodavezető mondott ünnepi beszédet^[3]

Később a fagyok következtében az emlékmű igen rossz állapotba került, kilazultak a márványtáblák csavarjai, több gránitlap leesett. Az önkormányzat vállalta a helyreállítást és 2015-ben, a hősök emléknapján már a felújított emlékműnél gyújthatták meg az emlékezés mécseseit a ráckeresztúriak. Az emlékmű szigetelését a Tre-Men Kft. végezte, a burkolást Radócz József, Kiss Attila és Raffer Gábor készítette önkéntes munkában. Pátkai István és családja két gömbtuját adományozott.

Az emlékmű 2017-ben került a települési értéktárba. Sóskúti fehér mészkőből épült, beton alapozással. Középső részén a koronás magyar címer látható, alatta márványtáblán a felirat:

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

HŐSI HALOTTAI ÉS ÁLDOZATAI

EMLÉKÉRE

1939–1945

A bal és jobb oldalon elhelyezkedő márványtáblán, eredetileg aranyozott, jelenleg fekete betűkkel ábécérendben szerepel a háborúban elesett hatvanhét hősi halott katona és a polgári áldozatok neve.

A bal oldali táblán szereplő nevek:

Ágh János

Baki István

Bakos István

Bakos József

Berkesi Mihály

Bicskei Ferenc

Bilik Gyula

Borbély István

Bredák Sándor

Bucsi György

Czakó Ferenc

Czakó István

Csakmag János

Csakmag János

Csizmarik József

Csizmarik Károly

Csizmazia Sándor

Daróczi István

Farkas Gábor

Farkas Mátyásné

Fischer Imréné

Fischer Lőrincné

Gombás Károly

Győrfi János

Liszi János

Halász Ferenc

Hargitai Károly

Háder Sándor

Herkli István

Horváth István

Horváth János

Juhász Mihály

Kenyér Imre

Kenyér István

Kiss Sándor

Kiss Lajos

Kiss Ferenc

Koller Ferenc

Koller János

Kovács István

Kuzsel Ferenc

László Ferenc

László Ferencné

László Vera

Lehoczki Ferenc

Lehoczki János

Major István

Makács János

Makács Sándor

Németh Ferenc

A jobb oldani táblán szereplő nevek:

Németh Gyula

Németh István

Németh József

Novoth István

Nyerki Gyula

Paizs Ferenc

Papp János

Parti Imre

Pataki Ferenc

Paulovits János

Pálinkás Ferenc

Pálinkás Mihály

Pongrácz József

Pongrácz Józsefné

Pongrácz Sándor

Prekop Lajos

Rostár János

Sátor József

Simonyi Albert

Skopko János

Somogyi József

Sörös Pál

Stern Lipót

Stern Lipótné

Szabó Ferenc

Szabó István

Szabó István

Szabó Sándor

Szakmány Gábor

Szakmány János

Száraz András

Száraz Imre

Száraz János

Szokoli Ferenc

Szokoli István

Szücs János

Szücs Rozália

Takács János

Takács Sándor

Vajda István

Venczkó Gábor

Venczkó Sándor

Veszeli Károly

Vigh Mária

Zörgő János

Zsigmond Ferenc

Zsigmond Jánosné^[4]

Jegyzetek