Jelenlegi hely

Gyermekek világnapja

2022.05.27.

Gyermekek világnapja

„Próbálnék mókázni még én, de

ez már késő. Jobb volna, ha

ti játszanátok, s hadd legyek

itt ez az öreg szilvája.

Darvadt ágaimra egy hintát

idekötözhetsz, mintha még

Ágad volnék,

nem ágról szakadt

ajándékozót játszanék.”

/Dúsa Lajos: Gyermeknap, Fejér Megyei Hírlap, 1985. május 25., 12. p./

A nemzetközi gyermeknapot 1954 óta ünnepeljük hazánkban május utolsó vasárnapján. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira és speciális igényeire.

Több országot érintő szinten először 1925-ben tartottak gyereknapot a genfi Gyermekjóléti Konferencia részeként. A gyereknap születését Törökországhoz köti a köztudat. Az ankarai, hagyományosan elsőnek tartott gyereknapot Mustafa Kemal Atatürk kezdeményezte, részben humanitárius, részben politikai célzattal. Törökországban 1920 óta április 23. a gyermekek napja és egyúttal a törökök függetlenség napja is. A két ünnep nem véletlenül esik egybe: Atatürk úgy tartotta, hogy a gyerekek képviselik a jövőt, és így nekik kell megőrizniük a szabadságot és a függetlenséget.

A török mintából merítő, ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children’s Day) intézménye már egyértelműen népjóléti céllal jött létre. 1953-ban a (szintén) genfi központú Nemzetközi Gyermekjóléti Unió kétnapos fesztivállal hívta fel a figyelmet a gyerekek jogaira, majd 1954. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Egyetemes Gyermeknap létrehozásáról szóló 836 (IX). határozatot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak. Így szerte a világban a mai napig tartják a Gyereknap ünnepét, más-más dátummal. A legtöbben megmaradtak a június elsejénél vagy a május utolsó vasárnapjánál, de van olyan ország, ahol november 20-án tartják meg az ünnepet (például az Egyesült Arab Emírségekben). Japánban a gyermeknapot 1948 óta május 5-én tartják, itt a nap nemzeti ünnep és munkaszüneti nap is egyben. Nálunk 1954-et követően is megmaradt a május végi dátum.

Magyarországon az ötvenes évekre már évtizedes hagyománya volt a legkisebbek napjának: már 1906-ban is tartottak „gyermek napot”. A rendezvény létrejöttét az 1906. február 25-én alapított Országos Gyermekvédő Ligának köszönhetjük. A társaság alapító elnöke gróf Edelsheim-Gyulay (másként Edelsheim-Gyulai) Lipót volt. A liga tagjai közt elsősorban arisztokratákat (számos hölgyet is) találunk. A szervezetet a „háború nehéz éveiben” gróf Széchenyi László vezette, nevéhez fűződik a hadiárvák ügyének intézményes felkarolása és egy nagyszabású külföldi üdültetési akció megszervezése is (az üdültetési program keretében több mint 60.000 gyermek élvezhette hosszú hónapokon keresztül a külföldi nevelőszülők vendégszeretetét). A liga szerepe az 1920-as években vált meghatározóvá a hazai gyermekvédelem terén, ekkor Albrecht királyi herceg töltötte be a kormányzóelnöki széket, a liga fővédnöke pedig Izabella főhercegasszony volt, de ebben az időszakban nevezték ki a liga első ügyvezető igazgatóját, Karsai Sándort (1926) is. A Belügyminisztérium alá tartozó szervezet 1930-ig szervezte és vezette a külföldi gyermeküdültetést, emellett gyorssegély akciót indított, napközi otthonokat, erdei iskolákat, üdülőket, jogi és orvosi tanácsadó helyeket is fenntartott. Számos úgynevezett „szeretetházi nevelésre berendezett” intézetet hívott életre. Leányok számára nyitották meg az ecseri (30 fős) és a makói (100 fő) intézeteket. A liga fiúnevelő intézetei Nagyszőllösön, Rákoskeresztúron, Szegeden, Szaloncán (ma Slavnica, Szlovákia) és Sopronban működtek. Ezenfelül voltak a ligának iparostanonc-otthonai is (a kolozsvári 45, a nagyváradi 40, a szegedi 45, míg a pozsonyi 35 gyermek befogadására volt alkalmas). Mindezeken túl küzdött a tüdővész ellen, nyári üdülőhelyeket tartott fenn. Gyermekvédelem Lapja címen folyóiratot is kiadott, 1924-ben 23 intézményt üzemeltetett (6 csecsemő- és anyaotthon, bölcsőde, napközi otthon, 4 orvosi rendelő, 3 hadiárvaotthon, 5 nevelőintézet, 2 iparostanuló-otthon és 3 üdültetést szolgáló intézmény).

A liga tagjai több alkalommal körlevelet írtak az akkori vármegyékhez azzal a kéréssel, hogy minden évben tartsanak gyermekekről szóló napot.

A Székesfehérvár és Vidéke 1906. május 12-ei számában gróf Széchényi Viktorné (Széchényi Viktorról és feleségéről itt olvashatnak: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/szechenyi_viktor)szólt az olvasókhoz a gyermekek napja kapcsán: „Fejér vármegye és Székesfehérvár város közönségéhez! Ugy a társadalom, mint az állam már régebben felismerte a gyermekvédelem nagy nemzeti jelentőségét s az elhagyott, vagy nem kielégítő ellátásban részesülő gyermekeknek megmentése céljából az ország különféle vidékein felállított egyesületi és állami gyermekmenhelyek létesítésével törekedett ezen gyermekeken segíteni. Mégis minálunk Magyarországon, ahol a gyermekek halandósága művelt országok között még most is sajnos a legnagyobb, és ahol a mindinkább növekedő kivándorlásnak gátat emelni alig lehet, a gyermekek megmentése érdekében még nem tett meg a társadalom mindent, mit e téren megtehet. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy nem azért nem történt eddig e téren elég, mert nem érezte a társadalom a gyermekvédelmi mozgalmak nagy szükségét s jelentőségét, mert hiszen még a legszegényebb ember is örömmel járul hozzá filléreivel legdrágább kincsünk, a gyermekek megmentéséhez, hanem azért nem tudtuk teljes energiánkat kifejteni, mert erre tulajdonképen eddig módunk és alkalmunk nem volt. A nemrég megalakult Országos Gyermekvédelmi Liga működése most lehetővé teszi, hogy az ezentúl évenként megtartandó Gyermeknap útján mindenki, még a legszegényebb viszonyok között élő polgár is, néhány fillérrel hozzájárulhasson a nagy cél eléréséhez. […] A város [Székesfehérvár] iparos és kereskedő egyesületei felkérésemre készséggel hajlandóknak nyilatkoztak a Gyermeknap rendezésére, melyért e helyen is őszinte köszönetemet fejezem ki. A Gyermeknap Székesfehérvárott is, úgy, mint az egész országban, évente május utolsó szombatján, ez idén tehát folyó hó 26-án fog megtartatni. Az emberszeretet nevében nagyon kérem a vármegye és város előttem régtől fogva kedves közönségének minden egyes tagját, szíveskedjék a rendezendő Gyermeknapon közvetlenül és közvetve kegyes adományával a Gyermekvédelmi Ligát hazafias célja elérésében támogatni. Bízom benne, hogy kegyesek lesznek ezen első kérésemet, melylyel Magyarország jövő nemzedéke egy igen tekintélyes része megmentése céloztatik, szívesen és az ügy iránt viseltetett szeretettel, teljesíteni.” A fehérvári sajtóban számos cikk született a gyermeknap kapcsán, amelyekből kitűnik, hogy már érezték az esemény társadalmi fontosságát: „A gyermek nap […] Az elhagyott gyermekeket védő együttműködés, a mely gyermek-védelem a törvény rideg paragrafusai közé nem szorítható. Vallása nincs. Jótékony. Sem szabadkőmíves, sem keresztény szociális; sem zsidó, sem keresztény, hanem universalis az összesség ereje, az összesség elhagyott gyermekeinek[…]” (Székesfehérvár és Vidéke, 1906. június 5., 1. p.).

A következő, országos szintű gyereknapi rendezvényre 1908-ig kellett várni. Edelsheim-Gyulay Lipót 1908-as, a főváros vezetésének szóló megkeresésében összefoglalja a rendezvény célját: „Méltóságos Főispán Ur! Mult év január hó 23-án 182—907. sz. a. kelt. Méltóságodhoz intézett megkeresésünkben volt szerencsénk felhívni Méltóságod nagybecsű figyelmét az általunk évenként tartandó gyermeknap intézményére. […] Célunk […], hogy a gyereknap intézményét országszerte meghonosítsuk és annak célját a nagyközönséggel megkedveltessük. Azt akarjuk, hogy ezen egy napon mindenki gondoljon azon szegény elhagyott gyermekekre, kik hatóságilag elhagyottá nem nyilváníthatók, de mégis segélyre vagy nevelésre szorulnak, s hogy a nagyközönség igyekezzék néhány fillér adományával támogatni minket abban, hogy ezen szegény gyermekeket a társadalomnak megmenthessük és hazánknak becsületes polgárává nevelhessük. Az idén gyermek napot április 2–3[-án] országszerte, lehetőleg minden városban, nagy és kis községben kívánjuk megtartani. Igen természetes, hogy ott, ahol az éghajlati vagy egyéb okok, a gyermek napnak később való megtartását teszik indokolttá szívesen beleegyezünk abba, hogy a gyermek nap más napon tartassák meg, de igen kérjük Méltóságodat, hogy erről minket idejekorán értesíteni méltóztassék, hogy a nyomtatványokon a helyes dátum szerepeljen. A gyermeknap sikerére érdekében tehát azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Méltóságodhoz, hogy a már múlt évben elnöklete alatt működött bizottságot felkérni kegyeskedjék, miszerint a folyó évben is ezen bizottság a gyermeknap rendezését vállalja el” (Kelt Budapest, 1908. január 17.).

A hazai „gyermek nap” legfontosabb része az adománygyűjtés volt, míg másutt, például Svédországban igen korán fesztivál jelleget öltött az esemény. A Világ című sajtóorgánum riportja már-már irigykedve számol be a stockholmi eseményről: „Gyermekek napja. Stockholmi levél. Stockholm, 1911. május 31. […] Gyereknap! Szombaton és vasárnap! Gyerekünnep! 15.000 résztvevő! Tűzijátékok! Hangversenyek! Kivilágítás! Tombola […] Stockholmban is nagy a gyerekkultusz. Talán még nagyobb, mint minálunk. Az pedig, aki csak a mi gyereknapjainkat ismeri, valóságos meglepetéssel nézi végig a svédek ünnepét, amely friss, eredeti, ötletes, nagyon kedves és nagyon meleg. Nekem igazán élmény volt a szombati és vasárnapi gyereknap. Zenével, friss, vidám dalokkal kezdődik. A város tíz legnagyobb terén összegyűlnek a gyerekek, a népiskolák tanulói s üde hangocskáikkal felverik a tavaszi reggelt. A főutcákon elegáns hölgyek árulják a gyereknapi csokrokat s a pénzt kis pléhszekrénykékbe gyűjtik. De itt maguk a gyermekek is gyűjtenek. […] Egy koronáért füzeteket árulnak, amelynek ellenében ingyen meg lehet tekinteni a város nevezetességeit, szakértők vezetése alatt. A múzeumban maga Laurin, az ismert műtörténész kalauzol. A villamosokon színészek és színésznők a jegyszedők. Minden pénz, ami ezen a napon befolyik, a szegény, elhagyott gyerekek erszényecskéibe vándorol. De a tulajdonképpeni gyereknap — az ünnepség — csak délután 3 órakor kezdődik. Körülbelül tízezer gyerek vonul fel ünnepi menetben. […] Megjelenik a király és a királyné. Vele együtt a hercegek és a hercegkisasszonykák. […] Egy hosszú menet vonul végig a téren. Elől a május gráfja, a kíséretével, lovon. Utánuk Flóra kocsiját négy fehér ló húzza s a kocsin könnyű, virágos ruhában a virágok anyja, gyerekeitől körülvéve. Ezt a virágmenet követi, kétszáz apró leány búzavirágnak, napraforgónak, máknak, harangvirágnak, árvácskának és nefelejtőnek öltözködve. Utána kabaré. Az Oskar Theater művészei jönnek, frakkban, cilinderrel, de nadrág helyett könnyű sárga és kék színű selyembugyogót viselnek. A gyermekek végül a «tavaszi virágok» táncával zárják be az ünnepséget. A gyereknap Stockholmban valóságos nemzeti ünnep. Mindenki gondtalan, könnyű és kedélyes ekkor. Egy napig, ezen a napon mindenki gyerek.”

Hazánkban a gyermek nap „intézménye” 1925-re érte el ezt a színvonalat. A hazai gyermeknapon 84 millió korona adományt gyűjtöttek össze. A Nemzeti Újság tudósítója részletesen és némiképp háborogva beszámolt a fővárosi hangulatról: „[…] Budapesten ma délelőtt a legcsodálatosabb útvonalakon közlekedtek az emberek. Aki például az Egyetemi Könyvtár épületéből, a Ferenciek teréről el akart menni a Pannónia-szállodába, az nem ment a Kossuth Lajos utcán keresztül, ami a legtermészetesebb és legközvetlenebb útirány lett volna. — Itt vagy tehát, vidám gyereknap, Jötted bizonnyal kellemes, Mert minden urna-menti úrnő Egy áldozati urra les, — dúdolta az illető úr és elindult a Reáltanodautcán, az utca végéből az ismert átjáróházon keresztül jutott ki a Múzeum-körútra, onnan a Műegyetem kertjén át az Esterházy-utcába, ahonnan a Rákóczi-útra kanyarodva visszafelé érkezett meg a Pannoniához. Miért cselekedett így? Mert ha a Kossuth Lajos-utcán át megy, érintenie kellett volna a Ferenciek temploma, a Nemzeti Kaszinó, az Astoriaszálloda és a Rákóczi-út sarkán felállított urnákat, melyek közül lelkes hölgyek leselkedtek az «áldozati urra», hogy lecsapjanak rá gyűjtőperselyeikkel. Innen volt az, hogy a mai gyereknap a mellékutcák forgalmát élénkítette meg. […] Szakértői helyzetjelentés szerint igen kitűnők a kilátásai a mai gyűjtőnapnak, mert az Országos Gyermekvédő Liga példátlanul nagy aparátussal rendezte ez idén a gyermeknapi gyűjtés májusi ünnepségét. A hölgyek gyűjtőkedvével teljesen arányos volt az urak adakozó kedve és a déli korzó gavallérjainak kabátján már csaknem minden ott díszelgett a lerótt százezer koronás adományokat jelentő díszjelvény. A Gyermeknap különben azzal kezdődött, hogy propaganda-kocsik jelentek meg a nagyobb útvonalakon futó villamos-síneken. Ezek a nagy dísszel és ízlésesen felépített kocsik Hollandia, Svájc és Belgium áldozatkészségét hirdették a magyar gyerekekkel szemben. A kocsik tetején pontos statisztikai számadatok tüntették fel hatalmas táblákon, hány gyereket nyaraltattak az illető országok. A propaganda-kocsikon kívül különböző zenekarok járták be a várost egy-egy harsány zeneszámot adva elő az urnáknál. A Máv zenekara a keleti és nyugati pályaudvaroknál működött, a postászenekar négy-öt különböző urnánál. A Gellért-szálló előtt tárogatós csábította az adakozókat, az Oktogonon egy művészi vonósnégyes. Áldozatkész cigányzenekarok működtek az Astoria és Fonetére-palota mellett felállított urnáknál. […] Több helyen grammofon szólt, itt-ott bullet-ket állítottak fel, vagy luftballonokat árultak, az egyik Váczi-utcai urna előtt pedig rádiót szereltek fel, mely holnap már hangversennyel fogja gyönyörködtetni a járókelőket. Steller Antalné felvirágozott autón tizenöt gyönyörű fiatal lánnyal járta be a várost. […] Végre hát vidám és boldog nap, mely úgy múlik el, hogy észre sem vesszük a szomorú gazdasági állapotokat. A rossz konjunktúra sirámai elnémultak a gyermek előtt.”

1931-ben hazánkban már Gyermek Hétnek hívták az eseményt és nevéhez illően egy egész héten át a legkisebbek érdekei kerültek reflektorfénybe. 1950 óta viszont már csak egy napig tart a Gyereknap, amely 1953-ig június első vasárnapjára esett. 1954-től kezdve május utolsó vasárnapján ünnepeljük a gyerkőcöket. Hazánkban mind a mai napig programok színesítik a napot. Székesfehérvár legnevezetesebb gyerekprogramja a kétnapos Hetedhét Játék Fesztivál, amely 2013 óta várja a kicsiket és nagyokat. Idén 2022. május 28. (szombat) 09:30-tól másnap 18 óráig tart az ünnepi forgatag.

Felhasznált irodalom:

  • Bálint Tímea: Te tudtad? - Honnan ered a Gyermeknap, mint ünnep?
  • Dúsa Lajos: Gyermeknap, Fejér Megyei Hírlap, 1985. május 25., 12. p./
  • https://www.gyerekneveles.hu/a-gyereknap-rovid-tortenete/
  • jelesnapok.oszk.hu
  • Maros-Torda Vármegyei Hivatalos Lap, 1908. március 8., 12. szám
  • Pedagógiai lexikon
  • Nemzeti Ujság, 1925. május 9., 104. szám
  • Székesfehérvár és Vidéke, 1906. május 12., 58. szám
  • Székesfehérvár és Vidéke, 1906. június 5., 68. szám
  • Székesfehérvár és Vidéke, 1910. április 14., 47. szám
  • Székesfehérvár és Vidéke, 1910. április 30., 54. szám
  • Új Idők Lexikona
  • Világ, 1911. június 2., 129. szám, 13-14. pp.

 

Szerző: Szima Viktória

Utolsó frissítés:

2023.03.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges