Egy család Székesfehérvárról

 

Nemrégiben levéltárunk családi iratanyaggal gyarapodott. Az egész egy könyvfelajánlással kezdődött. Taróczy Tamásné Gyurkovits Angéla az édesapja által 1941-ben kiadott kertészeti/mezőgazdasági témájú könyvét ajándékozta intézményünknek. Látogatása során azonban olyan érdekes családi életutat ismertünk meg, amely odáig vezetett, hogy kérésünkre egyéb írásos emlékeket, fotót is eljuttatott hozzánk.

Angéla szüleinek mindennapjait rajtuk kívül álló szereplők -világtörténelem, háborúk, politika- alakították, a XX. század tragikus történései, fordulatai nyomot hagytak sorsukon (… mint mindenkién). Családtörténeti, de helytörténeti szempontból is érdekes az életük, hiszen sok-sok szállal kötődtek lakóhelyükhöz, Székesfehérvárhoz.

Gyurkovits Ferenc Székesfehérváron született, ebben a városban élt, könyvkiadóként működött, házasságot 1943-ban kötött Fazekas Mártával. A háborúra tekintettel az esküvő után táncos családi összejövetelt nem tarthattak, szűk körben ünnepelték az eseményt a Magyar Király Szállóban. Esküvőjükről rövid hír olvasható az Uj Nemzedék című folyóiratban is (1943. március 10-i szám). Érdekes egybeesés, hogy Fazekas Márta a levéltárunk épületében 1867 és 1948 között működött Ferenc József Nőnevelő Intézet tanítóképzőjében végzett 1935-ben. Az őrizetünkben lévő iskolai értesítőben meg is találtuk az 1935-ben végzett növendékek névsorában. Tanulmányai befejeztével egy ideig, a II. világháború idején tragikus körülmények között életét vesztő Dr. Berzsenyi Zoltán kórházigazgató főorvos mellett dolgozott, mint titkárnő. Gyurkovits Ferenc 1940-ben a háború elől Tolnára költöztette a céget, majd házasságkötése után feleségét is. A család által őrzött levélpapírokon, névjegykártyán ezért szerepel Tolna település neve, mint telephely. A marseillei hadifogolytáborban töltött egy év hadifogság után (sajnos a francia területen őrzött magyar hadifoglyoknak különösen kegyetlen, embertelen viszonyokat kellett elszenvedniük, köztük Ferencnek is) újabb nehézségek vártak Gyurkovits Ferencre. A könyvkiadót államosították, a már eladott, de még ki nem szállított több ezer darab könyvét bezúzták. A háború után egy ideig még Tolnán maradtak, kereskedőként boldogult, felesége tanítóként dolgozott, négy gyermekük született. Nem volt könnyű abban az időben kereskedőként élni, a rendszer megtűrte ugyan, de ahol lehetett nehézségeket támasztott, a gyerekek például nem járhattak napközibe. A szülők ezért hivatalosan különválni kényszerültek (csak „papíron”, a valóságban együtt maradt a család), így legalább az édesanya jogosult lett a gyerekek után járó ellátásokra. A megpróbáltatásoknak nem lett vége, az időközben ismét Fehérvárra költözött család életébe az 1970-es években a helyi politika szólt bele. Angéla dédszülei által 1907-ben épített Kuthy József (később Fürst Sándor, ma Károly János) utcai családi házukat 1973-ban kisajátították, kellett ugyanis a hely az épülő Egészségügyi Szakközépiskolának és a leánykollégiumnak. Itt furcsa módon megint kapcsolódik levéltárunk története ehhez a fájdalmas élethelyzethez. A levéltár épületében a nőnevelő intézet államosítása után leánykollégium működött, majd miután felépült a hatalmas, új kollégium, az épületből átköltöztették a gyerekeket. A megyei tanács döntése alapján, a volt kollégiumi épületet (történetének első önálló épületét, hisz addig a megyeházán működött a mindenkori levéltár) az állandó helyhiánnyal küszködő levéltár kapta meg. Ami az akkori levéltárosoknak öröm és segítség, Fazekas Márta családjának igazi tragédia volt. Hosszú életút után 1984-ben halt meg Gyurkovits Ferenc, felesége két évvel később, 1986-ban.

Gyurkovits Ferenc két dédunokája itthon, két másik dédunoka pedig külföldön, Spanyolországban született és él, őket egyelőre (életkorukból adódóan) felmenőik története még nem foglalkoztatja, így Gyurkovits Angéla próbálja szülei, nagyszülei emlékét méltó módon megőrizni.

Egy érdekes adalék még Gyurkovits Angéla történetéhez: az adományozó hölgy férjezett neve sokaknak ismerősen csenghet, ugyanis Taróczy Balázs egykori neves profi teniszezőhöz rokoni szálak fűzik a családot.

Köszönjük Gyurkovits Angélának a levéltárban elhelyezett köteteket, fényképeket, és az elmesélt értékes család- és helytörténeti vonatkozású emlékeket.