Az 1919-1920-as magyarországi román katonai megszállás egyik különleges, de mindeddig félreértett, illetve félreértelmezett epizódja volt a Nicolae Mihăescu tábornok által a debreceni székhelyű katonai megszállási zónában 1919. október közepén felállítani tervezett „közigazgatási felső tanács” ügye. Marosvári Attila történész kollégánk Végleges beolvasztás vagy bevételnövelés? Mihăescu tábornok és a debreceni „közigazgatási felső tanács” című tanulmánya e kérdéskört kívánja alaposabban körbejárni, és tisztázni, mi volt a tényleges célja a valóban rendhagyónak tekinthető szervezet létrehozására irányuló kezdeményezésnek. A történeti szakirodalomban ugyanis máig tartja magát az a – főként Baltazár Dezső református püspökre visszavezethető – narratíva, hogy Mihăescu e szervezet felállításával a Tisza és az 1916-os bukaresti titkos szerződésben szereplő határvonal közötti katonai megszállási zóna elcsatolását kívánta előkészíteni. A tanulmány ezzel szemben azt kívánja bizonyítani, hogy ez a narratíva valójában megalapozatlan félelmekre alapozott, és a románok tényleges célja 1919 őszén már csak a zóna területéről beszedhető források maximalizálása volt. Mihăescu tábornok kifejezetten e cél érdekében kívánta létrehozni a magyar-román vegyes összetételű „közigazgatási felső tanácsot”, amelynek megalakításától a magyarországi szövetséges katonai misszióig elérő tiltakozások miatt végül is eltekintett, de az ezzel párhuzamosan tervezett bevételnövelő intézkedéseket rendeleti úton kivétel nélkül bevezette, sőt, a zóna vármegyéire és törvényhatósági jogú városaira kivetett 7 millió koronás közigazgatási költséghozzájárulással még túl is teljesítette azt.

Nicolae Mihăescu dandártábornok, 1919. július 29. és 1920. február 25. között a debreceni székhelyű magyarországi román katonai megszállási zóna kormányzója.

A tanulmány itt letölthető és elolvasható: