Február 27-én, péntek délután 16 órai kezdettel került sor a Hódmezővásárhelyi Levéltárban a Szeremlei Társaság 2025. évi, sorrendben 28. évkönyvének bemutatójára. A kötetet ezúttal is az algyői Innovariant Nyomdaipari Kft. készítette. Az esemény apropóját a kötetben legalább kétszeresen érdekelt dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona szolgáltatta, aki 103 évesen elvállalta a részvételt rendezvényünkön. Ilonka néni, aki korábban a Hódmezővásárhely története című várostörténeti monográfia III. kötetéhez is segítséget nyújtott, először 100 évesen, 2023-ban küldött írást évkönyvünkbe. Ekkor rövid önéletrajzát, illetve keresztapja, Szabó Sándor (1878–1941) építész munkásságát ismerhették meg az olvasók. Jelen évkönyvünkben édesapja, Lengyel Imre (1890–1964) első világháborús katona, majd négy évtizeden át városi tisztviselő életébe enged betekintést, a családi archívumban lévő dokumentumok és fotók segítségével.

Dr. Virág Jánosné Lengyel Ilona (Pataki Béla felvétele)

Ilonka néni gyermekei, Hadas Lászlóné Vörös Ilona és Vörös István társaságában (Pataki Béla felvétele

            A kötetbemutatót a Szeremlei Társaság elnöke, dr. Nagy Gyöngyi történész nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy nagy számban felkeresték rendezvényünket az érdeklődők. Külön köszöntötte Ilonka nénit, akinek életútját példaértékűnek nevezte.

            A kötetet Presztóczki Zoltán osztályvezető, főlevéltáros – aki egyben a Szeremlei Társaság titkára is – mutatta be. 14 szerzőtől 20 írás olvasható a kötetben. A szerzők közül többen is eljöttek, ami szintén örömtelinek számított munkánk szempontjából. Az írások a tartalomjegyzékben megállapított sorrendben kerültek bemutatásra.

Dr. Nagy Gyöngyi történész, a Szeremlei Társaság elnöke és a kötet társszerkesztője köszönti a megjelenteket (Pataki Béla felvétele)

Presztóczki Zoltán, az évkönyv társszerkesztője bemutatja a kötetet (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

Elsőként a Jókai-bicentenárium alkalmából készült írásról esett szó, amely a Jókai Mórral kapcsolatos vásárhelyi eseményeket és néhány érdekességet tár az olvasó elé. Nagy Gyöngyi Tamaskáné Nyizsnyay Aranka óvónő életútjának ismertetése során kitér a református nőegyleti életre is, amelyben ő maga is vezérszerepet vállalt. Koncz Sándor tagtársunk a vásárhelyi tanyai iskolákkal kapcsolatban két tanulmányt is közöl: egyrészt a tanítókkal szemben támasztott elvárásokat összegzi, másrészt a matematikatanítás történeti módszertanába enged bepillantást: arra a kérdésre ad választ, hogyan tanítottak matematikát a 20. század első felének külterületi tanítói.

Virág Jánosné Lengyel Ilona édesapjának, Lengyel Imrének az életútját ismerhetjük meg a következő tanulmányban. Az itt közölt kordokumentumok nemcsak a főszereplő életéről, hanem arról a korról és miliőről, melyben élt, is fontos információkat árulnak el. Állandó szerzőtársunk, Domokos Tamás ezúttal Bozó Ambrus Károly mindszenti tanyájának történetébe avat be minket. Rövid ismertetőjében elmondta a tanya három évtizedes történetének fontosabb eseményeit. A gazdasággal kapcsolatban érdekesség, hogy az éppen 100 évvel ezelőtt, 1925-ben folyt ásatások és a nyomukban előkerült régészeti leletek nemcsak Móra Ferenc „igazgató uram”, hanem külföldi tudósok figyelmét is felkeltették.

Dr. Domokos Tamás ismerteti tanulmányát (Pataki Béla felvétele)

Béres Dezső tagtársunk Galyasi Miklós életművének feltárását a hajdani múzeumigazgató Kajári Gyula festőművészről szóló feljegyzéseinek szakszerű elemzésével folytatta. A következő írásban Presztóczki Zoltán egy volt „bethlenes” diák, később igazgató, tanácselnök-helyettes, végül könyvtárigazgató, Vörös Mihály (1913–2000) életútját és munkásságát ismerteti, amelynek összeállításához Ilonka néni, mint Vörös Mihály első felesége, valamint családtagjai is fontos segítséget nyújtottak a tulajdonukban lévő dokumentumok révén. A Vörös Mihályhoz kapcsolódó dokumentumokat levéltárunk digitális másolat formájában megkapta. Dr. Tóth Károly folytatja a vásárhelyi művésztelep történetének feltárását, ezúttal László Gyula (1910–1998) történész és képzőművész, valamint Almási Gyula Béla (1908–1976) festőművész, városi tisztviselő levelezésének egy részét mutatja be az olvasóknak. A tanulmányok blokkját Nagy Vera néprajzkutató, korábbi múzeumigazgató írása zárja, amelyet néhány mondatban ismertetett a közönség előtt is.  Dr. Sterbetz István (1924–2012) ornitológus és Csatáry Endre (1901–1979) gimnáziumi tanár Vásárhely környéki vadászatait, ill. természetjárásait ismerhetjük meg közelebbről is.

Nagy Vera ismerteti tanulmányát (Pataki Béla felvétele)

A hallgatóság egy része (Pataki Béla felvétele)

A hallgatóság egy része (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

Dr. Varsányi Attila, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár igazgatóhelyettese tagtársunkat, Talmácsi Györgyöt köszönti 70. születésnapja alkalmából. Talmácsi György 2024-ben jelentette meg Hódmezővásárhely sporttörténete 1867–2022 című könyvét, majd röviddel utána kiadta Hódmezővásárhely sporttörténeti kronológiája 1723–2023 című kötetét is. A sporttörténet bemutatója két évvel ezelőtt volt a Németh László Városi Könyvtárban, és helytörténeti kiadványok tekintetében rendkívül magas érdeklődést tudott elkönyvelni: mintegy 200-an mentek el személyesen, és több száz kötet kelt el.

Kovács István alapító tagtársunk az elmúlt évhez kötődő vásárhelyi évfordulókat veszi sorra, majd dr. Vanderstein Noémi tagtársunk édesapjára, Vanderstein Jánosra emlékezik, akinek hitközségi elnökként fontos szerepe volt a Holokauszttal kapcsolatos tevékenységek szervezésében és koordinálásában. Diószegi Szabó Pál az általa is, 18 évvel korábban alapított Vásárhelyi Történelmi Kör történetét mutatja be. Ennek az egyesületnek fontos szerepe van a történelem népszerűsítésében. Presztóczki Zoltán röviden megemlékezik Oláh Sándor kisgazda politikusról születésének 100. évfordulója kapcsán, majd Kovács István folytatja a Vásárhelyi művek, alkotások című sorozatát, végül a 2024-es év vásárhelyi eseménynaptárát olvashatják az érdeklődők.

A bemutató végén Presztóczki Zoltán megköszönte a figyelmet, majd vendéglátással és kötetlen eszmecserével folytatódott a program, amely során lehetőség nyílt kötetek vásárlására és dedikálására.

Képek: Kmetykóné Baráth Ildikó és Pataki Béla

Szöveg: Presztóczki Zoltán