Beszámoló a 47. Csongrád Megyei Levéltári Napok hódmezővásárhelyi rendezvényéről

A 2024. október 8-án tartott hódmezővásárhelyi levéltári nap annyiból rendhagyónak számított, hogy ezúttal nem szigorúan vett konferenciát tartottunk, hanem felköszöntöttük a vásárhelyi archívum korábbi igazgatóját, dr. Kruzslicz István Gábort, aki szeptember 12-én töltötte be 80. életévét. Kruzslicz István két évtizedes igazgatói tevékenysége alatt a levéltár először szakadt el a városházától: 1992-ben egy korábbi gazdaházba költözött a hivatal, valamint az őrizetébe utalt összes iratanyag. A Bajcsy-Zsilinszky utcai épületegyüttes csakhamar szellemi műhellyé is vált, mert a kiállítások (Vásárhely a századfordulón, Dr. Nagy György-emlékszoba, Szeremlei Sámuel-emlékkiállítás) mellett számos értékes helytörténeti kiadvány is megszületett, amelyek létrehozásában István is oroszlánrészt vállalt szerkesztőként, illetve társszerzőként egyaránt. Az új levéltári épület megfelelő kereteket kínált a levéltári kutatásokhoz, amelyek a 90-es évek elejétől kezdve igencsak megszaporodtak (volt olyan év, hogy ezernél is több kutatási eset fordult elő). Nem túlzás azt állítani, hogy a városban pezsgő kulturális élet egyik centruma a levéltár volt az 1990-es és a 2000-es években.

Kruzslicz István Gábor

A levéltári napot dr. Biernacki Karol, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár igazgatója nyitotta meg. Miután köszöntötte a jelenlévőket és méltatta Kruzslicz István levéltárunk érdekében kifejtett munkásságát, átadta részére az Oltvai Ferenc-díjat, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár jogelőd intézménye által alapított szakmai elismerést.

Biernacki Karol megyei levéltárigazgató átadja Kruzslicz Istvánnak az Oltvai Ferenc-díjat

 Az előadások sorát Blazovich László professzor nyitotta, aki a Kruzslicz Istvánnal való barátsága történetéről beszélt. Felidézte, hogy már Hódmezővásárhelyre kerülése után röviddel megismerték egymást és hamar barátokká váltak. 1979-től kapcsolatuk kollegiálissá is vált, amikor Kruzslicz István a Bethlen Gábor Gimnáziumba került, mint tanár. 1980-ban gyakorlatilag egyszerre kerültek át a Csongrád Megyei Levéltárba, Szegedre, amikor Blazovich Lászlót igazgatóvá, Istvánt pedig levéltárossá nevezték ki. A közös munkakapcsolat egészen 2006-ig megmaradt, amikor István nyugdíjba vonult. Számos projektet vezényeltek le közösen, amelyek közül kiemelkedik a Hódmezővásárhelyi Levéltár Bajcsy-Zsilinszky utcába történő költöztetése, dr. Nagy György köztársaságpárti politikus hagyatékának befogadása, annak egy részéből kiállítás szervezése.

Blazovich László

A vásárhelyi barátok és alkotótársak nevében Kovács István, az Eötvös József Szakközépiskola nyugalmazott tanára beszélt arról a baráti körről, amelynek tagsága főként a gimnáziumi osztálytársak közül verbuválódott. A két István mellett Domokos Tamás az, akinek munkássága összekapcsolódik a hódmezővásárhelyi helytörténeti műhellyel. Bár Domokos Tamás természettudományos pályára lépett, mint malakológus, és Békés megyébe költözött, de kapcsolata nem szakadt meg barátaival. A két István helytörténészi kapcsolata 1979-ben kezdődött, amikor közösen összeállították Gazdapusztai Gyula régész személyi bibliográfiáját. Szigeti János (1939–2019) 1984-ben, az új várostörténeti monográfia megjelenése idején került alkotói kapcsolatba Kruzslicz Istvánnal és Kovács Istvánnal. Hármójuk közös munkálkodása 1989-től kezdve öltött testet közös kötetekben: először A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár 100 éve című könyvet állították össze egy team tagjaiként. 1991-től a polgármesteri jelentéseket szerkesztették együtt, 1993-ban pedig a Hódmezővásárhely története II. kötetét, amely a korszaknak megfelelő történelemszemlélet alapján látott napvilágot. A helytörténeti sorozatok közül jórészt ők hárman szerkesztették a Vásárhelyi Téka 17 kötetét, valamint a Szeremlei Társaság évkönyveinek első nyolc kötetét.

Kovács István előadás közben

A levéltári nap vendégei: barátok és egykori kollégák

Varsányi Attila, a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár igazgatóhelyettese Kruzslicz Istvánt, mint levéltárost és helytörténészt mutatta be a hallgatóságnak. Kiemelte, hogy a korábbi igazgatónak érdemei vannak a levéltár külön épületbe történő költözésénél, a korábbi, sokszor áldatlan állapotok felszámolásánál. Kruzslicz István különösen sokat tett azért, hogy az új épület minél előbb megteljen élettel, és ezt a kiállítások (Vásárhely a századfordulón, dr. Nagy György-emlékszoba, Szeremlei Sámuel-emlékkiállítás stb.) is bizonyították. A helytörténeti kiadványok színvonala is azt bizonyítja, hogy a levéltár talán a város legfontosabb kulturális alkotóműhelyévé vált, amely országos tekintetben is elismerést váltott ki. A kötetek közül Varsányi Attila a Hódmezővásárhely Törvényhatósági Jogú Város történeti almanachja 1873–1950 című, 2003-ban megjelent könyvet emelte ki, amelyet a vásárhelyi levéltárosok írtak, és a kötetben közreadták nemcsak a tárgyalt időszak vezető tisztségviselőinek (főispánok, országgyűlési képviselők, polgármesterek és felsőházi tagok), hanem az 1849 és 1873 között szolgált polgármesterek és képviselőházi tagok életrajzi adatait.

Varsányi Attila

Kruzslicz István 1991 és 2004 között a Szeremlei Társaság titkári tisztét is ellátta, ami azt is jelentette, hogy tagtársaival közösen szervezte az egyesület programjait, kapcsolatokat alakított ki az országban működő, hasonló profilú társaságokkal is, valamint 1996-tól az évkönyveket is szerkesztette, többnyire Kovács Istvánnal és Szigeti Jánossal..

A következő előadótól, Benák Katalintól megtudhattuk, hogy Kruzslicz István képzőművészként – festőként, szobrászként – is maradandót alkot, és több ízben volt már önálló kiállítása is, például Szegeden, Vásárhelyen és Balatonföldváron. Ennek előzménye, hogy István 1981-ben, munka mellett rajztanári képesítést is szerzett. A Vásárhelyi Látóhatár főszerkesztője, amellett, hogy Kruzslicz István néhány művéről szakszerű értékelést adott, kitért levéltárunk korábbi igazgatójának Mindszentre vonatkozó kutatásaira is, melyek eredménye a Mindszent története és népélete című településmonográfiában jelent meg 1996-ban.

Benák Katalin eladás közben

Ezt követően Kruzslicz István megköszönte az előadók kedves szavait és az Oltvai-díjat, majd a levéltári nap kötetlen formában folytatódott.

Fényképek: Bálint Hajnalka

Szöveg: Presztóczki Zoltán