V. B. 152. Gyula Város Tanácsának iratai (1856) 1857–1872 (1884)
Magyar- és Németgyula 1848-ban megkísérelt egyesítése az abszolutizmus idején zajlott le végérvényesen. 1857. június 15-én a két város tanácsa és néhány tekintélyes polgár, valamint a megyei hatóság képviselői jelenlétében megszületett a megállapodás a két város között. Két hónap múlva a megyefőnök kinevezte az új tisztikart - élén a polgármesterrel -, amely 1857. október 1-jén tette le az esküt. A felsőbb hatóság kijelölte a 12 tagú községi választmányt is, amely a képviselő-testület feladatkörét volt hivatva ellátni.
1860 októberében - az októberi diploma kiadásával - helyreállt az alkotmányosság. Gyulán december 15-én ült össze az 1848-ban választott képviselő-testület. Az 1857-ben kinevezett tanácsot nem ismerték el törvényes elöljáróságnak, így az letette hivatalát. Megkísérelték visszahívni az 1848. évi tanácsot, de az csak ideiglenesen vállalta a városvezetés feladatait. Az események gyorsan peregtek. 1860. december 31-én megszavazták a rendezett tanácsot, és 1861. január 5-én tisztújítást tartottak. A főbíró Kiss Lajos lett, akit már 1848-189-ben is megválasztottak a főbíró-polgármesteri posztra. A korábbi városvezetéstől átvették a levéltárat, a pénztárakat és a városi vagyont. A január 30-án tartott népgyűlésen száz tagból álló képviselő-testületet választott a város.
Miután a Helytartótanács Gyula város rendezését - az 1861. július 10-én kelt rendeletével - a megye hatáskörébe utalta, a megyei bizottmány augusztus 5-én elrendelte a városi tanács tisztviselőinek - élén a polgármesterrel - újraválasztását. Az új tanács - élén Huszka József polgárnaggyal, Kiss Lajos főbíróval és Knaifel János főjegyzővel - október 5-én tartotta első ülését.
A rövid ideig tartó alkotmányos korszak 1861 őszén véget ért, a városi képviselő-testületet - az országgyűléshez és a megyei bizottmányokhoz hasonlóan - feloszlatták. 1864-ben a felsőbb hatóságok megszüntették a rendezett tanácsot - amely ellen többször indult a város lakói részéről is támadás -, és április 1-től szolgabírói fennhatóság alatt álló községi elöljáróságot neveztek ki. A rendezett tanács megszüntetésével egyidőben Németgyula sikertelen kísérletet tett a Magyargyulától történő elszakadásra.
Az 1860-as évek második felében, az alkotmányosság ismételt helyreállítása után folytatódott a küzdelem a rendezett tanácsi státusz visszaszerzéséért, de végleges megoldást csak a kiegyezést követő időszak eseményei hoztak.
Az a) állag tanácsülési jegyzőkönyvei és a b) állag közigazgatási iratai az 1857-ben egyesült Magyar- és Németgyula újonnan kialakított, egységes tanácsának működését mutatja.
A c) állag tulajdon-nyilvántartási iratai elsősorban telekkönyveket jelentenek.
1 doboz, 23 kötet - 0,53 fm.
a) Tanácsülési jegyzőkönyvek | |
1. k. | 1857–1860 |
b) Közigazgatási iratok | |
1. d. Elnöki iratok | 1858 |
Iratok | 1858–1871 |
Végrendeletek | 1858–1872 |
2–3. k. Elnöki iktatók és mutatók | 1858, 1867 |
4. k. Hirdetőkönyv | 1857–1859 |
5. k. A gyulai lakosság betűrend szerinti összeírása | 1859 |
6. k. Iparosok lajstroma | 1864–1884 |
c) Tulajdon-nyilvántartási iratok | |
1–9. k. Bel- és külterületek telekkönyvei | 1856–1859 |
10. k. Magyar- és Németgyula határának összesítője | 1857 |
11–13. k. Magyargyula városi telekkönyvei | 1860 |
14. k. Gyula város határában fekvő szőlők telekkönyve | 1869 |
15. k. Községi adófőkönyv | 1870 |
16. k. Úrbéres földek betűrendes mutatója | é. n. |