V. B. 151. Gyula Város Képviselő-testületének iratai 1860–1861

1860. október 20-án Ferenc József császár az „októberi diplomával” lemondott az abszolutista kormányzásról és helyreállította az alkotmányosságot. Békés megye újonnan kinevezett főispánja, báró  Wenckheim Béla december 10-re népgyűlést hívott össze, amelyen megalakult a megye állandó bizottmánya. Másnap megtartották az első közgyűlést, és megválasztották a megyei tisztikart. December 12-én Gyulát, Békéscsabát, Békést és Szarvast – az 1848-as törvények értelmében – rendezett tanácsú városokká nyilvánították.

Gyula városa 1860. december 15-én tartott „képviseleti értekezletén” – miután az 1857-ben kinevezett tanácsot nem ismerték el törvényes elöljáróságnak – a polgármester az elöljáróság tagjaival az 1848. évi népképviselet kezébe tette le hivatalát. Még aznap délután Magyar- és Németgyula 1848. évi tanácsának és képviselő-testületének tagjaival törvényes képviselő-testületi ülést tartottak. A gyűlésen mindkét testület lemondott. Rövid időn belül megtörtént az új elöljáróság és a képviselők megválasztása. A város 1800 választásra jogosult polgára száz tagból álló testületet választott, akiknek nevét 1861. január 30-án ismertették.

1861. őszén az alkotmányos korszak ismét lezárult, így az országgyűlés és a megyei bizottmányok mellett a városi képviselő-testületeket is feloszlatták. A gyulai képviselők szeptember 17-én tartották utolsó közgyűlésüket.

A fond anyaga egyetlen jegyzőkönyvből áll, amely segédletek hiányában átnézéssel kutatható. A kötet 1861. szeptember 23–november 5-ig tanácsülési jegyzőkönyveket is tartalmaz.
 

Jogelődje nincs, jogutódja V. B. 171. Gyula Város Képviselő-testületének iratai.
 

1 kötet – 0,03 fm

1. k.  Közgyűlési jegyzőkönyv                1860–1861