A Bedeg-völgyi Nap- és Légfürdő

A Bedeg-völgyi Nap- és Légfürdő

A nyár közeledtével az emberek szívesen töltötték idejüket a szabadban. Munka után sokan választották a közeli fürdőhelyeket kikapcsolódásra. Szinte mindenki megtalálhatta a pénztárcájához és kedvéhez illő fürdőhelyet a városban, hiszen Miskolc a fürdők városa, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy az elmúlt 100 évben 16 fürdője volt. A pontosság végett vegyük is sorra ezeket. A lillafüredi Hámori-tó, a Lillafüredi strand, a Diósgyőri strand, a Vasgyári Gőzfürdő, a Diósgyőri Uszoda, az Erzsébet fürdő, a Zsidó fürdő, a Sajó-parti strand, a Csorba- tó, a Selyemréti Strandfürdő, a Miskolctapolcai Strand, a Miskolctapolcai Barlangfürdő, a Miskolctapolcai Ellipsum Élményfürdő, a Kemény Dénes Városi Uszoda, a Lévay József Uszoda, a Bedeg-völgyi Nap- és Légfürdő.

Az itt felsorolt fürdők közül az Erzsébet fürdő a 19.század végén 1894-ben nyitotta meg kapuit,[1] az Ady-híd melletti Zsidó fürdő 1901-ben[2]. A Vasgyári Gőzfürdő 1914-ben. A lillafüredi Hámori tavon, a Palotaszálló parkjában, a Sajóparton, a Diósgyőri Várfürdőben, a Selyemréten a 20.század 30-as éveiben nyíltak meg a medencék a strandolásra vágyók előtt. A Miskolctapolcai Strand már az 1920-as évektől működött, a Barlangfürdő Tavi medencéi 1941-től üzemelnek, míg a Miskolctapolcai Ellipsum élményfürdő alig egy éve várja vendégeit. A Barlangfürdőről és az Erzsébet fürdőről sok cikk jelent már meg. A mostani éppen ezért nem ezekről fog szólni, hanem egy kevésbé ismertről, a Bedeg-völgyi Nap- és Légfürdőről.

A Bedeg-völgy Miskolc északi részén a mai Vologda városrész felett helyezkedik el. Régen a Felsőváros egyik része volt ez a terület. A völgy az elnevezését a Bedegh családról kapta, akik a közép és koraújkorban a terület tulajdonosai voltak.[3] A völgyet a Pece patak ágai ölelik körbe, ahol sok rét legelő, szőlő és borospince volt megtalálható. A terület fákkal és rétekkel borított ezért levegője tiszta, kirándulásra pihenésre alkalmas. Ezen a helyen a belváros zajos, poros utcáitól nem messze, zöldellő lankák ölelésében nyílt meg a Nap- és Légfürdő 1926-ban. 

Miskolc várostérképe. Királyfalvi Aladár kiadása 1930-as évek

Miskolcz régi térképeken 1759-1963. Szerkesztette: Papp Ferenc-Somorjai Lehel- Tóth Arnold.

Miskolc 2015.

De mi is az a nap- és légfürdő? Már a 19.század végén is fontos volt az emberek számára az egészség megőrzése. A természetes gyógymódok közül Kneipp[4] német pap és Rickli[5] svájci orvos által leírt nap-, lég- és vízkúrák váltak népszerűvé. Kneipp szerint a mindennapi levegő, a víz és napfény jótékony hatással van az emberi szervezetre. Tapasztalatai szerint a légfürdő, vagyis az, ha minél kevesebb ruhában tartózkodunk a szabad levegőn felfrissíti és élénkíti az idegrendszert. A levegő hőmérsékletingadozását és a légnyomásváltozást az egész test megérzi. A levegőn a bőrünk is „lélegzik” ezért a tüdőnk terhermentesítődik, ezáltal ez a szívünknek is jót tesz. A szabad levegőn való tartózkodás jó hatással van a vérnyomásra és a szívműködésre.

Magyarországon már 1899-ben létrejött egy egyesület mely Balatonalmádiban nyitotta meg Nap- és Légfürdőjét, az intézet egészen 1924-ig működött. Miskolcon hasonló mintára két évvel később 1926-ban, egyszerű anyagi körülmények között jött létre.

Már 1925-ben megszületett az az elképzelés, hogy a Bedeg- völgy dimbes-dombos lankái között egy napfürdőzésre, pihenésre alkalmas területet hozzanak létre. Az év tavaszán egy közel hat hektáros területen[6] meg is nyitotta kapuit, ahol ekkor még csak napozni és zuhanyozni lehetett. A környéken lakó szegényebb anyagi körülmények közt élő emberek, ennek ellenére azonnal birtokukba vették a nap-és légfürdőt, amely az évek folyamán fokozatosan fejlődött. A Miskolci Napló júliusi száma arról ír[7], hogy a völgyben kerti székek és függőágyak sorakoznak, középen homokdomb, mellettük zuhanyzók várják az ide érkezőket, akik olcsó jegyárak mellett- 5000 korona, arcképes igazolvánnyal 2500 korona - vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásoka.

Az itt létrehozott nap és légfürdő megszervezői 1926. február 14-én alakították meg a Nap- és Légfürdő Szövetkezet[8] melynek célja a nap-, lég -és vízfürdő létesítése volt. Az ötletadó Gálffy Ignác Miskolc jeles közéleti személyisége volt. Gállfy Ignác 1859-ben született az erdélyi Szombatfalván.  1886 és 1921 között megalapítója és az igazgatója volt a Miskolci Fiú Felsőkereskedelmi Iskolának, alapítója a Borsod-Miskolci Múzeumi Egyesületnek. Számos régészeti és néprajzi kutatásban is részt vett. Tankönyvet is írt, és az ő javaslatára jött létre a Székely Nemzeti Alap. Több vállalkozásban, egyesületben is alapító tag volt, így nem meglepő, hogy a Nap- és Légfürdő szervezői közt is megtaláljuk a nevét.

A Gálffy család a Kis-hunyad utcán lakott, de a Bedegvölgy 26-28. szám alatt is rendelkezett egy lakóházzal[9], illetve szőlővel és gyümölcsösökkel. Ennek a területnek a felkarolása érdekében hozta létre társaival a szövetkezetet, hogy az ott lakók könnyen hozzá tudjanak jutni a nyári szórakozási, strandolási lehetőséghez. A szövetkezet tőkéjét a tagok által befizetett üzletrész adta, melynek értéke 8 pengő volt. Az igazgatóság 5-10 tagból állt, melynek tagjai Gálffy Ignác iskolaigazgató, dr. Kalocsay Kálmán orvos, dr. Tolnay Andor ügyvéd, Molnár Bertalan, dr. Mózes Imre állatorvos, Lovas István, Röck Gyula törvényszéki tisztviselő, Kalapos István és Drégely Aladár a Miskolci Takarékpénztár vezetője voltak. A nevekből is látszik, hogy neves közéleti személyiségek fogtak össze a strand megvalósításának érdekében.

Amint már említettem a Szövetkezet megalakulása előtt már kiválasztották a megfelelő területet, ahol az emberek szabadon érezhették a napfény és légmozgás jótékony hatásait. A szintén a Bedeg- völgyben lakó Kalapos Istvánnak voltak üres telkei, amelyek megfelelőnek bizonyultak a strand kialakításához. 1926. november 29-én jött létre Gálffy Ignác és Kalapos István között a szerződés, melyben Kalapos 20 évre bérbe adta telkét a szövetkezetnek, hogy ott nap-, lég-és vízfürdőt létesítsenek.[10] Kalapos István és neje cserébe megkapta a jogot, hogy a területen ételt és italt árulhassanak, vagyis vendéglőt üzemeltethetnek a strandolók kiszolgálására.

Hogy minél több emberhez eljusson a strand megnyitásának híre, a helyi újságban is hirdetni kezdték „Budapesten Hűvösvölgy- Miskolcon Bedegvölgy” szlogennel.

Magyar Jövő,1930. június 22. 9.o.

A nap- és légfürdő bővítési tervei, -melynek során egy úszómedencét kívántak kialakítani -1926 tavaszán készültek el. A medence terve április 30-án, míg a pihenő épületé május 10-én. A kérelmet Gálffy Ignác nyújtotta be a városi tanácsnak július elején. A Miskolci Napló újságcikke szerint az úszómedence építése már tavasszal megkezdődött[11]. A városi tanács a beadott telepengedély kérelem kapcsán július 24-én foglalkozott a fürdő kérdésével, és Hodobay Sándor polgármester részéről nagy szimpátia övezte az altruista[12] vállalkozást. A Szövetkezet a terület medencével való kiegészítését kérvényezte[13]. Az engedélyt a következő feltételekkel adta meg a város: a területen külön női és férfi illemhelyet kell létesíteni, az úszómedence vizét két naponta le kell cserélni, a medence két oldalán kötél vagy fa kapaszkodót kell biztosítani, illetve egy elsősegély nyújtásban jártas személynek kell a területen lennie. A strand építési munkáival Jamrik Kálmán miskolci építési vállalkozót és Szlávik János okleveles ácsmestert bízták meg.  A terveken egy vasbeton medence és egy szabadon álló pihenő épület -amelyben egy elárusító helység is volt- szerepelt. A medencét 13 méter szélesre és 25 méter hosszúra tervezték, fokozatosan mélyülő vízmélységgel. A legsekélyebb részen 50 cm-es a legmélyebb részen 2 méter mély volt. A strand vizét a környező források szolgáltatták.  A medence vizének cirkulációját egy lefolyó beépítésével oldották meg, így a feltörő víz naponta frissült. A fürdőt öltözőkkel, kabinokkal szerelték fel. Továbbá pihenő és hintaszékekkel, valamint függőágyakkal is ellátták a strandot, az ide látogatók nagy örömére. A pihenés mellett gondoltak a szórakozni vágyókra is; két kuglizót, egy hinta libikókát és egy mászórúd beszerzését is a tervbe vették.

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-24209-1926.- Nap- és Légfürdő építési engedély ügye

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-24209-1926.- Nap- és Légfürdő építési engedély ügye

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-24209-1926.- Nap- és Légfürdő építési engedély ügye

A strand népszerű volt a fiatalok körében is. Egy 1928-as újságcikk[14] is arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos a friss levegőn való testmozgás. Miskolci gyermekorvosok véleményét közli a cikk, mely szerint már május hónaptól kezdve a napsugárzás jótékonyan hat a gyerekek egészségi állapotára. Egy másik orvos példákat hoz fel arra nézve, hogy a külföldi iskolákban az óraközi szünetekben rendszeres a gyerekek levegőn való tornáztatása. Így a strandszezon megkezdése előtt is kihasználható lenne a terület adottságai. A Miskolci Strandfürdő Igazgatóság ezért engedélyt adott arra, hogy a városi iskolák a strandok területén tartsák meg tornaóráikat.

A következő években folyamatosan fejlődött a strand, 1930-ban teniszpályát alakítottak ki, majd asztalokat és padokat is kihelyeztek. A medence víztartóját is kibővítették, így ezután állandóan volt friss víz a medencében.[15]

HU-MNL-BAZML-XIV.64. 262. doboz

A Bedeg- völgyi Nap- és Légfürdő 1927-ben

 HU-MNL-BAZML-XIV.64. 262 doboz

A Bedeg -völgyi Nap- és Légfürdő 1927-ben

HU-MNL-BAZML-XIV.64. 262 doboz

A Bedeg- völgyi Nap- és Légfürdő 1927-ben

A képek az 1927-es esztendőben készületek a fürdőről, amelyen jól látható, hogy sokan látogatták a nyári napokon, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a Szövetkezet nyereséges legyen. A strand bevételei nem fedezték a kiadások költségeit ezért a Szövetkezet 1936-ban anyagi támogatást kért a várostól. A támogatás jogosságát a következőkkel támasztották alá:

Méltóságos Polgármester Úr!

Alulírott a miskolci bedeghvölgyi Nap és Légfürdő Szövetkezet nevében azon alázatos kéréssel járulok Méltóságod elé, hogy a bedeghvölgyi Nap és Légfürdőt (Strandfürdőt) 4000 pengő városi támogatásban részesíteni méltóztassék. Kérésünk támogatására legyen szabad felhoznunk:

1. a fürdő az első volt az egész országban mely 11 évvel ezelőtt azzal a céllal épült, szegény anyagi viszonyok mellett, hogy a nap, víz és levegő áldásos gyógyhatását olcsó pénzen mindenki részére elérhetővé tegye, tehát szociális és egészségügyi missziót teljesítünk 11 év óta Miskolcon.
2. a felsővárosnak mi vagyunk az egyetlen strandfürdője
3. az elmúlt évben (1935) 10 fillérért napoztattuk, fürdőztettük a város szegényebb sorsú családjainak gyermekeit s ezért az összegért egész napon át élvezhették a gyermekek a cca.6 holdat kitevő területen a kert és pázsit, napfény, víz, jó levegő minden áldását. NtP. titkárságai útján több mint 2000 gyermek élvezte a kedvezményes napijegyet. Ezen kívül vagy 500-nak adtunk ingyen fürdőjegyet.
4. fürdőnk elhasznált klórmésszel fertőtlenített cca. 560 m³ vizével, a nyári forró hónapokban 12-14 szer mossuk végig a város szívén keresztül haladó bűzös Pecze patakot miáltal városunk kedvező egészségügyi állapotát e ténnyel erősen elősegítjük.
5. segélyt, vagy csak a legcsekélyebb támogatást sohasem kaptunk, míg a helybeli tőkeerős Villanytelepi strandfürdő már két ízben kapott 4-4000 pengő városi támogatást.
6. Gyermekfürdőztetési akciókat egyik miskolci fürdő sem vállal szívesen egész napon át attól tartva, hogy azok a felnőtt és úri vendégeket a fürdőből elriasztják, még a leventéket is bizonyos időre korlátozzák, amikor az úri közönséget nem zavarják. Mi egész napon őket is vállaljuk.
7. Fürdőnket 16 000 pengő adósság terheli s hogy a 11 év alatt sohasem zártunk olyan üzleti eredménnyel, hogy az igazgatóság tagjai csak egy fillérnyi illetményt kaphattak volna, tehát valóságos altruista vállalat vagyunk.
8. Ez évben már meg sem bírjuk nyitni a fürdőt, mert a karbahelyezési és az üzemi kiadások fedezésére szükséges pénzünk hiányzik s végletekig az Igazgatóság tagjai sem áldozhatnak.
9. Amennyiben Méltóságos Polgármester Úr nekünk a kért városi segélyt biztosítaná, az alábbi ellenszolgáltatásra köteleznénk magunkat:

1. 1000 gyermeknek teljesen ingyen jegyet egész napon át,
2. 5000 gyermeknek napi 10 fillérért biztosítana Szövetkezetünk fürdőjegyet.

Ezen ajánlatunk 50 fürdőnapot véve alapul egy szezonban, 120 gyermek fürdőztetésére kötelez naponta, éppen elég ahhoz, hogy kitegyük a fürdőt annak a kellemetlenségnek, hogy a rakoncátlan, kiabáló, visítozó gyermeksereg az úri közönségünket elűzi a fürdőből.

Szövetkezetünk az évben kísérletet tesz az irányba, hogy fennmaradhatna e a fürdő, mint ifjúsági fürdő városi támogatással, vagy örökre becsukjuk a fürdő kapuit, részben a gazdasági viszonyok, részben a nagy konkurencia miatt.

S midőn fürdőnk sorsát Méltóságod bölcs belátására bízzuk, egyben kérjük, hogy fürdőnket felkarolva tegye lehetővé Méltóságod a kért városi segély megszavazását és vagyunk Méltóságodnak a legmélyebb tisztelettel

Miskolc, 1936. március 30.                           

Miskolci Nap és Légfürdő Mint Szövetkezet

 Molnár Bertalan igazgató

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-8936-1936

A törvényhatósági bizottság a 4000 pengős segélyt nem adta meg a szövetkezetnek, ezért a fürdő tulajdonosai ugyanezen év novemberében újabb 1000 pengős segélyért folyamodtak a város polgármesteréhez:

Méltóságos Polgármester Úr!

Alulírott Szövetkezet nevében mély tisztelettel kérjük Méltóságodat, hogy az 1937.-évi költségvetésbe a bedeghvölgyi Strandfürdő részére az 1937.évre 1000 pengő azaz egyezer pengő segély beállítását elrendelni s ezen kérelmünket jóindulatúlag támogatni méltóztassék.

Kérésünket legyen szabad az alábbi indokokkal támogatni:

Fürdőnk az ország legelső strandfürdője, mely 12 évvel ezelőtt igen szegény anyagi viszonyok mellett alakult meg s azt a mai napig igen nagy anyagi áldozatok árán tartjuk fenn.

Tizenkét éve végzünk egészségügyi szempontból felbecsülhetetlen értékű munkát azáltal, hogy olcsó fürdőárainkkal fürdőnket a Felsőváros legszegényebb rétegei részére is hozzáférhetővé tesszük.

Tizenkét éve tisztítjuk a Strand vizének a város bűzös Pecze patakját évente 12-14-szer mindig, olyankor, amikor a fertőző betegek leginkább uralkodni szoktak. Hogy e 12 év alatt városunkban nagyobb méretű fertőző betegségek nem léptek fel, ez részben annak is köszönhető, hogy fürdőnk létezik.

Fürdőnk ifjúsági fürdő is, ahová igen nagy szeretettel jár az ifjúság a Felsővárosból, mert olcsó pénzen nagy gyepes játszóteret, tiszta napfényt és tiszta levegőt és vizet kaphat.

Szövetkezetünk oly szegény, hogy 12 év alatt soha egy fillér osztalékot nem tudott fizetni tagjainak, mert a már csaknem állandósult elemi csapások által okozott károk helyreállítása még az a pár fillért is felemésztették, ami esetleg jutott volna.

Ez év júliusában a szélvihar okozott nagy károkat, most pedig a Peczén levonuló óriási víztömeg elmosta hídjainkat, tönkre tette fürdőnket úgy, hogy segély hiányában jövőre mindezeket helyreállítani képtelenek vagyunk.

Miután évről-évre ráfizetünk a fürdőre a rossz gazdasági helyzet és az elszenvedett károk miatt, fürdőnket csak úgy tudjuk a Felsőváros részére fenntartani, ha városi segélyben részesülünk.

Mindezen bajok elsorolása után ismételten kérjük Méltóságodat, hogy a Felsőváros ezen egyedüli fürdőjét nem hagyja elpusztulni, hanem tegye lehetővé, hogy a fürdő továbbra is teljesíthesse hivatását akkor, amikor a mai gondterhes időben a nagyközönségnek a Felsővárosban egy egyszerű és olcsó fürdőre igen-igen nagy szüksége van.

Méltóságos Polgármester Urunk kegyes jóindulatát előre is megköszönve vagyunk mély tisztelettel

Miskolc, 1936. november 8.                                    Miskolci Nap és Légfürdő Mint Szövetkezet

                                                                                                             olvashatatlan aláírás

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-8936-1936

A törvényhatósági bizottság közgyűlés 345/kgy.1936.[16]számú, 1936. december 23-án kelt határozatával a kért 1000 pengő segélyt a polgármester engedélyezte. Az egyszeri segély azonban nem hozta meg a pénzügyi változást a fürdő életében, továbbra is veszteségesen üzemelt. A Nap- és Légfürdő 1936.december 9-én tartotta rendes évi közgyűlését, ahol az igazgatóság jelentését, a számadások megvizsgálását, valamint a mérleg megállapítását vették napirendi pontokba. A mérlegszámla szerint a Szövetkezet az 1935.évre 7923 pengő 62 fillér veszteséget halmozott fel. Az 1936.évi bevétel mindössze 200 pengő volt, az az évi kiadások pedig 559 pengő 72 fillért tettek ki. Így az év végére a teljes veszteség 8483 pengő 34 fillérre emelkedett[17]. A következő évek mérlegszámlái is hasonló képet mutattak, amelyen a háború kitörése csak tovább rontott, így 1942-ben végleg bezárt az intézmény. A fürdő létesítményei az évek során eltűntek. Az öltözőkabinok faanyagát a környéken lakók hordták szét tüzelőnek.1944 júniusában árverezték el a fürdő Mayer féle vízszívó benzinmotorját.^[18] A strand a második világháború után már nem nyílt meg újra. A közel 16 éven át működő nap- és légfürdő emlékét ma már csak a róla elnevezett Napfürdő utca őrzi.

Bibliográfia:

Levéltári források:

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b- Miskolc Város Polgármesteri Hivatal Iratai 1926-1936.

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-8936-1936. - Bedeghvölgyi strandfürdő kérelme 1000 pengős városi segély  tárgyában

HU-MNL-BAZML-IV.1906.b-24209-1926. - Nap és Légfürdő építési engedély ügye

HU-MNL-BAZML-IV.1903.a. - Miskolc Város Törvényhatósági Bizottságának Iratai 1936.

HU-MNL-BAZML-IV.1903.a.28.kötet-1936. 345.közgyűlési jegyzőkönyv

HU-MNL-BAZML-XIV.64. Dobrossy István történész hagyatéka

Szakirodalom:

Dobrossy 2007 = Dobrossy István: A nap és légfürdő, mint ipari vállalkozás In Kamarai hírlevél a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági folyóirata.  Miskolc, 2007. 10. sz. 20.o.

Papp-Somorjai-Tóth 2015 = Papp Ferenc-Somorjai Lehel- Tóth Arnold (szerk): Miskolcz régi térképeken 1759-1963. Miskolc 2015. Miskolc várostérképe. Királyfalvi Aladár kiadása 1930-as évek 80.o.

Pesti Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. Miskolc,1988. 208-209.o.

dr. Szendrei 1911 = dr. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyiratai V. Miskolcz város története 1800-1910. III. Újabb adatok Miskolcz őskorához. Miskolc, 1911.

Szlabóczky 2009 = Szlabóczky Pál: Miskolc fürdő vizeinek elmékalbuma, Saját kiadás Miskolc, 2009.

Tarczai Béla: 150 éve született Gálffy Ignác (Emlékezés és főhajtás) In A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 48. Miskolc, 2009. 181-185.o.

Központi Értesítő Budapest 1927.július 28. 30. szám LII. évfolyam 697.o.

Miskolci Napló, 1926.július 25; 1926. július 26.

Reggeli Hírlap, 1928. május 13.

Magyar Jövő, 1930.június 1.; 1930. december 1.

Magyar Élet, 1944. június 20.