150 éve született Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, rendőrfőkapitány

Hónap dokumentuma
2021.12.20.

„KOPORSÓJÁIG SZOLGÁLTA EZT A VÁROST”

150 ÉVE SZÜLETETT OBERHAMMER ANTAL

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, RENDŐRFŐKAPITÁNY

Oberhammer Antal a baranya megyei Kislippón született 1871. december 20-án. Apja Frigyes főherceg bellyei uradalmának volt a tiszttartója. Gyermekkorában került Pécsre, középiskolai tanulmányait 1881–1888 között a pécsi ciszterci főgimnáziumban, jogi tanulmányait 1889–1893 között a pécsi jogakadémián végezte, ahol 1894-ben szerzett oklevelet. Az önkéntesi évét a cs. és kir. 52. gyalogezredben szolgálta le, és tartalékos hadnagy lett.

Már negyedéves joghallgatóként, 1893-ban közigazgatási gyakornokként állt Pécs város szolgálatába. A hivatali pályán gyorsan lépett előre, 1894-ben rendőrkapitányi fogalmazó, 1898-ban másodaljegyző, majd még ugyanebben az évben rendőralkapitány (rendőrkapitány), 1900-ban megbízott, majd 1902-ben véglegesített gazdasági tanácsnok, s ebben a minőségében a város gazdasági ügyeinek szakértője lett. Előbb csak megbízotti státuszban, majd 1908-tól már a kinevezett rendőrfőkapitányi pozíciót is ő kapta, s vitte mindenki megelégedésére egészen a háborús összeomlásig. A szerb megszállás kezdetén, 1918. november 22-én Pécs város főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztosává nevezték ki. 1919. január 28-án a belgrádi kormány által kinevezett szerb kormánybiztos-főispán – miután megtagadta hivatalának átadását – katonai karhatalommal távolíttatta el irodájából.

Rövidesen visszatérhetett hivatalába, és 1919–1927 között Pécs városi főjegyzője és helyettes polgármestere volt. A megszállás ideje alatt az ő kezében futottak össze azok az információs szálak, amelyek a meg nem szállt Magyarország hivatali és kormányzati tényezőivel való érintkezést biztosították.

 Az 1922. évi nemzetgyűlési választásokon Pécs első kerülete pártonkívüliként választotta meg képviselőnek Hamerli Imre kesztyűgyáros (pártonkívüli) és Gosztonyi Gyula nyugalmazott bíró, ügyvéd (KNEP, keresztényszocialista) jelöltekkel szemben. Egyik jelölt sem szerzett többséget, a pótválasztáson meggyőző fölénnyel, 3419:1665 szavazataránnyal győzte le Hamerlit. Hamarosan belépett az Egységes Pártba. Az 1926. év végi országgyűlési választásokon Pécs város egységes párti lajstromán listavezetőként szerzett mandátumot. Az Egységes Párt 6756:5215 szavazataránnyal győzte le az SZDP-t. A második nemzetgyűlés kérvényi, kivándorlási és közoktatásügyi, az 1927–1931. évi országgyűlés munkásügyi, összeférhetetlenségi állandó, pénzügyi és közegészségügyi bizottsága tagja, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium előadója. Országgyűlési mandátumát városa aktív képviseletére használta fel, de a közigazgatás és a költségvetés szabályozása kapcsán is aktív törvényelőkészítő munkát végzett.

1918-ban a Pécs-Baranyai Központi Takarékpénztár felügyelő bizottságának tagjává, 1923-ban a Polgári Daloskör dísztagjává, 1928-ban a Magyar Irodalmi és Művészeti Kongresszus nagytanácsának tagjává, 1929-ben Pécs város törvényhatósági bizottsága örökös tagjává választották. A Mecsek Egyesület Választmányának tagja, a Délmagyarországi Labdarúgók Szövetsége alelnöke.

Az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásár alatti rend fenntartásáért, mint megbízott rendőrfőkapitányt a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntették ki 1908-ban. Az első világháború alatti munkájáért megkapta a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet.

58 évesen, szívbetegségben hunyt el. A város valamennyi prominens elöljárója, országgyűlési képviselők és több ezer fős tömeg kísérte utolsó útjára a pécsi köztemetőbe, melynek létrehozásában városi tisztviselőként oroszlánrészt vállalt. 1930. április 30-án, a Virág Ferenc megyéspüspök vezette gyászszertartás keretében helyezték örök nyugalomba.

Feltűnést kerülő, nemes, szerény személyiségűnek írják le a lapok, aki úri gondolkodást, jóérzést és konzervatív nyugalmasságot árasztott. Hivatali működése kivételes „közbizalmon” alapult, felkészült és nagy teherbírású köztisztviselőként személye minden politikai oldal számára kompromisszumok nélkül elfogadható maradt egészen haláláig.

Nagy Imre Gábor főlevéltáros

 

Irodalom

Gruber Győző – Linder Ernő (szerk.): Pécsi Naptár. 1914.Wesswly – Horváth, Pécs, 1914. 25-26. p.

Lenkei Lajos: Negyven év Pécs életéből. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomda Rt., Pécs, 1922. 43, 47, 69. p.

Baján Gyula (szerk.): Parlamenti almanach az 1922-1927. évi nemzetgyűlésre. Budapest, 1922. 49, 51, 52, 336. p.

Lengyel László – Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyűlési almanach 1922-1927. Budapest, 1922. 132-133, 220-221. p.

Kun Andor – Lengyel Gyula – Vidor Gyula (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1927-1932. Budapest, 1927. 212-213. p.

Szemerjai Deák Imre (szerk.): Magyar országgyűlési almanach 1927-1932. Budapest, 1927. 288. p.

Freissberger Gyula (szerk.): Országgyűlési almanach 1927-1931. Budapest, 1927. 17, 19, 21, 166-167. p.

Paksy Zoltán: Nemzetgyűlési és országgyűlési választások Pécsett (1922, 1926, 1931). In: Tanulmányok Pécs történetéből 5-6. Pécs Története Alapítvány, Pécs, 1999. 228-234. p.

Zsadányi Oszkár – Klamár Gyula (szerk.): Pécsi fejek. Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt., Pécs, 1928. 25. p.

A magyar társadalom lexikonja. Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat, Budapest, 1931. 414. p.

Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város közigazgatási almanachja. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1933. 221. p.

Ernyes Mihály: A Pécs városi rendőrség modernizálói. Pécsi Szemle. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó, Pécs, 2000. ősz, 38-41. p.

Ódor Imre – Lengvári István (szerk.): Pécs-baranyai történelmi arcképcsarnok. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2004. (CD-ROM)

Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688-1950). Baranyai Történelmi Közlemények 2. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 2007. 98, 141-142. p.

Ernyes Mihály: Oberhammer Antal. Pécs Lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010. 2. köt. 45. p.

Baronek Jenő – Polgárdy Géza: Mecsek Egyesület lexikon. Mecsek Egyesület, Pécs, 2013. 58. p.

 

Oberhammer Antal. Budapesti Hirlap, 1930. 04. 29. 4.

Oberhammer Antal. Dunántúl, 1930. 04. 29. 1-2.

Oberhammer Antal a ravatalon. Dunántúl, 1930. 04. 30. 2.

Oberhammer Antal utolsó útja. Dunántúl, 1930. 05. 1. 3-4.

Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932. 212.

Oberhammer Antal. Pécsi Napló, 1930. 04. 29. 1.

Utolsó frissítés:

2021.12.30.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges