A hét dokumentuma
2023.05.11.
Salvador Dalí (1904–1989), a 20. századi festészet egyik legismertebb alakja, már életében is világhírnek örvendett, életműve mellett életrajza is jól feldolgozottnak számít. A magyarországi művészettörténeti köztudatban azonban Dalí magyar kapcsolatairól, illetve kötődéseiről nincs tudomás, míg a filozófiatörténészek körében ismert, hogy a magyar származású Kolnai Aurél 1932-es, „Der Ekel” című esszéje nagy hatást gyakorolt Dalíra. Egy újonnan előkerült levéltári dokumentum arról tanúskodik, hogy Salvador Dalí 1937 nyarán egy hosszabb, több hónapos magyarországi tartózkodást tervezett: minden bizonnyal a kor egyik legnagyobb magyar műgyűjtőjénél és mecénásánál.
Egy kartotékrendszer és a magyar politikai rendészeti szervek munkája a két világháború között
2023.04.14.
A Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere megnevezésű irategyüttes (félhivatalos elnevezéssel „Csendőrkartonok”) a két világháború közötti magyar politikai rendészeti szervek nyilvántartása, amelyet az államra veszélyesnek ítélt, elsősorban baloldali mozgalmakhoz kötődő személyekről vezettek. Ez a rendőrségi-titkosszolgálati háttéranyag körülbelül 60 ezer személy nyilvántartó lapját és adatait tartalmazza változó részletességgel. Adattartalmát ezért egyaránt tudják hasznosítani a politikatörténetet, rendészettörténetet tanulmányozó kutatók, valamint a családjuk történetét különleges információkkal gazdagítani kívánó családtörténet-kutatók is. A következő ismertetésben ezt a kartotékrendszert és annak információit, valamint az online kutathatóságát mutatjuk be.
Szegedi Lukács zágrábi püspök 1510. évi végrendelete a Batthyány-levéltárban
2023.03.21.
Az egykor a körmendi kastélyban őrzött Batthyány-levéltár 1945-ben Ausztriába menekített iratai közül több mint 500 közép- és kora újkori oklevelet vásárolt meg a Magyar Állam 2021-ben. Az iratanyagot azóta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. A bekerülés körülményeiről a Turul 2021. évi 3. füzetében megjelent beszámoló tájékoztat. Az oklevelek állományba vétele és digitalizálása befejeződött, az iratok a kutatás számára 2023. március 21-től lesznek elérhetők az Elektronikus Levéltári Portálon. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb gyarapodása révén bekerült Batthyány-iratanyag különleges, az ország története szempontjából kivételes fontossággal bíró darabjait 2023-ban Okmányi Kalászat a Batthyány-levéltárból címmel induló online ismeretterjesztő cikksorozat keretében mutatjuk be.
2023.03.14.
Az 1848. március 15-i forradalomra emlékezve egy pesti cenzort mutatunk be, akinek hivatalos cenzori munkája éppen ennek az eseménynek a következtében ért véget.
IV. László király második kun törvényének (1279) újra megkerült és hazatalált másolata a Magyar Nemzeti Levéltárban - Okmányi Kalászat a Batthyány-levéltárból
2023.03.01.
Az egykor a körmendi kastélyban őrzött Batthyány-levéltár 1945-ben Ausztriába menekített iratai közül több mint 500 közép- és kora újkori oklevelet vásárolt meg a Magyar Állam 2021-ben.
Az iratanyagot azóta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi. A bekerülés körülményeiről a Turul 2021. évi 3. füzetében megjelent beszámoló tájékoztat. Az oklevelek állományba vétele és digitalizálása befejeződött, az iratok a kutatás számára 2023. március 21-től lesznek elérhetők az Elektronikus Levéltári Portálon. Az elmúlt évtizedek legjelentősebb gyarapodása révén bekerült Batthyány-iratanyag különleges, az ország története szempontjából kivételes fontossággal bíró darabjait 2023-ban Okmányi Kalászat a Batthyány-levéltárból címmel induló online ismeretterjesztő cikksorozat keretében mutatjuk be.
„Az »Omega« együttes nem átgondolt tartalmú levelezése problémát okoz az NDK kultúrpolitikával foglalkozó funkcionáriusainak”
2023.02.14.
Az 1960-as évek három legnagyobb hírű magyar beat-zenekara közül az egyik az Omega, amelyik ráadásul több mint ötven évig működött. (A másik kettő a Metro és az Illés.) Az Omega az 1970-es évek elején nehéz korszakot élt át: végbement egy szakadás a zenekarban, de újra talpra tudtak állni. Segítette őket, hogy rajongótáboruk támogatta őket – ráadásul külföldön is híresek és kedveltek voltak.
Kölcsey-kézirat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában
2023.01.23.
A magyar kultúra napja összefonódott Kölcsey Ferenc (1790–1838) nevével, aki 1823. január 22-én tisztázta és datálta a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból most egy olyan Kölcsey-kéziratot mutatunk be, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzünk.
„Natus est nobis hodie Salvator, qui est Christus Dominus, in civitate David.”
2022.12.21.
„Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. Az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal azonban ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, ami az egész nép öröme lesz. Ma Üdvözítő született néktek Dávid városában: az Úr Krisztus.«” (Lk 2, 8–11)
2022.12.06.
A Zala folyón innen és túl lakó királyi szerviensek, miután a királytól engedélyt kaptak arra, hogy a megsokasodó bűncselekmények felett a királyi bírák távollétében önmaguk ítélkezhessenek, Bertalan veszprémi püspöknek ítélték Wezmech (később Visinecként említik a Muraközben) földet, amelyet tőle Atyusz bán jogtalanul elfoglalt, s megakadályozta, hogy az ítéletük alapján a püspököt beiktassák annak birtokába. Kelt Kehidán (in ponte Ketud), az Úr ezerkettőszáz-harminckettedik esztendejében.
Hogyan gyászolta fejedelmét Erdély 1835-ben?
2022.10.28.
1835. március 2-án „azonnal” (statim) megjelöléssel érkezett értesítés az Erdélyi Udvari Kancelláriára báró Miske József kancellár részére gróf Rudolph Colloredo-Mannsfeld császári főudvarnagytól. A gróf másolatban megküldte a kancelláriára V. Ferdinánd császár és király híradását arról, hogy Őfelsége, I. Ferenc császár aznap, hajnali ¾ 1-kor elhunyt, és egyben kérte a szükséges intézkedések megtételét.
