A hónap dokumentuma
2025.04.28.
1945. április 11-én a Magyar Kommunista Párt (MKP) Heves Vármegyei Titkársága kérelemmel fordult a Nemzeti Bizottsághoz, hogy „Május Elsejére (sic!), a munka és a munkások ezen legnagyobb ünnepnapjára” a vármegye területén – a munkabérek kifizetése mellett – rendelje el a teljes munkaszünetet. Ezzel a megkereséssel kezdődött el a városban a II. világháború után első alkalommal megrendezett május 1-jei rendezvénysorozat szervezése, amelynek egyik fő eseménye a Líceum előtt felállított szovjet emlékmű leleplezése lett. Az alább közölt dokumentumok az 1945. május 1-jei nap lebonyolításának történetébe engednek bepillantást.
2025.03.14.
Magyarországon a cserkészet jelentős múltra tekint vissza. Térhódítása már az 1910-es években megindult, ekkor egymás után alakultak a cserkészcsapatok a fővárosban és vidéken egyaránt.
2025.01.27.
A 19. és 20. század fordulóján nagyszabású építkezések folytak Egerben. Több iskolaépület mellett sor került a főispáni lak megépítésére, a milleneumi ünnepi készülődés keretében újították fel a török időkből fennmaradt minaretet, majd hozzáláttak az egri csapatkórház, postapalota, a leányiskola, illetve az igazságügyi palota építéséhez is. Az építkezéseknek nagy volt a munkaerőigénye, így Egerből és annak környékéről, valamint távolabbi vidékekről is érkeztek a városba munkaközvetítés útján szakképzetlen, betanított építőipari segédmunkások. A munkaerő túlkínálata miatt a helyi építőipari kisvállalkozók többnyire alacsony béreken foglalkoztatták ezeket a sokszor paraszti világból ideiglenesen városba szakadt szakképzetlen tömegeket, így nem véletlen, hogy az első komolyabb sztrájkok is az építkezéseken zajlottak le a századfordulót követően Egerben.
2024.11.25.
Ebben az esztendőben ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját az egri tűzrendészet. E jeles alkalomból néhány levéltári dokumentumot teszünk közzé az egyesület kezdeti éveiből, működéséről, tevékenyégéről.
2024.11.04.
Heves vármegye főlevéltárnokai számára nem volt ismeretlen a hely szűke miatt folytatott folyamatos küzdelem, így az 1919-ben kinevezett Pázmány Lajos is hamar szembesült a megfelelő raktárhelyiségek hiányának problémájával. A levéltárnak évente átadott iratsorozatok elhelyezése már főlevéltárnoki működése első időszakában egyre nehezebbé vált, amely helyzeten tovább ronthatott volna az a körülmény is, hogy 1927-ben a vármegyeházán található irodát és három raktárhelyiséget más hivatalok részére kellett rendelkezésre bocsátani. A levéltár a szobák átengedésével párhuzamosan azonban új épületrészeket kapott a vármegyeháza mellett álló börtön épületében, így nem csökkent drasztikusan az iratok elhelyezésére felhasználható terület. 1927-ben Pázmány Lajos legnagyobb feladata az iratanyag egy részének átköltöztetése lett, az alább közölt dokumentum a folyamat nehézségeibe enged betekintést.
2024.09.19.
A második világháború idején minden jelentősebb hazai politikai erő egyetértett abban, hogy a birtokrendszer megváltoztatása elkerülhetetlen. A nagybirtokok megléte és a parasztság megosztottsága miatti szociális problémák is egyértelműen jelezték, hogy ez a rendszer tarthatatlan. Ehhez jöttek még hozzá a mezőgazdaság termelési, üzemi és piaci nehézségei, valamint a második világháború okozta viszonyok. Az Országos Földbirtokrendező Tanács Telepítési Hivatala által küldött bemutatásra kerülő határozatok betekintést nyújtanak a földosztás lebonyolításának egy kis szeletébe és rávilágítanak a földosztás legfontosabb motivációjára, arra, hogy elődeink életében milyen fontos szerepet játszott a saját művelhető földterület birtoklása.
2024.06.14.
A Szent Jobb nem csupán a katolikus egyház, de az egész magyar nemzet szempontjából is fontos ereklye, melynek kalandos története a korai időkre nyúlik vissza. A relikvia a feltételezések szerint Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A szent király halálának 950. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat egri állomásának rendőrségi biztosítására készült terv izgalmas betekintést enged az ereklye második országjárásának hátterében zajló intézkedésekbe.
2024.04.24.
Egerben a Szent Imre Katolikus Általános Iskola Kossuth utca 8. szám alatti intézményének hátsó udvarán különleges épület foglal helyet. A Batthyány-pavilonként ismert későbarokk alkotás múltja egészen a 18 századig nyúlik vissza, esztétikai és művészeti értéke ellenére azonban még a helybéliek körében sem számít közismertnek.
2024.02.23.
A levéltáros munkájának talán legszebb területe, amikor egy, már elveszettnek hitt iratanyag levéltári őrizetbe kerül. Így történt ez a Hatvani Vasúttelepi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola irataival is, ami a történelmi idők során igen kalandos utat járt be, amíg intézményünkbe nem került. Az iskola mind országos, mind helyi szempontból egyedülállónak mondható.
2023.12.08.
1937. június 3-án tizennégy nemzet előkelőiből álló lovascsoport tagjait fogadta Heves vármegye. A 12. vitéz nagybányai Horthy István lovas tanulmányúton 25 magyar lovas mellett 45 külföldi vendég vett részt, akik több mint 40 települést érintő magyarországi látogatásuk alatt ízelítőt kaphattak a térség főbb nevezetességeiből.
