A hónap dokumentuma
2017.06.19.
Zöld Marci híres sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. Emlékét a néphagyomány számos dal és ballada formájában őrizte meg, de alakja a magyar irodalomban is kedvelt témának számított. Többek között Petőfi Sándornak, Jókai Mórnak, Gaál Józsefnek és Körmendi Lajosnak is született műve Zöld Marciról.
2017.05.02.
A Rákóczi szabadságharc leverését követően az 1715. évi 49. törvénycikk a fejedelmet és híveit számkivetettnek nyilvánította, s megfosztotta vagyonától. Rákóczi Ferenc rövid franciaországi tartózkodás után 1720-tól a törökországi Rodostóban élt követőivel, s itt is hunyt el 1735. április 8-án. Végakaratának megfelelően hamvait egy konstantinápolyi jezsuita kolostorban édesanyja, Zrínyi Ilona földi maradványai mellé helyezték.
2017.03.03.
A közel 1200 darab kéziratos térképet tartalmazó gyűjteményünk egyik gyöngyszeme ez a térkép. Az egri káptalan birtokainak nagy részét már a középkorban szerezte meg. (1920-ban 105 184 katasztrális hold nagyságot tett az egri főkáptalan birtokainak a területe.)
2016.12.23.
Az egri jezsuita patika 1714-ben nyílt meg, amit Telekessy István egri püspök nagyvonalú, 2000 rajnai forintnyi adománya tett lehetővé. Itt dolgozott Simon Ferenc (1728-1761) jezsuita szerzetes, aki kiváló patikus és gyógyító, és feltételezhetően az Egri Víz feltalálója, első készítője volt.
2016.11.17.
Dobó István egri várkapitány Eger történelmének, a magyar történelemnek oly kiemelkedő alakja, akinek minden megnyilatkozása kiemelt érdeklődésre tart számot.
A Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltára őrzi – igaz csak másolatban – Dobó István végrendeletét.
2016.10.17.
A forradalom leverését követő utóvédharc egyik jellegzetes formája volt a röplap-, illetve a plakátkészítés, s azok terjesztése. A büntetőperek tanúsága szerint ezekben az ügyekben felülreprezentáltak a fiatalkorúak, akiknek gondolkodását, ítéletalkotását a környezetük nyilván befolyásolta, ám cselekedetük következményeit kellő súllyal még nem tudták felmérni.
2016.09.20.
Az első, általunk ismert feljegyzés a Gyöngyösön élő evangélikusokról 1553-ból származik. Heves vármegye második legnagyobb városában már a XVI. század közepén népes és jól megszervezett protestáns egyházközség működött. Az új hit helyi követőinek ez időtől vált központi kérdéssé a saját templom szerzésének ügye, minek következtében évtizedeken át tartó pereskedés folyt a katolikus egyház híveivel a város négy templomának birtoklásáért.
2016.08.15.
Az „asztraháni levélként” elhíresült dokumentumot a történelemtudomány ma is a magyar őstörténet egyik fontos forrásaként tartja számon. Eme iromány ugyanis az egyik legkorábbi híradás az elpusztult észak-kaukázusi Madzsar városról, amely egyes feltételezések szerint, az egykor ott élt magyarok emlékét őrizte meg nevében.
2016.07.19.
Az egri dohánytermék-gyártás alapvetően két tényezőnek köszönhette létrejöttét.
„Az egri lakosság maradéktalanabb ellátásáért egy modern komplexum”– az egri Domus áruház megépítése
2016.06.13.
A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájának alapvető tézise az általános társadalmi jólét biztosítása, az emberek életkörülményeinek általános és folyamatos javítása volt. A gyakorlatban viszont a központilag szabályozott kereskedelmi és áruellátási rendszer általában nem tudta sem minőségileg, sem mennyiségileg kielégíteni az életminőség javulásával egyre növekvő fogyasztói igényeket.
