Tájékoztatók

 A Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköre

A Magyar Nemzeti Levéltár az 1995:LXVI. törvény értelmében iratállományát ajándék, a rendelkezésére álló anyagi források függvényében vásárlás, vagy letét útján maradandó történelmi értékű magániratokkal gyarapítja.

A gyűjtés során elsődleges szempont az, hogy a felkínált dokumentumok az őrizetünkben lévő levéltári anyaghoz illeszkedjenek, azok forrásértékét gazdagítsák. Így főként országos jelentőségű családok, egyesületek, testületek, illetve más szempontból kiemelkedő személyek (tudósok, művészek, írók) hagyatékának átvételére, valamint a külföldi magyar emigráció történetével kapcsolatos gyűjtemény gyarapítására törekszünk.

Emellett kiemelten kezeljük az 1541 előtt keletkezett iratokat, a jelentős történelmi eseményekhez (például Rákóczi-szabadságharc, 1848/1849-es forradalom, az I. és II. világháború, be- és kitelepítések, 1956-os forradalom, rendszerváltás) köthető dokumentumokat (kéziratok, levelezések, naplók, visszaemlékezések, beszámolók), a címeres nemesleveleket, a kéziratos térképeket, országos jelentőségű épületek tervrajzait, 19. századnál korábbi pecsétnyomókat, és részvényeket. Szívesen várunk régi családi fényképeket, vagy a kisebbségre vonatkozó magániratokat is.

A gyűjtőköri feladatokat a Magyar Nemzeti Levéltáron belül az Országos Levéltárban a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya, megyei szinten az adott megyei levéltár koordinálja. 

Iratajándékozás

Ajándékozás során a beadó a felkínált iratanyagért anyagi ellenszolgáltatást nem kér, és az adományozással egyúttal az iratok tulajdonjogáról lemond. A beadó az iratanyagot egy előre egyeztetett időpontban hozhatja be a levéltárba.

Az iratanyagot intézményünk átvételi elismervénnyel veszi át (átvételi elismervény), amelyen szerepel a beadó neve, lakcíme, személyi igazolványszáma, egyéb elérhetősége (email vagy telefon), az átvett iratanyag átfogó megnevezése, időköre és terjedelme, valamint az iratanyag beadásának a célja (ajándék, vásárlás vagy letét). Az átvételi elismervény két példányban készül, amelyből egy a levéltárban, egy pedig a beadónál marad. Az elismervényt a beadó és az iratátvevő aláírása hitelesíti. Ezt követően veszi kezdetét az iratértékelési folyamat, melynek során több levéltáros kolléga bevonásával elkészül a szakvélemény és az értékbecslés. Ennek során megállapításra kerül a beadott iratanyag köztörténeti forrásértéke, gyűjteményünkbe történő illeszthetősége. A szakmai körültekintéssel végzett feladat általában 30 munkanapot vesz igénybe. Az átadási és becslési folyamatot gyorsítja, ha a beadó jegyzékkel ellátott iratanyagot kínál fel. Amennyiben az iratbecslők végső döntése nemleges, az iratot az átvételi elismervény ellenében a beadónak visszaadjuk. Igenlő válasz esetén a beadó ajándékozási nyilatkozatot tölt ki (ajándékozási nyilatkozat), amelyben lehetősége van a beadott iratanyag kutatásával kapcsolatban korlátozással is élni. Az ajándékozási nyilatkozat két példányban készül, egy a beadónál marad, a másik pedig intézményünknél. A számunkra megküldött, aláírt ajándékozási nyilatkozat átvétele után az iratanyagot állományba vesszük és az elhelyezéséről, valamint levéltári jelzetéről a beadót levélben értesítjük.

 Iratvásárlás

Vásárlás során a beadó a felkínált iratanyagért anyagi ellenszolgáltatást kér. A beadó az iratanyagot egy előre egyeztetett időpontban hozhatja be a levéltárba. Intézményünkben vásárlásra szűkös anyagi kereteink miatt csak nagyon indokolt esetben kerül sor.

Az iratanyagot intézményünk átvételi elismervénnyel veszi át (átvételi elismervény), amelyen szerepel a beadó neve, lakcíme, személyi igazolványszáma, egyéb elérhetősége (email vagy telefon), az átvett iratanyag átfogó megnevezése, időköre és terjedelme, valamint az iratanyag beadásának a célja (ajándék, vásárlás vagy letét). Az átvételi elismervény két példányban készül, amelyből egy a levéltárban, egy pedig a beadónál marad. Az elismervényt a beadó aláírása hitelesíti. Ezt követően egy 30 munkanapot is igénybe vehető iratértékelési folyamat veszi kezdetét, melynek során több levéltáros kolléga is kinyilvánítja a véleményét, hogy a beadott iratanyag maradandó értéket képvisel-e, és az intézmény gyűjteményébe illeszthető-e. Az átadási és becslési folyamatot gyorsítja, ha a beadó jegyzékkel ellátott iratanyagot kínál fel. Amennyiben az iratbecslők végső döntése nemleges, az iratot az átvételi elismervény ellenében a beadónak visszaadjuk. Igenlő válasz esetén a beadónak árajánlatot teszünk, amelynek elfogadása esetén adásvételi szerződést írunk. Ha nem tudunk megállapodni, az iratanyagot átvételi elismervény ellenében visszaadjuk. A fizetés banki átutalással 30 munkanap alatt történik, ezért az adásvételi szerződés kitöltésekor az ügyféltől bankszámlaszáma megadását kérjük. Az adásvételi szerződés öt példányban készül, ebből négy a vevőt, egy pedig a beadót illeti. A szerződéseket a beadó és a főigazgató aláírása hitelesíti. Miután a kifizetés főigazgatói jóváhagyással megtörtént, a beadóhoz az adásvételi szerződés őt illető példányát eljuttatjuk, az iratanyagot állományba vesszük és az iratanyag elhelyezéséről, valamint levéltári jelzetéről a beadót levélben értesítjük.

Letét

Letét esetén a Magyar Nemzeti Levéltár határozott idejű szerződés keretében a maradandó történelmi értéket képviselő iratanyagot ingyenes letétként megőrzi.

A letéti szerződésben (letéti szerződés) szerepel az irat tulajdonosának neve, lakcíme és egyéb elérhetőségei, a letétbe helyezett levéltári anyag fizikai állapota, valamint az őrzésre, kutatásra, reprodukálásra vonatkozó kikötések. A szerződésben rögzítjük a letét időtartamát – amely általában 25 vagy 50 év, de indokolt esetben ettől eltérő is lehet –, a lejártakor értesítendő személyek alapadatait és elérhetőségét. A letétként átvett iratokról jegyzék készül, amely a letéti szerződés részét képezi. A letéti szerződés öt példányban készül, ebből négy a letéteményest, egy pedig a letevőt illeti. A szerződéseket a letevő és az MNL főigazgatójának aláírása hitelesíti. 

Digitális másolatban megőrzi a levéltár

Amennyiben a Magyar Nemzeti Levéltár látókörébe került, maradandó történelmi értéket képviselő iratanyag megszerzésére sem ajándékozás, sem vásárlás, sem pedig letét útján nem nyílik lehetőség, úgy a levéltár kezdeményezheti az iratok védetté nyilvánítását Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztályán, A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése, valamint A kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló 57/2013. (VIII: 7.) EMMI rendelet 2 § (1) bekezdése alapján.

Az eljárás során a hatóság védett levéltári anyaggá nyilváníthatja a nem levéltárban, muzeális intézményben és könyvtárban őrzött, 50 évnél régebben keletkezett maradandó értékű magániratokat, és határozatban kötelezheti a tulajdonost arra, hogy a nevezett iratanyagot biztonsági másolat elkészítése céljából – meghatározott időtartamra – a Magyar Nemzeti Levéltárnak átadja. A levéltári anyag oda- és visszaszállításáról – a tulajdonossal történt megállapodás szerint – a Magyar Nemzeti Levéltár gondoskodik.

A biztonsági másolatot a Magyar Nemzeti Levéltár digitális tartalmak hosszú távú megőrzését biztosító rendszerében archiválja. A biztonsági másolatról további másolat készítését, valamint az abban folytatható kutatást a tulajdonos, meghatározott időtartamra szólóan megtilthatja, illetve korlátozhatja, hozzájárulási szerződés keretében.

Emellett lehetőség van nem védett irat esetében is biztonsági másolat készítésére. Amennyiben az Ön tulajdonában olyan értékes, piaci forgalomba még nem került irat van, amelyet sem ajándékozni, eladni vagy letétbe helyezni nem kíván, ám fennmaradását valamilyen módon mégis szeretné biztosítani, úgy a Magyar Nemzeti Levéltár – amennyiben az általa lefolytatott értékbecslés során az irat maradandó jelentőségéről meggyőződött – digitalizálja azt. Ezáltal intézményünk lehetőséget kínál a tulajdonába nem kerülő, ám fontos dokumentumok másolatban való megőrzésére és kutathatóságára. A biztonsági másolat készítésének a tulajdonosra nézve számos előnye van: víz-, tűzkár vagy betörés esetén az irat megsemmisülésével vagy elvesztésével annak információtartalma megmarad, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár által készített felvétel a rendőrségi eljárás során a dokumentum létezésére bizonyítékként szolgál. 

 

Milyen iratokat gyűjt a levéltár? – Példatár

 

Az alábbiakban közölt válogatás olyan magániratokra mutat példát, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköri szabályzatának megfelelően, ajándék, vásárlás vagy letét útján kerültek intézményünkbe. A gyűjtés során elsődleges szempont az, hogy a felkínált dokumentumok az őrizetünkben lévő levéltári anyaghoz illeszkedjenek, azok forrásértékét gazdagítsák.

I. Kiemelt gyűjteményeink

Középkori iratok

Középkori iratoknak az 1526. augusztus 29-e, azaz a mohácsi csata előtt keletkezett dokumentumokat nevezzük. Mivel a török időkben a királyság központi szerveinek Budán őrzött iratanyagai nagyrészt megsemmisültek, az Országos Levéltár 1874. évi újjászervezése után a középkori iratokat külön gyűjteményekbe rendezte (Diplomatikai Levéltár). Az elmúlt közel másfél évszázadban elődeink folyamatosan gyarapították a középkori gyűjteményt, mely jelenleg mintegy 108 ezer iratból áll.

 Szegedi vasúti Tisza-híd, 1856

Jelzet: MNL OL T 14 - No. 50.

 

A négy pilléres, vasszerkezetű hidat Ernest Cezanne tervezte a Lánchíd tervezőjének, Clark Ádámnak a közreműködésével. Ezt a tervrajzot csak Clark Ádám rajzolta. A híd pilléreit a Tisza medrében beton alapok tartják, melyeknek magassága kétszer akkora, mint a híd víz feletti része. A kéziratos tervrajz bekerülési módja: vásárlás (1983)

 

Letölthető dokumentumok, szerződésminták