Gyakori kérdések

  • Általános kérdések
    1. Hol találhatók, hogyan érhetők el a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára épületei?

    Részletes információkat az Elérhetőségeink menüpont alatt találhat.

    2. Mikor vannak nyitva a kutatótermek?

    A Levéltár nyitva tartási rendjéről a honlapunk bal felső részén található NYITVA TARTÁS menüpontban lehet tájékozódni. Az oszlopokra kattintva ki tudja választani a megfelelő hetet és hónapot is.

    3. Hol találhatók a magyarországi levéltárak?

    A magyarországi levéltárak elérhetőségei itt találhatók.

    5. Hol lehet megismerni a levéltári szakkifejezéseket?

    A levéltári szakkifejezések magyarázatát ide kattintva tekintheti meg.

    6. Hogyan kutathatom a Politikatörténeti Intézet levéltári iratait?

    Erre vonatkozóan az alábbi helyen olvasható részletes tájékoztatás.

    7. Hol található az egykori Osztrák-magyar Monarchia hazánkra vonatkozó, Bécsben őrzött iratanyaga?

    Az 1926. évi badeni egyezmény alapján az Osztrák Állami Levéltárban létrehozott Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségre háruló feladatokat levéltári delegátus látja el. A kirendeltség működtetésével kapcsolatos szabályokat az 1/1999. (KK.7.) NKÖM utasítás határozza meg. A levéltári delegátus feladata az Osztrák Állami Levéltárban őrzött – közös szellemi tulajdonnak minősülő – magyar vonatkozású levéltári anyag kezelésével, feldolgozásával, mikrofilmeztetésével és használatra bocsátásával összefüggő tevékenység ellátása, az Osztrák Állami Levéltárban kutató magyar ösztöndíjasok munkájának segítése.
    Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség
    Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv
    Levéltári delegátus: Dr. Oross András
    Minoritenplatz 1
    A-1010 Wien
    Tel.: +43-1-79540-804
    Fax: 00-43-1-531-15-2501
    Elektronikus levél: ung.archdel.@gmail.com

    8. Hogyan tudom használni a levéltár könyvtárát?

    A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Levéltártudományi-szakkönyvtárának állományát a regisztrált kutatók a könyvtár Bécsi kapu téri vagy Lángliliom utcai olvasótermében használhatják. Magánszemély a könyveket nem kölcsönözheti. A könyvtár nyitva tartásáról ide kattintva tájékozódhat. Kattintson ide a könyvtári katalógusban történő kereséshez.

    9. Van-e a levéltáraknak digitális könyvtára?

    Igen, a Hungaricana adatbázisban a legtöbb levéltári kiadvány megtalálható.

  • Kutatás az Országos Levéltárban
    1. Hogyan tudok kutatni a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) épületeiben?

    A MNL OL-ban állampolgárságra, foglalkozásra és életkorra való tekintet nélkül mindenki ingyenesen kutathat. A kutatási korlátozásokról a Kutatótermi szabályzat ad tájékoztatást. A beiratkozáskor személyi igazolványát vagy útlevelét és lakcímkártyáját kell bemutatni. A regisztráció alkalmával célszerű megadni telefonszámot vagy e-mailcímet annak érdekében, hogy a kutatóterem munkatársai szükség esetén egyszerűen és gyorsan felvehessék Önnel a kapcsolatot.

    2. Irat-előkészítést szeretnék kérni. Hogyan tehetem ezt meg?
    1. Mikrofilm előkészítése

    Amennyiben a dokumentumok mikrofilmen vannak, lehetősége van előzetesen mikrofilmet kérni, egyszerre 5 tekercset. A megfelelő filmszámokat kell elküldeni az okut@mnl.gov.hu e-mail címre. A mikrofilmek előkészítése átlagosan 1 napot vesz igénybe úgy, ha 1 nappal előtte 15 óráig beérkezik a kérés. A Lángliliom utcai kutatóterem telefonszáma: 06 1 437 0667

    1. Eredeti irat előkészítése

    Ha az iratok a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. sz. alatti épületének Kutatótermében tanulmányozhatóak, akkor az irat-előkészítést a kutatóteremnek címzett elektronikus levélben (nagykutato@mnl.gov.hu) teheti meg.

    Ha az iratok a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1014 Budapest, Hess András tér 5. sz. alatti épületének Kutatótermében tanulmányozhatóak, akkor az irat-előkészítést a hesskutato@mnl.gov.hu

    1. Az iratok előkészítésére vonatkozó határidő

    Kérjük, vegye figyelembe, hogy az iratok kikereséséhez és kutatótermi előkészítéséhez időre van szüksége az ezzel foglalkozó munkatársaknak, ezért megrendelését, amelyben a kért iratok pontos jelzetén kívül várható érkezésének idejét is közli, legalább 3–5 munkanappal előbb juttassa el a levéltárnak.

    3. Mikor van szükség támogató nyilatkozatra?

    A levéltári törvény (1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről) és az adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) értelmében, amennyiben kutatás során olyan anyagot kér ki, amely korlátozás alá esik, a MNL OL munkatársai csak érvényes Támogató nyilatkozat benyújtását követően adhatják ki kutatásra az iratanyagot. Támogató nyilatkozat kiadására az egyetemek is jogosultak.

    4. Az Európai Unión kívül eső országok állampolgárai hogyan kutathatnak a levéltárban?

    A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról értelmében az Európai Unión kívül eső országok állampolgárai csak korlátozásokkal juthatnak hozzá a személyes adatokat is tartalmazó iratokhoz. A kutatási korlátozás alá eső iratanyag megismerésének lehetőségeiről ide kattintva tájékozódhat.

    5. Hogyan lehet másolatokat rendelni a levéltárban őrzött dokumentumokról?

    Ha már ismeri az iratanyag pontos levéltári jelzetét, az Információs Iroda címén rendelheti meg a másolatokat. Ellenkező esetben mindenképpen ajánlott először a kutatóteremben átnézni a másoltatni kívánt iratanyagot, és személyesen kiválasztani azokat az oldalakat, melyekre valóban szüksége van. A kutatás során talált irat másolása a kutatóteremben megrendelhető, s az körülbelül 10 napon belül, a szolgáltatás díjának kifizetése után átvehető. A szolgáltatások díja ezen a helyen olvasható.

    Az oklevelekről, pecsétekről, térképekről, tervrajzokról digitális felvétel rendelhető. A honlapon elérhető felvételek letöltésre nincs mód, a képeket azonban CD vagy DVD lemezre írva, továbbá a MNL OL szerveréről történő letöltéssel rendelhetők meg. A megrendeléshez a dokumentum levéltári jelzetét vagy a képfájl nevét kell ismernie, amit az adatbázisaink alapján lehet megállapítani. Az egyéb másolati típusok készítésének lehetőségéről a már említett reprográfiai díjszabásban találhat. A kutatótermekben fotójegy ellenében saját digitális készülékkel történő felvétel készítésre is lehetőség van. A fotójegyek árait szintén a reprográfiai díjszabásban találja.

  • Családfakutatás
    1. Családfa készítéséhez anyakönyvi kutatást szeretnék végezni.

    A családfakutatást mindenki maga vagy megbízottja segítségével végezheti, intézményünknek ilyen szolgáltatása nincsen.

    Az anyakönyvek és a családfa kutatásával kapcsolatban hasznos tudnivalók a következők:

    –Ha a keresett személy 1895. október 1-je előtt született, házasodott vagy hunyt el, akkor az anyakönyvek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) óbudai épületében (1037 Budapest, Lángliliom u. 4.) mikrofilmen kutathatók (lásd alább).

    – Amennyiben 1895. október 1-je után született, házasodott vagy hunyt el az illető, akkor a területileg illetékes levéltárban kell a kutatást végeznie, hiszen ekkortól vezették be az állami anyakönyvezést. A magyarországi levéltárak és a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeinek elérhetőségei itt  és itt találhatók.

    – Nemesi származás és valamely nagyobb családhoz tartozás esetén a Levéltár Bécsi kapu téri épületében tud további kutatást folytatni (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). Az iratokról egyrészt a helyszínen, adatbázisok és repertóriumok, segédletek útján tájékozódhat, illetve a MNL OL honlapján elérhető adatbázis is segítségül szolgálhat.

    Maguk az anyakönyvi anyagok nincsenek fenn az interneten, ezek az óbudai épületünkben kutathatóak. Az anyakönyvek egy része a MNL mikrofilm-adatbázisában elektronikus módon, az adatbázisban nem szereplő települések mikrofilmen kutathatóak. Az elektronikus szolgáltatás már a korábban készült valamennyi segédlet adatait tartalmazza, beleértve a Kálniczky-kötet feldolgozását is. Az adatbázishoz tartozó digitális képek az MNL óbudai, és a megyei tagintézmények központi telephelyeinek kutatótermeiben ingyenesen elérhetők. Ha a keresett település még nem szerepel az adatbázisban, a kikérendő mikrofilm tekercsszámát internetes adatbázisunkban, továbbá személyes kutatással tudja kikeresni. Az adatbázis használatához szükséges tudni, hol született, házasodott vagy halt meg a keresett személy. A település nevét be kell írni „A keresett egyházközség” rovatba, majd a „Keresés” gombra kattintani. A találatok között ki kell választani a megfelelő felekezetet és évkört, és az ennek megfelelő mikrofilmszámot (azaz a Filmszám felirat után következő számokat és – ha van – betűjeleket).

    Lehetőség van arra is, hogy a mikrofilmeket a területileg illetékes levéltárban tanulmányozza. Erre vonatkozóan, az érintett levéltárban érdeklődhet.

    Ajánljuk, hogy a családfakutatás megkezdése előtt mindenképpen olvassa el honlapunkon „Családtörténet” tájékoztató anyagunkat, melyből sok hasznos ismeret birtokába juthat. További hasznos linkek:

    Levéltárak Közös Keresője

    FamilySearch angol nyelvű családfakutató oldal

    Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapja

    A határainkon túli levéltárakra vonatkozóan ezen az oldalon találhatók fontos információk.

    Az anyakönyvek kutathatóságáról további részleteket itt olvashat: Család-fa(iskola)

    2. Nemesi származású családtagjaimat és címereslevelüket szeretném felkutatni.

    A nemesi származású családok kutatásával ezen a helyen található részletes tájékoztató.

    A következő adatbázisainkban lehet konkrét családokra vonatkozó iratokat keresni:

    Iratkereső

    A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisai

    Adatbázisok Online

    A Középkori Magyarország Levéltári Forrásainak Adatbázisa

    Címereslevél-adatbázis

    A címereslevelekre vonatkozóan érdemes elolvasni ezt a cikket.

    3. Családfakutatáshoz gyászjelentésekre lenne szükségem.

    A magyarországi gyászjelentések gyűjteménye itt érhető el.

    4. Névváltoztatásra vonatkozó adatokat szeretnék megismerni.

    Az ide vonatkozó ismeretekről ezen a helyen olvashat.

    5. Őriznek-e katonaállítási lajstromokat levéltárukban?

    Intézményünk mikrofilmen őriz 1756-1918 közötti katonaállítási lajstromokat, amelyekről ezen a helyen olvashat.

    6. A világháborúkban eltűnt személyeket keresek.

    A két világháborúban elesettek nyilvántartására a közelmúltban kezdődött el egy adatbázis kiépítése. Terveik szerint a rendelkezésre álló levéltári források alapján az első világháborúban elesett katonák adatai is bekerülnek az adatbázisba. A kutatást viszont nehezíti, hogy a Magyarországon is rendelkezésre álló első világháborús veszteségi nyilvántartásokat az 1950-es években megsemmisítették, így azok csak a bécsi Hadilevéltárban érhetőek el. Az ott történő kutatásról egy igen alapos leírás olvasható ezen a helyen.

    Az osztrák Staatsarchiv Kriegsarchivjában működő magyar levéltári kirendeltség elérhetősége a honlapjuk szerint:

    Ständige Archivdelegation beim Kriegsarchiv
    Dr. Balázs Lázár
    Dr. Norbert Számvéber
    Nottendorfer Gasse 2-4
    A-1030 Wien
    Tel.: +43-1-79540-319 und 320
    Fax: +43-1-79540-109, 199
    E-mail: ukadelwien@gmail.com
    Entsendende Institution: Hadtörténeti Intézet és Múzeum

    Ha a keresett személy a haditengerészetnél szolgált, akkor ide kattintva lehet tájékozódni. Az első világháborúra vonatkozóan ebben a cikkben olvashatók további fontos információk.

    Ezekben a kérdésekben a Hadtörténelmi Levéltártól is kaphat segítséget.

    7. Egy családtagunk tagja volt a Vitézi Rendnek, található-e a levéltárban erre vonatkozó irat?

    A vitézi cím elnyerését igazoló okmányok kereséséhez az alábbi adatokra van szükség, illetve meglétük segíti az eredményes keresést:

    1. Név (névváltoztatás utáni név)
    1. Születési év (hónap és nap nem szükséges)
    1. Születési hely
    1. Lakhely (ez változhatott is, nem feltétlenül szükséges)
    1. Rendfokozat
    1. A vitézzé avatás időpontja

    A Vitézi Rend iratanyagában történő kereséshez sokszor elég a név és a születési év. Gyakori név esetén a megkülönböztetéshez a születési év elengedhetetlen, és sokat segít a rendfokozat ismerete. Segíthet a vitézzé avatás időpontja is, ha ismert. Az anya neve nem szerepel az iratokban, ezért nem is szükséges a megadása.

    A Vitézi Rend levéltári forrásairól részletes leírást idevonatkozó bejegyzésünkben talál: Hol vannak a vitézek? A Vitézi Rend levéltári forrásai

    8. Milyen összeírások találhatók a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában?

    Az intézményünkben található összeírásokra vonatkozóan az alábbi adatbázisok állnak rendelkezésre:

    A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára óbudai épületében (1037 Budapest, Lángliliom u. 4.) mikrofilmen kutatható. Lehetősége van előzetesen mikrofilmet kérni, egyszerre 5 tekercset. A megfelelő filmszámokat kell elküldeni az okut@mnl.gov.hu e-mail címre. A mikrofilmek előkészítése átlagosan 1 napot vesz igénybe úgy, ha 1 nappal előtte 15 óráig beérkezik a kérés. Az óbudai kutatóterem telefonszáma: +36 1 437 0667

    • II. József-kori összeírás

    A II. József-kori összeírás família ívei, ahol személyes adatokat rögzítettek, szinte teljesen elpusztultak, csupán néhány falu (Nyergesújfalu, Dunapataj és Felnémet) és néhány szabad királyi város (Győr, Székesfehérvár, Eperjes, Debrecen) nem minden esetben teljes sorozatot alkotó família íveinek fennmaradásáról tudunk.

    • 1857. évi illetve az 1869. évi összeírás

    Az 1857/58. évi népszámlálás német nyelvű összesítő íveit az Abszolutizmuskori levéltárban, az 1853 és 1860 között működött helytartósági osztályok iratanyagában őrzi a MNL OL. A népszámlálást kerületenként, azon belül megyénként, azon belül pedig járásonként végezték el, és külön írták össze a kerületben található városokat. Az összesítő ívek családneveket nem tartalmaznak. Az 1869. évi népszámlálás anyaga nem található meg a MNL OL iratanyagában, csak néhány, városneveket ugyancsak nem tartalmazó összesítő ívei maradtak fenn.

    9. Örökbefogadásra vonatkozó iratokat keresek.

    Az örökbefogadási ügyekkel az árvaszékek foglalkoztak, melyek iratait a helyi levéltárakban találhatja meg. A magyarországi levéltárak címjegyzékét ide kattintva tekintheti meg.

    Örökbefogadásra vonatkozó személyi adatok kutatása a Magyar Országos Levéltárban csak akkor lehetséges, ha olyan 1951 előtti örökbefogadási ügyről van szó, amit az árvaszék szakminisztériumi jóváhagyásra az Igazságügy Minisztérium elé terjesztett. Az ügyiratba való betekintésre a levéltári és az adatvédelmi törvény értelmében van lehetőség.
    A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatáról és az általuk vállalt esetek köréről a szervezet honlapján tájékozódhat.
    Személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezet a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. A hivatal 1945-öt megelőző, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő időszakra vonatkozó "antik nyilvántartása" nem teljes, az ezekben az években keletkezett dokumentumok csak részlegesen találhatók meg benne.
    A magyarországi gyászjelentések gyűjteménye itt érhető el:

    http://mikrofilm.uw.hu/other/oszk_gyaszjelentesek.html

    10. Hadifogságba esett ősömre hol találhatok adatokat?

    A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában  katonai szolgálattal, hadi eredetű halálozással, sebesüléssel kapcsolatos iratokat nem őrzünk. Ilyen jellegű dokumentumokkal kapcsolatban forduljon a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárához (1076 Bp. Verseny u. 12., e-mail cím: kozponti.irattar@hm.gov.hu). Továbbá tájékoztatom, hogy az MNL Országos Levéltára peren kívüli holttá nyilvánító végzést, hadifogságban eltöltött idő igazolásához szükséges dokumentációt sem őriz. Ezeket a területileg illetékes megyei/városi levéltár őrzi."

  • Helytörténeti kutatás
    1. Helytörténeti kutatáshoz szeretnék segítséget kérni.

    A kutatást az adott településre vonatkozó eddig megjelent szakirodalom áttekintésével érdemes elkezdeni. A legtöbb iratanyagot általában a területileg illetékes levéltárak őriznek.

    A Levéltár munkatársai hivatalból nem végeznek helytörténeti vagy családtörténeti kutatást. Készséggel adnak azonban tájékoztatást a levéltárban őrzött család- és helytörténeti vonatkozású iratanyag lelőhelyéről, jellegéről, vagy a kutatás módjáról.

    A helytörténeti kutatásról, és a kutatáshoz használható adatbázisokról bővebben a következő cikkekben olvashat.

    Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz I.

    Tippek és tanácsok a helytörténet-kutatáshoz II.

    A helytörténeti kutatásokkal kapcsolatban érdemes elolvasni a következő cikkeket.

  • Egyéb kutatás
    1. Születésnapi újságcikk-gyűjtemény után érdeklődöm.

    Látogassa meg az Országos Széchényi Könyvtár oldalát, hogy az Önnek megfelelő szolgáltatást kiválaszthassa.

    2. Szakdolgozat írásához szeretnék segítséget kérni.

    A kutatás megkezdése előtt alaposan áttekinteni az ide vonatkozó szakirodalmat, amelyben a megjelölt témakörökben, a levéltárunkban őrzött iratanyagokra vonatkozó, megfelelő hivatkozások is szerepelnek. Ezek alapján lehet eldönteni, milyen iratok levéltári kutatására van még szükség. A kutatást megkönnyítheti ennek az adatbázisnak a használata.

    3. A bizonyítványomat keresem.

    A közlevéltárak olyan történeti értékű iratokat vesznek át és őriznek, melyeknek az a rendeltetésük, hogy az iratot létrehozó szerv – ebben az esetben az iskola – irattárában maradjanak. A szakmunkás bizonyítvány ezzel szemben olyan irat, mely nem marad az iskolában, mert az a rendeltetése, hogy birtokosa saját iratai között őrizze. Az iskola irattárában őrzik azonban a tanuló törzslapját, melyen a tanuló valamennyi adatát rögzíteni kell. Ezek a jegyzőkönyvek a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 MKM. számú rendelet alapján nem selejtezhetőek, ezért vagy az iskolánál, vagy a területileg illetékes levéltárban keresendők. A magyarországi levéltárak elérhetőségéről ide kattintva tájékozódhat.

    4. A nyugdíjam intézéséhez szeretném megtudni, mennyi a szolgálati évem.

    A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő megállapítását a Nyugdíjfolyósítási Főgazgatóság végzi. Honlapján a Gyakori kérdések rovatban tájékozódhat a további részletekről.

    5. Megfigyelési ügyek iratait szeretném tanulmányozni.

    A megfigyelési ügyek iratait az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrzi. Honlapjukon részletes tájékoztatás található a kutatás feltételeiről, és letölthetők a kutatás megkezdése előtt a kitöltendő nyomtatványok is.

    6. Tulajdoni lapról szeretnék másolatot kérni.

    A MOL lakóingatlanokra vonatkozó telekkönyveket, tulajdoni lapokat nem őriz. Tulajdoni lappal kapcsolatos, valamint telekkönyvi kutatást az illetékes területi levéltárban lehet végezni. Az illetékes levélár címét a magyarországi levéltárak név- és címjegyzéke segítségével állapíthatja meg.

    7. Egy épület használatbavételi engedélyét keresem.

    A MNL OL őrzi az Építésügyi Minisztérium (illetve jogelőd-jogutód minisztériumai) 1945 és 1989 között keletkezett iratanyagát. Ha azonban egy konkrét budapesti vagy vidéki épület használatbavételi engedélyét keresi, akkor Budapest Főváros Levéltárához, illetve a területileg illetékes levéltárhoz szükséges fordulni, mert az önkormányzatok (tanácsok) által kiadott iratok a területileg illetékes levéltárba kerültek.

    8. Egykor Magyarországhoz tartozó településen fekvő ingatlan tulajdoni lapját keresem.

    A Magyar Országos Levéltár sem a mai országhatárokon kívül fekvő települések telekkönyveit, sem a telekkönyvek másolatait, sem egyéb földhivatali iratokat vagy az adott területen működött járásbíróságok vagy törvényszékek dokumentumait nem őrzi. Az azonban nem kizárt, hogy valamely földbirtok adásvételével vagy kisajátításával kapcsolatban keletkeztek olyan ügyiratok vagy nyilvántartások, melyek a szakminisztérium – például a Földművelésügyi Minisztérium – Magyar Országos Levéltárban őrzött iratanyagában fellelhetőek. Így tehát – ha közvetett módon is – igen alapos személyes kutatással esetleg találhat adatot az Ön által keresett földbirtokra.

    A kutatás eredményes lefolytatásához a következő adatokra van szükség: Mely településen volt az ingatlan? Kik voltak a tulajdonosai? Mettől meddig volt a birtokukban az ingatlan? Mi volt az ingatlan helyrajzi száma? A kutatás módjáról a Kutatás/Általános ismertetés menüpont alatt tájékozódhat. A levéltári kutatást azonban mindenképpen a területileg illetékes levéltárakban érdemes megkezdeni, mert ezek őrzik az ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó járásbírósági és törvényszéki iratokat.

    9. A Vöröskereszt iratait keresem.

    A Vöröskereszt archívuma 1956-ban leégett, ott csak 1962-től őriznek iratokat. Az iratpusztulás miatt 1945 előtti anyag hozzánk sem került be a Vöröskereszttől. Az a néhány korábbi irat, ami mégis megvan, vásárlás útján került a Magyar Országos Levéltárba. Az Országos Levéltár gyűjteményében az alábbi jelzetek alatt őrzünk vonatkozó iratokat:

    P 1362  Magyar Vöröskereszt Ausztriai Kirendeltségei

    P 2130  Magyar Vöröskereszt Országos Központja

    A Vöröskeresztnek volt folyóirata Magyar Vöröskereszt (vagy Magyar Vörös-Kereszt), elképzelhető, hogy esetleg abban találhat információt. A hollandiai magyar gyerekek üdültetéséről Mezősi Kamilla írt cikket (Honismeret 2001. 2. sz.).

    Az eltűnt személyek, hozzátartozók felkutatásában a Vöröskereszt keresőszolgálata is segítségre lehet.

    10. Hol találom meg a törvényeket és rendeleteket?

    A törvényeket a www.1000ev.hu honlapon lehet on-line olvasni.

    A fontosabb rendeleteket általában a Rendeletek Tárában megjelentették, amely szintén online használható.

    A Digitalizált Törvényhozási Tudástárban megtalálható dokumentumok gerincét alkotják az ún. jogforrások. A portálon a felhasználók átfogó tájékoztatást kaphatnak a magyar jogforrási rendszer múltjáról, és az írott jogforrások rendszeréről. Annak érdekében, hogy minél több jogforrás legyen hozzáférhető a portálon, linkkapcsolattal elérhető a Magyarországon megjelent törvénycikkek, a Corpus Juris Hungarici honlapja. Az országosan megjelenő hivatalos közlönyök közül jelen projektben a Tanácsok Közlönye lett digitalizálva, de a DTT portál átfogó tájékoztatást nyújt a magyarországi hivatalos orgánumokról egészen a Magyar Közlönyig. Ez utóbbit szintén linkkapcsolat segítségével érhetik el az érdeklődők. A projekt keretein belül digitalizálásra került 7 minisztérium ágazati vagy tárcaközlönye, a 19. század végétől sok esetben 1990-ig. Ezekről részletes ismertetők is olvashatók a portálon, ahonnan egy kattintással tovább lehet lépni magukhoz a digitalizált közlönyszámokhoz is. Az Országgyűlési Könyvtár egy korábbi digitalizálásának eredményeként a DTT portálról elektronikusan elérhető a Magyarországi Rendeletek Tára, az 1867-1945 között kiadott rendeletek válogatott, utólag szerkesztett gyűjteménye. Ehhez leírást, és keresési segédletet is talál a felhasználó a portálon.Magyarországon a szokásjog kitüntetett szerepet játszott, ez indokolta a bíróságok elvi megállapításait tartalmazó döntvénytárak digitalizálását és önálló gyűjteménybe szervezését.

    11. Hogyan lehet családi iratot védetté nyilvánítani?

    A védetté nyilvánítási eljárást a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltató Központnál (rövidebb nevén Örökséggazdálkodási Központ, vagy FGyKp, korábban Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) kell kezdeményezni. A történeti jelentőségű iratok ügyeivel Győri Luca műtárgyfelügyelő foglalkozik. Az eljárás során az FGyKp kérésére a levéltár szakértői megvizsgálják a benyújtott dokumentumokat, és 15 munkanapon belül javaslatot tesznek a védetté nyilvánításra. Az FGyKp a levéltár szakvéleménye alapján 30-60 napon belül határozatot hoz a védettségről, mely újabb 15 napon belül jogerőre emelkedik. A védett dokumentumok meglétét, állapotát, őrzési körülményeit a hivatal munkatársa az MNL OL szakértőjének kíséretében alkalomszerűen ellenőrzi. Részletesebb leírást a Közérdekű adatok / Szabályzatok menüpont alatt talál, "Összefoglaló a védési eljárásról" címmel.