Hol vannak a gyökereink? Kataszteri iratok és térképek a családtörténet-kutatásban

A 19. század második felében Magyarországon kétféle földnyilvántartási rendszert hoztak létre. Az egyik az ingatlan-nyilvántartás, a telekkönyvezés, a másik az 1849-ben bevezetett földadó-kataszteri nyilvántartás volt. Az előbbi az Igazságügyi Minisztérium, az utóbbi a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1886. évi XXIX. törvénycikkben már alapvető követelményként jelent meg, hogy összhangba hozzák egymással a telekkönyvet és a katasztert.

Az ingatlan-nyilvántartás során keletkezett dokumentumok jellemzően a megyei, városi levéltárakban érhetők el, a kataszteri térképek és iratok pedig jellemzően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL), a megyei levéltárakban és a Lechner Tudásközpontban, egyes esetekben a települési önkormányzatok irattárában maradtak fenn.
 

A kataszteri felmérés során, 1856-tól kezdődően számos olyan irat keletkezett, amelyeket a családtörténeti kutatásokhoz is használni lehet: térképek (felvételi előrajz, birtokvázlat, kataszteri térkép) és iratok (kataszteri telekkönyv, házszámjegyzék, birtokosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke).

Ezek a források – amelyekről bővebben az irodalomjegyzékben szereplő cikkekből tájékozódhatnak – a következő kérdésekre adhatnak választ: hol laktak a felmenőink, hol volt birtokuk, mekkora volt és milyen művelés alatt állt a telkük. Akkor érdemes ezeket az iratokat kézbe venni, amikor már pontos adatokkal rendelkezünk a 19. század második felében élt őseinkről: ki, mikor és hol született, lakott, illetve hunyt el. A kataszteri térképeken, illetve iratokban azoknak a nevét találhatjuk meg, akik az adott időpontban az adott településen földtulajdonnal rendelkeztek.

Példaként nézzük meg Abaligetet. A mai Magyarország területén lévő megyék településeinek kataszteri felméréséről 1920-ban készült egy-egy megyénkénti összesítés. A Baranya megyeit Kataszteri és telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok állása Baranya vármegyében  címmel állították össze. Ebből kiderül, hogy Abaligetet 1864-ben mérték fel, 1889-ben mérnöki helyszínelés (vagyis a felmérési munkálatok helyesbítése és továbbvezetése) történt. Ezért az 1864. évi születési anyakönyvekből választottunk egy példát: Schwarzkopf Mátyást (született 1864. 04. 14.), Schwarzkopf Mátyás és Künsztler Magdolna gyermekét. A család Abaligeten, a 30. házszám alatt lakott.

Születési anyakönyvi bejegyzés, Római katolikus felekezet, Pécsi egyházmegye, Abaliget, 1864
Forrás: FamilySearch

A kataszteri iratok közül a házszámjegyzék, a birtokosok névjegyzéke és a lakóházak jegyzéke „mutatóként” szolgálhat a kataszteri telekkönyvhöz és a térképekhez, ezért ezekkel érdemes kezdeni a kutatást, különösen nagyobb település esetén. A házszámjegyzékben a házszámok sorrendjében szerepelnek a tulajdonosok, és értelemszerűen csak az adott településen lakók találhatók meg benne. Abaliget házszámjegyzékét a birtokosok névjegyzéke számára készített formanyomtatványban vezették. Ebből látható, hogy a 30. házszám alatt lévő lakóház Schwarzkopf Konrád tulajdonában volt, aki id. Schwarzkopf Mátyás apja, amit a házassági anyakönyvből deríthetünk ki.

Abaliget házszámjegyzékének fejléce, 1864 (Alphabetisches Verzeichniß der in dem Auszugsbogen und in dem Besitzstand Hauptbuche der Steuergemeinde aufgeführten Eigenthümer)
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/4.

Schwarzkopf Konrád Abaliget házszámjegyzékében, 1864
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/4.

Schwarzkopf Mátyás házassági anyakönyvi bejegyzése, Római katolikus felekezet, Pécsi egyházmegye, Abaliget, 1861
Forrás: FamilySearch

Erről a községről három példányban is őrzünk névjegyzéket. Ezekben a birtokosok betűrendben szerepelnek, és a más településeken lakó tulajdonosok is fel vannak tüntetve bennük. Akinek tehát nem volt lakóháza az adott településen, de volt egy szántóföld minősítésű telke, az a házszámjegyzékben nem szerepel, ellenben a névjegyzékben igen. A felmérés előtt az adóhivatal készített névjegyzéket a településről, a felmérés során pedig a műszaki személyzet állított össze egy újabbat, ezért Abaligetről 1861-ből és 1864-ből maradt fenn névjegyzék. 1861-ből ráadásul két példánnyal is rendelkezünk, az egyikben 95. sorszámmal (Postnummer), a másikban 83. sorszámmal szerepel Schwarzkopf Konrád a házszámmal együtt. Az 1864-ben összeállított jegyzékben a 90. sorszám alatt találjuk Schwarzkopf Konrádot, akiről azt is megtudjuk, hogy földműves (Bauer). Ezek szerint az 1864-ben született Schwarzkopf Mátyás szüleivel együtt a Schwarzkopf Konrád tulajdonában lévő házban lakott.

Az abaligeti birtokosok névjegyzékének fejléce, 1864
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/4.

Schwarzkopf Konrád a birtokosok névjegyzékében, 1864
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/4.

A lakóházak jegyzéke a házról nyújt információkat, azonban az adatok itt a helyrajzi számok (Nummer der Parcelle, korabeli megnevezése magyarul: Birtokrészlet száma) sorrendjében szerepelnek. Mivel a helyrajzi számot (hrsz.) nem ismerjük, ezért vagy a birtokos neve vagy a házszám alapján tudunk keresni. Abaliget lakóházainak jegyzékéből megtudjuk, hogy az általunk keresett telek a 460. helyrajzi számon (Nummer der Parzelle) szerepel, a kataszteri térkép 4. szelvényén (Nummer des Blattes) található. A telken volt lakóház, gazdasági épület és udvar (Wohn- u. Wirthschaftgebäude sammt Hof).

Abaliget lakóházainak jegyzéke, 1865
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/2.

Schwarzkopf Konrád a lakóházak jegyzékében, 1865
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/2.
 

Ha a kataszteri telekkönyvben is megkeressük a lakóházat a hrsz. alapján, akkor láthatjuk, hogy Schwarzkopf Konrád itt is földművesként (Landmann) szerepel, és a bejegyzésből az is kiderül, hogy a lakóház a belterületen (Ortsried) feküdt, a telek a térkép 4. és 7. szelvényén található (Nro des Blattes), nagysága 126 négyszögöl (1 négyszögöl = 3,6 m²). Rögtön látható, hogy nemcsak ez a telek volt az általunk keresett személy birtokában, hanem a 459. helyrajzi számú telek is (a telekkönyvben az előző sor). A kataszteri telekkönyvben így tehát a név, illetve a házszám alapján folytathatjuk a kutatást, ehhez azonban végig kell nézni a vonatkozó oszlopokban a neveket, illetve a házszámokat.

Abaliget kataszteri telekkönyvének fejléce Schwarzkopf Konrád két telkével, 1864
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/1.

A név szerinti kereséssel további telkeket találunk, amelyek Schwarzkopf Konrád birtokában voltak:

300. hrsz. - Ortsried, 7. szelvény, konyhakert (Gemüsegarten), 33 négyszögöl;

301. hrsz. - Ortsried, 7. szelvény, rét (Wiese), 74 négyszögöl;

302. hrsz. - Ortsried, 7. szelvény, konyhakert, 96 négyszögöl;

303. hrsz. - Ortsried, 7. szelvény, szántóföld (Acker), 268 négyszögöl;

458. hrsz. - Ortsried, 4–5. szelvény, szántóföld, 562 négyszögöl;

459. hrsz. - Ortsried, 4. szelvény, gyümölcsös (Obstgarten),152 négyszögöl;

502. hrsz. - Öröghegy, 4. szelvény, szőlő (Weingarten), 1183 négyszögöl, pincével (sammt Keller).

Schwarzkopf Konrád 300. hrsz. telke, 1864
Jelzet: MNL OL, Térképtár, Kataszteri gyűjtemény, Iratok (S 79), Baranya megye, No. 15/1.

A 300. és a 458. hrsz. teleknél ceruzás javítás látható, a házszámot átírták 31-re és a keresztnevet Mátyásra. Arra vonatkozóan sajnos nincs adat, hogy ezeket a ceruzával írt javításokat mikor vezették be. A felmérés során törekedtek a változások vezetésére, de hivatalosan a változásokat piros, a későbbieket kék tintával írták a telekkönyvbe.

Ezt követően a kataszteri térképen is megkereshetjük a települést. A különböző gyűjteményekben őrzött térképek (kataszteri térképek, birtokvázlatok) georeferálva elérhetők a Mapire-n , az MNL OL térképei szelvényenként a Hungaricana-n. A Mapire-n Abaliget 1864. évi birtokvázlatát  találjuk, amelyet kiegészítettek néhány szelvény erejéig a kataszteri térképpel. A birtokvázlaton a parcellákba piros színnel írták be a helyrajzi számokat, feketével a házszámot, és feltüntették a birtokos nevét is. Mivel a georeferált anyagban a hátoldal (kataszteri térkép esetén a szelvények széle) nem látszik, így szelvényszám alapján nem tudunk tájékozódni – ilyenkor a kataszteri telekkönyvben szereplő dűlőnevek lehetnek segítségünkre. Schwarzkopf telkeit a belterületen és az „Öröghegy” dűlőben kell keresnünk. A képernyő jobb felső sarkában egy csúszka segítségével „átlátszóvá” tehető a régi térkép, így a birtokvázlatot össze tudjuk hasonlítani a mai térképpel és a műholdfelvétellel is. Ebből kiderül, hogy Schwarzkopf Konrád lakóháza a mai Kossuth utca 44-nek felel meg, vele szemben, a mai 45. szám alatt terült el a szántóföld, a rét, a gyümölcsös és a konyhakert.

Az MNL OL gyűjteményében lévő felvételi előrajz a Hungaricana-n érhető el. A felvételi előrajz a házszámot és a birtokos nevét tartalmazza. Egy-egy térképszelvényt negyedlapokra rajzoltak, és a hátoldalukon többek között a szelvényszámot (Bl. 4.) is feltüntették. Ennek a segítségével könnyen megtalálhatók a belterületi és az „öröghegyi”  telkek is.

Az MNL OL-ban fennmaradt az 1889. évi mérnöki helyszínelést követően rajzolt térkép nyomtatott példánya. Ezen azonban csupán helyrajzi számok szerepelnek. A korábbról ismert helyrajz alapján könnyen azonosítani tudjuk rajta Schwarzkopf Konrádnak az 1864. évi térképen szereplő telkeit, de megdöbbenésünkre itt más hrsz.-ok szerepelnek: 97., 96., 95, 400., 944. Feltehetően 1889-ben egy nagyobb szabású birtokrendezésre került sor, amit az is bizonyít, hogy az 1864. évi telekkönyv címoldalára a következő megjegyzést írták: „Az 1889. évi helyszínelés folytán új birtokrészleti jegyzőkönyv szerkesztetett”, amelyet bizonyára az MNL Baranyai Megyei Levéltárában találhatunk meg. Ebből megtudhatjuk, hogy 1889-ben ezek a telkek kinek a tulajdonát képezték.

Az MNL OL kataszteri gyűjteménye sajnos nem terjed ki a mai Magyarország összes településére, illetve a kataszteri telekkönyvek online még nem kutathatók. Ez megnehezíti a kutatók munkáját, hiszen gyakran más és más közgyűjteményekben őrzik a kutatásukhoz szükséges kataszteri munkarészeket (térképeket, iratokat), amelyeket az adott helyszínen, eredetiben kell kikérniük. A „mutatók” (házszámjegyzék, birtokosok névjegyzéke, lakóházak jegyzéke) digitalizálását és online közzétételét az MNL OL már megkezdte, de még több település anyaga hátra van. A kataszteri telekkönyvek digitalizálásához, továbbá az MNL Baranya Megyei Levéltárának kataszteri gyűjteménye feltárásához az újonnan induló OTKA-projekt (132723) keretében fogunk hozzá.

Jelen kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból (K 132723) valósult meg. Köszönöm Reisz T. Csaba és Szabó Viola segítségét.

Irodalom:

Ember Alex: A föld mint tulajdonolható és birtokolható speciális dolog. Iustum Aequum Salutare, 12. (2016) 3:85–100.

Fenyő György: A földügyi intézményhálózat és feladatai. Földjog és földügyi intézmény-hálózat 7. (2010)

Matúz György: Telekkönyvi rendszerünk kialakulása és működése, 1840–1973. Acta Universitatis Szegediensis: Acta juridica et politica, 73. (2010) 1–64:511–536.

Reisz T. Csaba: Lajoskomárom kataszteri iratai (1857–1859). Catastrum, 1. (2014) 2:22–31.

Török Enikő: Felvételi előrajz, kataszteri térkép és birtokvázlat. Catastrum, 1. (2016) 2:14–21.

Török Enikő: Néhány kataszteri irattípus. In: Archivariorum historicorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk.: Kádár Zsófia, Lakatos Bálint, Zarnóczki Áron. Budapest, 2013, 217–235.

Török Enikő: Kataszteri térképek és iratok (1850–1916). Aktakaland

Török Enikő: Szentes részletes felmérése. Catastrum, 3. (2016) 4:38–46.

Tuza Csilla: Az 1849. évi császári pátens a földadókataszter bevezetéséről. Catastrum, 1. (2014) 4:2–4.