Ki tud róluk? II. világháborús hősi halottaink
1. Tárgy: Ismeretlen hozzátartozók keresése
1948 tavaszán Szolnok város polgármestere, Zsemlye Ferenc azzal a kéréssel fordult debreceni kollégájához, hogy segítsen egy hősi halált halt honvéd személyazonosságának megállapításában.
Az elhunyt honvédnál volt egy boríték („Tőkés Lajos írógépszaküzlete. Debrecen, Ferenc József u. 66. Tel.: 25-90”), melyben két fényképet találtak. Ezek alapján próbálták meg az ismeretlen katona hozzátartozóinak felkutatását.
A képeket tartalmazó felhívást hiába függesztették ki debreceni üzletek kirakatába, a kutatás eredménytelenül zárult.
Forrás: MNL JNSZML V.474. 8913/1948.
2. „Sírkeresztjének felirata: Langó Sándor, Jászfényszaru, élt 24 évet”
Vargha Ferenc nyugdíjas 1945 áprilisában „hazafias kötelességből” értesítette Jászfényszaru település elöljáróságát (és valószínűleg a többi települést is), hogy a Monokon 1944. november 22. és december 15. között zajló heves harcokban hősi halált halt Langó Sándor is, akit külön sírban temettek el.
A Béke poraikra… II. c. könyv adatai szerint Langó 1944. december 1-jén esett el.
Forrás:
- MNL JNSZML V.615. 403/1945.
- http://hadisir.hu/hadisir-nyilvantarto
3. Szekeres Lívia, Tarján Aurél és Kiss Ferenc kálváriája
Az alábbi tragikus történetet özvegy Szekeres Simonné Viola Borbála (1893/1894-1987) azon kérelméből ismerjük, amelyet lánya, Szekeres Lívia (1919-1945) hagyatéka visszaszerzése miatt írt a Belügyminisztériumnak.
Szekeres Lívia férje, Tarján Aurél (1914-1943) munkaszolgálatosként vesztette életét Dorosicsban. 1944 nyarán Kiss Ferenccel (róla a szövegben említetteken kívül nem leltünk fel adatokat) Jászberénybe mentek, ám egy feljelentés után mindkettőjüket (Kiss ugyanis „zsidónak vallotta magát”) internálták. A bevagonírozás előtt Kiss „feltárta kilétét”, majd Ercsiből megszöktette Szekeres Líviát. Ezután Budán éltek albérletben, ám egy vita után Abt Ottóné (Abt Ottó honvéd tábornok felesége) feljelentette Kisst, akit a németek elhurcoltak és agyonlőttek. Szekeres Lívia 1945-ben a Rókus kórházban elhunyt.
A hagyatéki nyomozás eredménye ismeretlen.
Forrás:
- MNL JNSZML XXIV.101. 149/1945.
- Abt Ottó honvéd tábornok: http://www.nevpont.hu/view/8917
- Dorosicsról: Lőwy Dániel: Valójában mi is történt Dorosicsban? A hetven évvel ezelőtti vizsgálat megbízhatósága. In: Kritika 2014/1-2. sz. 2-6.
4. Furák Pál (1913-1944) – „Nyakában volt elhelyezve az ismertető cédulájának tokja”
Furák Pál kétszer született. 1913. április 22-én először Furák Pál és Bogdányi Mária gyermekeként a Nógrád megyei Kosdon, másodszor pedig 1931 őszén, amikor túlélte a kosdi bányaszerencsétlenséget.
Furák 1944-ben az 1. gépkocsizó lövészzászlóalj tagjaként szenvedett halálos sérülést Szolnokon. A Szolnoki Cukorgyár területén („24-es számú lakóépületének kertje végében”) temették el a lakók, akik értesítették Furák feleségét is, aki már ott is felkereste a sírt. Exhumálására, majd a hősi halottak parcellájába való átszállításra 1947 novemberében került sor.
Forrás:
- Forrás: MNL JNSZML V.474. 22264/1947.
- http://hadisir.hu/hadisir-nyilvantarto
Október hónap dokumentumát összeállította: Bojtos Gábor főlevéltáros
Új hozzászólás