2016.05.20.
1849. május 21-én a Görgey Artúr tábornok vezette honvéd hadsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát az osztrák erőktől. Ennek emlékére 1992-től e napon ünnepeljük a Magyar Honvédelem Napját. Görgey Artúr tábornok 100 éve ugyancsak ezen a napon hunyt el.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára több honvéd és huszár hagyományőrző egyesülettel közösen emlékeznek 2016. május 21-én ezekre az évfordulókra.
2016.05.19.
Felhívás a kutatószolgálati dolgozóktól:
2016.05.17.
Az MNL Országos Levéltára iratainak túlnyomó többsége latin, német és magyar nyelvű, amelyek latin betűs írással íródtak. Ezeken kívül a hajdani Magyar Királyság etnikai összetételéből adódóan különböző szláv, illetve román nyelvű iratok is találhatók itt, amelyek nagyobb részben szintén latin, kisebb részben cirill betűs írásúak. A szláv írásbeliségnek azonban létezik egy régebbi és jóval ritkább formája is: ez a glagolita írás, amelyre az MNL Országos Levéltára anyagában alig találni példát.
a trianoni békeszerződés következményeiről, valamint a huszadik századi határmódosítások tapasztalatáról tudósító magániratok levéltárba adása
2016.05.12.
A Magyar Nemzeti Levéltár a történeti Magyarország területéről várja mindazon magánszemélyek felajánlását, akik Trianont s az ezt követő területmódosításokat naplókban, levelezésben, visszaemlékezésekben rögzítették.
2016.05.09.
Május 21-22-én 21. alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Múzeum a Múzeumok Majálisát, melyen a Magyar Nemzeti Levéltár is részt vesz.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.09.
Sorozatunk következő részében arra keressük a választ, hogyan és milyen adatokat rögzítettek elődeink Pápán az 1848-ban elrendelt zsidóösszeírás során, és ezeket mi módon lehet napjainkban hasznosítani?
2016.05.03.
2016. május 14-én a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára is csatlakozott a Nemzeti Örökség Intézete Emlékhelyek Napja elnevezésű országos rendezvénysorozatához.
A hagyományteremtő szándékkal idén először indított program a levéltár Bécsi kapu téri épületébe sokakat vonzott. Az épületet több mint százan látogatták meg és vettek részt a levéltáros kollégák épületbemutatásán; a belépőjeggyel a Nyomot hagytak kiállítás is megtekinthető volt.
A program keretében hangzott el, és nagy sikert aratott Budavári Zsuzsa történész-grafológus előadása, amelyhez a Nyomot hagytak című kiállításon látható, eredeti levéltári dokumentumokon olvasható történelmi személyiségek aláírásai adtak inspirációt.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.02.
Összeírások-sorozatunk első részében az 1848-as zsidóösszeírás elrendelésének hátterét, valamint a levéltárunkban őrzött összeírások jellegzetességeit, adatait mutatjuk be.
2016.04.29.
A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé. A magyar felsőbíráskodás legújabb kori történetéről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 között hivatalban volt elnökének visszaemlékezése ad átfogó képet.
2016.04.27.
2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, eredeti levéltári források révén kívánják felidézni az 1986. április 26-án történt csernobili atomkatasztrófát, az egyik legsúlyosabb nukleáris balesetet az emberiség történetében, és annak hazai következményeit.
