Jelenlegi hely

Szenzációs fotográfia Zalaegerszegről

2020.02.07.
Szenzációs fotótörténeti ritkaságra bukkant Párizsban, a Francia Fotótörténeti Társaság gyűjteményében Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa. A rendkívül különleges fénykép készítésének helyszínét és lehetséges legkorábbi időpontját levéltári dokumentumok segítségével sikerült azonosítani.


Fisli Éva néhány nappal ezelőtt, a Magyar Fotótörténeti Társaság honlapján tette közzé annak a dagerrotípiának a reprodukcióját, melyet 2019 novemberében fedezett fel a francia fővárosban, magyar vonatkozású fotográfiai emlékek után kutatva. A fényképezés hőskorában, ezüstözött rézlemezre készített magyarországi, 1840-es évekbeli felvétel helyszínét az MNL Zala Megyei Levéltárának iratai, valamint Zalaegerszeg város 1858. évi (az MNL Országos Levéltárában őrzött) kataszteri térképe segítségével sikerült azonosítani. A képen látható felirat, „Anisits Pál vegyeskereskedése” vezette a kutatás szálait Zalaegerszegre, mivel ezen a néven egyedül itt tevékenykedett kereskedő Magyarországon a 19. század derekán. Néhány heti, összetett nyomozás után kiderült, hogy a kép Zalaegerszeg mezőváros központját, illetve piacterét ábrázolja. Valószínűleg egy, a városon átutazó külföldi vándorfényképész készítette, s az Arany Bárány vendégfogadó emeleti szobájának ablakából örökítette meg a kora tavaszi (vagy késő őszi) reggelen elé táruló látványt, a heti vásár színes forgatagát, jól kivehető, élesen látszó vagy csupán alig elmozdult emberekkel, állatokkal, szekerekkel. A kép bal felső sarkában a régi városháza épületén olvasható a nyomravezető boltfelirat, a jobb felső sarokban pedig a Mária Magdolna-plébániatemplom lábazata ismerhető fel. Anisits Pál a levéltári iratok tanúsága szerint 1843 őszétől élt és kereskedett Zalaegerszegen, a felvétel tehát legkorábban ebben az évben – a fotótörténészek szerint (a felhasznált rézlemez ötvösjegye alapján) 1845 körül – készülhetett, s így az egyik legelső és legépebb, legtisztább magyarországi szabadtéri dagerrotípia lehet. A felvétel azért is különleges, mert a korai fotók többségével szemben nem beállított, hanem az akkori embereket természetes élethelyzetükben megörökítő, „ellesett” pillanatkép.

Kapcsolódó tartalmak:

 

Utolsó frissítés:

2020.03.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges