Megemlékezés Murakeresztúron

1946 januárjában megkezdődött a jugoszláviai, közelebbről szlovéniai stájerek kitelepítése Ausztriába. A jugoszláv hatóságok a saját vasútvonaluk rongáltságára hivatkozva Magyarországon keresztül kívánták kitelepíteni a több ezer őshonos stájert Bécsbe. Több szerelvény át is jutott a magyar vonalakon Ausztriába, de az utolsó vonatot ezernél is több emberrel visszaküldték Magyarországra, de a jugoszlávok nem akarták visszafogadni az általuk kitelepítetteket. Emiatt hetekig vesztegelt a szerelvény a murakeresztúri vasúti határállomáson, miközben a vonaton vérhas- és tífuszjárvány tört ki a fűtés nélküli vagonokban étlen-szomjan tengődő deportáltak között. A vonat végül beléphetett Jugoszláviába, de időközben 77-en meghaltak a nélkülözések közepette, akiket a murakeresztúri temetőben helyeztek közös sírba 1946. február 11-én.

Erről a 80 évvel ezelőtti tragikus eseménysorról emlékeztek meg 2026. február 11-én a helybeliek a Zalaegerszegi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Zrínyi Kadétok Hagyományőrző Egyesület szervezésében. A megemlékezés során a község temetőjében a 77 áldozat sírjánál koszorúkat és mécseseket helyeztek el, majd a falu templomában folytatódott a megemlékezés, ahol dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának igazgatója tartott előadást, felelevenítve az eseményeket.
 

Zalai Hírlap beszámolója: Halálos tragédia a határon – koporsó nélkül temették el őket