Magyarországon az első világháborút követően, az 1920-as évek első harmadában egy új, professzionális altiszti kar létrehozására alkalmas intézmény terve született meg. Az altisztképző és nevelőintézet felállításáról a Honvédelmi Miniszter az 1924. május 20-án kiadott HM 8773/Eln.1-1924. számú rendeletével intézkedett. A katonai iskolát az eredeti elképzelések szerint Örkénytáborban kellett volna megnyitni szeptember elején. Azonban az előzetes felmérések során megállapították, hogy Örkénytábor nem alkalmas az altisztképző iskola befogadására. Így a honvédelmi minisztérium egy új hely felkutatása mellett döntött. Így került képbe a Veszprém melletti Jutasi tábor, pontosabban a jutasi vasútállomásra vezető út mentén, a volt hadikórház területén található katonai épületegyüttes. Mint ahogy Földesi Ferenc könyvében egyértelműen bizonyította, az altisztképző intézet megnyitására nem Örkénytáborban, hanem Jutason került sor. Az első tanév megkezdésének pontos dátuma körül akad némi bizonytalanság. Október 26-ra volt kitűzve a képzés megindítása, de a helyi sajtó szerint 1924 novemberének első hetében kezdte meg tanulmányait az első hallgatói évfolyam Veszprémben.

Az altisztképző jellegzetes, ma is látható főépületének felépítésére 1928-ban került sor. Az épület arculatát máig meghatározó „vezérszobrok” 1929-1930 folyamán kerültek fel az épületre. A főbejárat felőli homlokzatot Kinizsi Pál és Szent László király, a Jutasra vezető útra néző homlokzatot a kor neves szobrásza, Krasznai (Krausz) Lajos által készített Árpád vezér és IV. Béla király szobra ékesíti.

1929-ben lett Kinizsi Pál az altisztképző névadója. Az intézet számos neves parancsnoka közül a legismertebb Vitéz Markóczy János vezérőrnagy volt, aki 1940-1944 között vezette az ekkori nevén M. Kir. „Kinizsi Pál” Honvéd Csapattiszthelyettes-képző Iskolát. 20 éven át működött Veszprémben az intézményesített hazai altisztképzés első otthona. Az innen kikerült jutasi altisztek rendkívül fegyelmezett, magas szakmai tudással felvértezett katonák voltak, akik a második világháború poklában is megállták helyüket.

A háború után az altisztképző főépülete a szovjet megszállók – várostól elzárt – laktanyájának részét képezte. A rendszerváltozás és szovjet hadsereg kivonulása után a kiürült épület sokáig gazdátlanul kallódott, állapota mérhetetlenül leromlott. Az épület megmentésére a 2000-es évek elején került sor. A levéltári célra kiválóan alkalmas székházat a Veszprém Megyei Levéltár 2005-ben vette birtokba, felújítását és berendezését a magyar állam által nyújtott milliárdos céltámogatás tette lehetővé.

A 2012 óta a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeként működő levéltárunk vállalja és ápolja a hely katonai múltját. A rend és a fegyelem gondolata, a nemzet szolgálatának kötelezettsége összeköti a honvédelem és a levéltárügy eszméjét. Ennek a gondolatnak a jegyében a levéltár udvarán került felállításra R. Kiss Lenke veszprémi szobrászművész „Memento” című bronzszobra, amely a háborúkban elesett magyar katonáknak állít emléket.

A JUTAS 100 emlékév első jelentős mozzanataként 2024. április 12-én a Bálna Honvédelmi Központban emlékkiállítás nyílt az altisztképző intézet történetéről. A kiállítást a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum és az MH Altiszti Akadémia állította össze. Ez a kiállítás szeptemberben érkezett meg Veszprémbe, amikoris az altisztképző egykori épületében, melyben ma már az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára lakozik, nagyszabású ünnepség vette kezdetét.

Első felvonásként 2024. szeptember 12-én, a Levéltár dísztermében mutatták be Földesi Ferenc: „Erős hit – erős akarat” című könyvének második, bővített és átdolgozott kiadását. A könyvbemutatón Boross István, az MNL Veszprém Vármegyei Levéltára igazgatója és Tölgyesi József, a Veszprémi Szemle alapító-főszerkesztője köszöntötte az érdeklődőket. A köszöntések után különleges zenei élményben volt része a jelenlevőknek, ugyanis v. Káplán György, a Magyar Kultúra Lovagja előadásában elhangzott az egykori altiszti iskola indulója. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Halmay Gábor képviselő méltatta a szerzőt és a könyvet, kiemelve az altiszti iskola meghatározó szerepét a város történetében. A kötetet prof. Dr. Csikány Tamás ny. dandártábornok színes, hangulatos előadásban mutatta be a közönségnek. Jelen volt a rendezvényen Dr. Benkő Tibor vezérezredes is, 2018–2022 között Magyarország honvédelmi minisztere, aki Földesi Ferenc könyvéhez ajánlást írt és szóban is méltatta a kötetet.

Másnap szeptember 13-án „HA HAZASZERETET ÉL SZÍVÜNKBEN, ÉLNI FOG A HON!” SZÁZÉVES AZ ALTISZTKÉPZÉS VESZPRÉMBEN címet viselő tudományos konferenciával folytatódott a centenáriumi program. A konferencia közönségét dr. habil. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntötte hangsúlyozva a magyar történelem során az altisztek hadseregben betöltött kiemelkedő szerepét.

A konferencia díszvendégeinek soraiban foglalt helyet Kaszab Zoltán, az MH vezénylő zászlósa, Frankó Imre ezredes, a MH Altiszti Akadémia parancsnoka Szentendréről, Bardon Tamás ezredes, a MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ parancsnoka, valamint Soós Gyula alezredes, a MH 6. Hadkiegészítő és Toborzó Központ parancsnoka, mindketten Veszprémből. A Veszprém Vármegyei Kormányhivatalt Huszár Péter alezredes, a Védelmi Bizottság titkárságvezetője, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumot Prof. dr. Hermann Róbert, a parancsnok tudományos helyettese, a Veszprémi Érsekséget Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója képviselte.

A konferencia Boross István levéltár-igazgató levezető elnökösködésével vette kezdetét. Az előadások sorát Mészáros Kálmán (HM HIM) nyitotta meg „Altisztek a Rákóczi-szabadságharcban” című expozéjával. Dr. Nagy-Luttenberger István (HM HIM) az altisztek helyzetét elemezte a kései rendiség korában. Prof. Dr. Hermann Róbert (HM HIM) az 1848-49-es szabadságharc során az altisztek által tanúsított vitézségről mutatott be kiváló példákat. Egy hosszabb szünet, némi harapnivaló, valamint a katonák és kutatók között folyó konstruktív eszmecsere után folytatódott a konferencia. Dr. Nagy Szabolcs a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék egyetemi adjunktusa, levéltárunk volt igazgatóhelyettese „Altisztek az Osztrák-Magyar Monarchiában” címmel tartott előadást. Dr. Földesi Ferenc nyugállományú ezredes a Veszprém-Jutas - Az altisztképzés hajdan volt "Mekkája" című előadásában részletesen bemutatta a veszprémi altisztképző létrejöttének körülményeit. Zárásként Illésfalvi Péter (HM HIM) a II. világháború időszakában a m. kir. Honvédség hivatásos altiszti karáról beszélt.

A tudományos konferenciát követően került sor a Jutasi Altisztképző emléktáblájának megkoszorúzására. Dr. Czermann János, a HM stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében elmondta, hogy az intézmény már működése idején legendássá vált, az innen kikerült jutasi altisztek katonai és emberi erények terén is kitűntek. Beszéde végén Markóczy János parancsnok portréját ábrázoló festményt adott át Bardon Tamás ezredesnek, a Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ parancsnokának. Porga Gyula, Veszprém polgármestere beszédében kiemelte, hogy a jutasi őrmesterek öröksége a város számára is rendkívül fontos.

A szerencsésen kitisztult időben katonai tiszteletadás mellett koszorút helyeztek el az emléktáblánál a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Laczkó Dezső Múzeum, a veszprémi katonai egységek és a nyugállományú katonai szervezetek képviselői.

Az összegyűlt, emlékező közönség ezt követően többek között a veszprémi önkormányzat által biztosított autóbusszal a Laczkó Dezső Múzeumhoz utazott. A múzeumban az áprilisban a Bálnában megnyitott, majd vándorútra kelt JUTAS 100 – A magyar altisztképzés száz éve című kiállítás veszprémi megnyitására került sor, majd a kiállítás megtekintése következett Fröhlich Dávid muzeológus kurátori vezetésével.

Végül a kedvezőtlen időjárás által meghiúsított térzene helyett a zeneiskolában gyűlt össze a közönség, ahol a MH Szentendre Helyőrségi Zenekar és a Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekar adott jó hangulatú koncertet.

A Jutas 100 emlékév levéltárunk számára ezzel a teljes napos programmal még nem ért véget. Szeptember 30-án látogatást tettek intézményünkben a 32. Katonai Képzőművészeti Alkotótábor résztvevői, akik a Magyar Királyi Jutasi Honvéd Altisztképző és Nevelőintézet megalapításának 100. évfordulójához kapcsolódó műalkotások készítéséhez gyűjtöttek ihletet a levéltár épületében Nagy Balázs Vince főlevéltáros kollégánk vezetésével. Az alkotótáborban készült művekből november 13-án a Jutas 100 emlékév zárásaként kiállítás nyílik a levéltár dísztermében. 

Felhasznált irodalom:

Földesi Ferenc: ERŐS HIT – ERŐS AKARAT, Magyar Királyi Veszprém-jutasi Honvéd Altisztképző és Nevelőintézet 1924–1944. (2. bővített és átdolgozott kiadás), Veszprémi Szemle Könyvek 15., Veszprémi Szemle Várostörténeti Közhasznú Alapítvány, Veszprém 2024, 586. p.

Fotógaléria