Beszámoló a IV. Veszprémi Levéltári Napról
A rendezvényen megjelenteket Boross István levéltárunk igazgatója és Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte.
Ezután került sor a Veszprémi Térképvándor online helytörténeti vetélkedő eredményhirdetésére. A versenyzők két kategóriában vehették át a VEB 2023 Zrt ., Veszprém Megyei Jogú Város és a Magyar Nemzeti Levéltár ajándékait. A vetélkedőről és az eredményhirdetésről készült beszámolót az alábbi linken lehet megtekinteni.
A konferencia első előadója Katona Csaba, az MNL történész-levéltárosa „A báltermektől a kártyaasztalig: szórakozás a 19. századi Balatonfüreden” című előadásában felvillantotta a 19. századi Balatonfüred képét. A település már ekkor kedvelt pihenőhely volt, bár vonzerejét még nem a Balaton, hanem az itt található savanyúvíz és az erre épülő gyógy- és fürdőkúrák jelentették. Az előadó kitért a füredi Anna bálok történetére is, fellebbentve a fátylat Szentgyörgyi Horváth Krisztina és Kiss Ernő megismerkedésének legendájáról.
Nagy Balázs Vince veszprémi főlevéltáros levéltári forrásokon alapuló előadása azt mutatta be, hogy Veszprém városa hogyan szabályozta a nyilvános mulatságok rendjét a 20. század első évtizedeiben. Megtudhattuk azt is, hogy a különböző találkozási helyek (kocsmák, vendéglők, kávéházak) milyen hatással voltak egy közösség életére, a különböző társadalmi rétegek hol és hogyan töltötték a szabadidejüket. Az előadás rávilágított arra is, hogy Veszprémben ebben az időszakban a minőségi kikapcsolódás mellett igény volt a könnyed szórakozásra is.
Polgár Tamás, az MNL Somogy Vármegyei Levéltára igazgatója a nem teljesen előzmény nélküli Balatoni Sporthét (1935–1946) történetét ismertette előadásában. Az érintett – Somogy, Zala és Veszprém – vármegyék a Sporthét rendezvényeivel a balatoni régió népszerűségének növelését, továbbá a rövid nyári szezon meghosszabbítását szerették volna elérni. A résztvevők többféle sportág közül választhattak. Többek között tenisz, galamblövészet, úszás, evezés és vitorlásverseny várta a Sporthétre ide látogató vendégeket. 1938 után, a korábban még nemzetközi sportrendezvényt már inkább csak hazai résztvevők látogatták.
Karika Tímea, az MNL VeVL munkatársa a „Nyaraljon Siófokon!” Fürdőélet Siófokon a két világháború között című előadásában felvázolta, hogyan fejlődött az 1851-ben még csak 1000 lelket számláló falu néhány évtized alatt „világfürdővé”, a Balaton legforgalmasabb, nagyvilági üdülőhelyévé. Az előadó bemutatta az 1920-as évektől Magyarország hadbalépéséig, 1941-ig a Balaton Nizzájának is nevezett fürdőhely nyarait. Számos fotó és korabeli fénykép, valamint propagandaanyag segítségével betekintést nyerhettünk a korabeli siófoki strandok, szállodák, panziók, éttermek és az Úri Kaszinó világába is.
Boross István előadása elején röviden bemutatta a hallgatóságnak a kerékpár fejlődéstörténetét. Az 1870-es évektől már Magyarországon is elkezdték használni a velocipédeket, amelyeket rövidesen felváltottak az egyenlő méretű kerekekkel rendelkező, könnyebben kezelhető „biztonsági” kerékpárok. Veszprémben az 1880-as évek végétől vált egyre népszerűbbé a kerékpározás, az 1890-es években már versenyeket is rendeztek a veszprém-pápai úton. Az 1898-ban megalakult Veszprémi Kerékpár Egylet működése tovább erősítette a vasparipák elterjedését a városban. A századelőre a kerékpár sporteszközből hétköznapi közlekedési járművé vált Veszprémben is.
Vámos Eszter segédlevéltáros (MNL VeVL) előadásában bemutatta, hogy hogyan vált a Bakony idegenforgalmi célponttá a két világháború között. Beszélt a Horthy-korszak turizmusfejlesztési koncepcióiról, az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség tevékenységéről, valamint a bakonyi községek (korabeli) turisztikai adottságairól, kiemelve Bakonyszentlászlót és Zircet.
Somogyi Boglárka, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár munkatársának előadása a veszprémi papnövendékek szigorúan szabályozott és zárt világába engedett bepillantást a két világháború közötti években. A kevés szabadidővel rendelkező szeminaristák is igyekeztek becsempészni mindennapjaikba a vidámságot és a humort. Az előadó fotókkal és levéltári forrásokkal illusztrálva mutatta be, hogy a szüretek, farsangok, kirándulások és a sport hogyan hoztak változatosságot a szeminaristák életébe. Utolsó előadóként,
Pityó Gábor az Egyetemi Levéltár képviseletében a veszprémi egyetem diákjainak szabadidős tevékenységeit prezentálta. Ezek közül a legnépszerűbb és legnagyobb létszámot megmozgató esemény az 1969 óta megrendezésre kerülő Veszprémi Egyetemi Napok (VEN). Az előadó kiemelte, hogy a szórakoztató és kulturális programok hozzájárultak az egyetemi diákközösség megerősödéséhez, továbbá elősegítették a hallgatók és oktatók közötti viszony javulását is. Az előadás szemezgetett a VEN programjaiból, valamint kitért az egyetemi rádió és diákújság működésére is.
A konferencia a veszprémi székhelyű levéltárak együttműködésével valósult meg. A Pannon Egyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, valamint a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár részvétele mellett az MNL Somogy Vármegyei Levéltára is bekapcsolódott a rendezvénybe. A téma és az előadások nagyszámú hallgatóságot vonzottak be a levéltár dísztermébe. Külön öröm számunkra, hogy a szomszédos vármegyék levéltárai is szép számban képviseltették magukat a konferencián. Elmondhatjuk, hogy valóban egy szórakoztató délelőttöt tölthettek velünk azok, akik ellátogattak a levéltári napunkra.
Köszönjük a rendezvény megvalósításához nyújtott támogatást a Magyar Levéltárosok Egyesületének, a Nyitott Levéltárak programnak és a Nemzeti Kulturális Alapnak!
Képgaléria
Új hozzászólás