Jelenlegi hely

Beszámoló a 2021-ben megtartott családtörténeti műhelybeszélgetésekről

Nagy Balázs Vince főlevéltáros
2021.12.21.
A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettel, az MTA Veszprémi Akadémia Bizottságával és a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen 2021-ben három előadást szervezett családtörténet-kutatók és a családtörténet iránt érdeklődők számára. A rendezvény a Magyar Nemzeti Levéltár Hetedíziglen családtörténet-kutatás program keretein belül valósult meg.

Az előadások témáinak középpontjában a Veszprém megyei német családok kutatása állt. A műhelybeszélgetések helyszíne az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság épülete volt.  Minden alkalommal egy meghívott kutató-előadó mutatta be saját kutatási területét Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros házigazda moderálásával. Az előadások után lehetőség volt kérdéseket feltenni, a témáról bővebben is beszélgetni az előadóval.

A műhelybeszélgetések első alkalmára 2021. október 14-én került sor, amelyen Gubicza Ilona, közgazdász, családtörténeti kutató A családtörténeti kutatás, adatgyűjtés, hálózatépítés tapasztalatai címmel tartott előadást. Gubicza Ilona a Gubicza, a Soós, a Leitold és a Kelemen családokkal kapcsolatos kutatási eredményeiről számolt be. A családok gyökereit, származását ismertette az 1700-as évek elejétől. Az előadó kiemelte, hogy a családokkal való személyes kapcsolat kiépítése nagyon fontos, a személyes adatgyűjtésre (fényképek, dokumentumok, visszaemlékezések), illetve a temetők sírkövein található adatok fontosságára hívta fel a figyelmet. A kutatásához a Veszprémi Főegyházmegye plébániáin megtalálható irattárakat, valamint a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, a Zentai Levéltár és a Hadtörténeti Levéltár iratanyagát használta fel.

A családtörténeti kutatásához helytörténeti, nemesi családokról szóló szakirodalmat is feldolgozott. A Veszprém Megyei Levéltár iratanyagában a betelepítésekkel kapcsolatos iratokat, adóösszeírásokat, úrbéri szerződéseket, házassági szerződéseket, adás-vétellel kapcsolatos iratokat, végrendeleteket kutatott. Előadásában több, saját maga által készített, családjára vonatkozó családfát is bemutatott. A Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisait sokat használta, értékes és fontos adatokat talált családja történetének kutatásához. A kutatott dokumentumokat, fotókat digitalizálta, összesen 90.000 digitalizált dokumentumot gyűjtött össze. Az előadó kitért a személyes adatok, a különleges, szenzitív adatok adatkezelési feltételeire.

A Veszprém Megyei Levéltárban található felekezeti anyakönyvek adatait mikrofilmolvasón keresztül kutatta. A kutatási, feldolgozási folyamat egyik legfontosabb részének az adatok rendszerezését tekintette. A kutatott családokból kiemelt egy-egy érdekes életutat, amit be is mutatott. Gubicza Antal (18991973), balatonfüredi kerületi esperes, pápai kamarás életét fotókkal, dokumentumokkal ismertette. A fényképeken szereplő személyek azonosításáról is beszélt, fontosnak tartotta kiemelni, hogy a fényképek hátoldalára rögzítsük a fényképen látható személyek nevét, a fénykép elkészítésének idejét, így megkönnyíthetjük később a feldolgozásukat.

Gubicza Ilona saját honlapot hozott létre a négy kutatott család bemutatására. A családtörténeti kutatás kezdetéről, a betelepítésekről, publikációkról, a családokról megjelent újságcikkekről, és a négy család családkutatási eredményeiről találunk a honlapon információkat (http://www.csaladfa.info/).

A műhelybeszélgetések második alkalmára 2021. november 11-én került sor, amelyen Baló Árpád, mérnök-kutató, a Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisai címmel tartott előadást. Baló Árpád, az adatbázis elkészítője előadása elején az adatbázis létrehozásának körülményeiről beszélt. 2003-ban kapott egy felkérést családtörténeti adatok gyűjtésére, családfa elkészítésére. Az adatgyűjtést plébániákon, levéltárakban végezte, nagyon sok dokumentumot digitalizált. A kutatásainak eredményeként egy családtörténeti albumot készített. A családfa elkészítése után tovább folytatta az adatok gyűjtését, és elhatározta, hogy a Veszprémi Főegyházmegye területén található települések anyakönyvi adatait egy adatbázisba rendezi. Az adatgyűjtés folyamán Excel-táblázatba írta be az adatokat, hogy könnyen kereshetők legyenek. Az anyakönyveket levéltárakban mikrofilmen kutatta, majd beszerzett egy mikrofilm olvasót, hogy még hatékonyabb lehessen a kutatás. A mikrofilmeket kikölcsönözte a levéltárból, így otthon, a saját mikrofilmolvasója segítségével tudta feldolgozni az adatokat. Az adatbázis szerkezetének, felépítésének kialakítása hosszú időt vett igénybe. Az adatbázisba a plébániai anyakönyvezés kezdetétől az állami anyakönyvezés bevezetéséig terjedő idősávból kerültek adatok. Az adatbázis csak a Veszprémi Főegyházmegye római katolikus keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek főbb adatait tartalmazza. A digitális képeket az adatokhoz hozzárendelhetővé tette.

Az adatbázis létrehozásának célja egy komplett adatbázis megvalósítása volt család-, település- és egyéb kutatók számára. Az előadó az adatbázis felépítését is bemutatta. Létrehozott egy az összes mikrofilmre használható fejlécet, majd tartalomjegyzéket készített minden mikrofilmről. A táblázat adatmezőinek kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye volt. Az előadó beszélt az adatbázis létrehozásának nehézségeiről is. Sokszor nehézséget okozott a folyóírás kiolvasása, a betűtévesztések, a német nevek kiolvasása, a szoftver lefagyása, sor- és oszlopvesztés, sérült lapokról az adatok kiolvasása.

A plébániák anyakönyveinek otthoni feldolgozásában nagy segítség volt számára, hogy 54 plébániáról megvásárolhatta a mikrofilmeket, a Veszprém Megyei Levéltárból 30 plébánia mikrofilm anyagát, a Győri Egyházmegyei Levéltárból pedig 2 plébánia mikrofilm anyagát kikölcsönözhette. Az internetről 37 plébánia adatait dolgozta fel. 2017 novemberében Baló Árpáddal szerződést kötött a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár az adatbázis egy részének megvásárlásáról. Az informatikai fejlesztések után 2021. április 16-án lett aktiválva az új levéltári szolgáltatás a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár honlapján. Baló Árpád adatbázisában 125 plébánia adatai szerepelnek, 139.000 feldolgozott digitális képpel, összesen 2,46 millió adat elérésével.

Az előadó jövőbeli tervei között szerepel további plébániák adatainak feldolgozása, ellenőrzési makrók fejlesztése, német és angol nyelvű kezelési útmutató készítése, bejegyzések kijelölési lehetősége, kutatók speciális lekérdezési lehetősége, névváltozatok automatikus keresési lehetősége, valamint intelligens kereső elkészítése.

A műhelybeszélgetések harmadik alkalmára 2021. december 2-án került sor, amelyen Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid, a MACSE – Magyar Családtörténet-kutató Egyesület közösségmédiás felületének kezelője, oktatási referense az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei címmel tartott előadást. A címmel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy nem csak az Egyesült Államokba kivándoroltak kutatási lehetőségeit, hanem az 1890-es évek elejétől Brazíliába kivándorolt Veszprém megyei családok kutatási lehetőségeit is ismerteti az előadásában. A motivációról is beszélt. Saját családjának felmenői között Amerikába kivándorolt családtag is volt, dédapjának testvére. Felkutatta a kivándorolt családtagjának leszármazottait. Az előadó egy saját felmérést is bemutatott, amelyből kiemelte, hogy az Amerikába kivándoroltak és a magyarországi családkutatók is leggyakrabban az ükszülőig visszamenőleg keresik az őseiket.

Sümeginé Hegyi Ilona beszélt a 1920. századi Amerikába irányuló kivándorlási hullámokról. Az első kivándorlási hullám 1861–1914 között volt, amikor majdnem 4.000.000 ember érkezett az USA-ba. A kivándoroltak legtöbbször megélhetési gondok miatt, pénzkereseti lehetőség miatt hagyták el hazájukat. A második hullám 1920–1930-as évtizedekre tehető. A magyar kormány igyekezett megállítani a kivándorlást, illetve az USA is szigorította a bevándorlást. A kivándorlás ekkora már egy nagyon jól fizető üzletág lett (utaztatás). Kanada, Argentína és Brazília is befogadó országok voltak, de ebben az időszakban ők is elkezdték visszafogni a bevándorlást. A második világháború után nagy tömegek indultak Amerikába. Sok egyetemi végzettségű ember ment ki, akik eltitkolták végzettségüket, mert az USA-nak egyszerű munkásemberekre volt szüksége.

Az előadó bemutatta a Castle Garden és az Ellis Island fogadó állomást. Az európai kikötőkből hajókkal induló kivándorlók ezekre az állomásokra, regisztrációs pontokra érkeztek meg. A Castle Garden befogadó állomásnak van honlapja, ahol az adatbázisukban a keresési felületet használva értékes adatokhoz juthatunk a kivándorlókkal kapcsolatban. Az Ellis Island fogadó állomása 1892-től működött, akár 5.000 főt is tudtak fogadni naponta. A bevándorlókat az amerikai hivatalnokok regisztrálták, 37 óra is volt egy-egy kikérdezés. Orvosi vizsgálaton kellett részt venniük. Érdekességként az előadó megemlítette, hogy 350 gyermek is született a szigeten a fogadó állomás épületében. A betegeket kórházban látták el. Sümeginé Hegyi Ilona fotókat és dokumentumokat mutatott be a kivándorolt családokról. Az Ellis Island honlapján is van lehetőség a kivándoroltak keresésre. Nehézséget okoz viszont az, hogy sokszor elírták a neveket, de most már van lehetőség javítást kérni a honlap fenntartójától.

Sümeginé Hegyi Ilona előadása utolsó részében a Dél-Amerikába kivándoroltak keresési lehetőségeiről beszélt. A Dél-Amerikába érkezettek elsődleges célpontja Sao Paolo volt, Port of Santos és Mooca. Nagy tömegek érkezetek ide, innen vasúton szállították a bevándorlókat az ország belseje felé. A II. világháború után nagyon sok bevándorló érkezett az országba. Fotókat, dokumentumokat mutatott be Magyarországról kivándorolt családokról, akik Brazíliában telepedtek le. Az előadó megemlítette, hogy a Familysearch honlapon lehet kivándoroltak után név, hely és gyűjtemény szerint keresni. Képekre, és feldolgozott rekordokra lehet keresni, ami nagyban megkönnyíti a kutatást. Facebook-csoportokon keresztül is jól működik a kutatás, a kutatás segítése (pl.: Hungary Exchange privát facebook csoport, DVHH, MACSE).

A Hetedíziglen program keretében elhangzott családtörténeti előadások sok értékes és hasznos információt nyújtottak a családtörténettel foglalkozó kutatók számára. Az előadás-sorozat egyik fő célja az volt, hogy az amatőr kutatóknak is legyen lehetőségük kutatásaik bemutatására és tapasztalataik megosztására.    

 

 

A Családtörténeti műhelybeszélgetések 2021. évi három előadásáról videófelvétel is készült, amelyet itt megtekinthetnek az érdeklődők:

A családtörténeti kutatás, adatgyűjtés, hálózatépítés tapasztalatai, előadó: Gubicza Ilona (2021.10.14.) https://www.youtube.com/watch?v=A-UVkdjunwE

Német nemzetiségi falvak anyakönyveinek adatbázisa, előadó: Baló Árpád (2021.11.11.) https://www.youtube.com/watch?v=WtMaCVCh7ak

Az Amerikába kivándoroltak kutatási lehetőségei, előadó: Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid (2021.12.02.)  https://youtu.be/WmVYpvScq3s
 

Utolsó frissítés:

2022.01.31.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges