Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái

1721-1725.
 

A 18. századi Tolna megye megismerésének nélkülözhetetlen forrásai a nemesi közgyűlés iratai. A megyét érintő ügyek megtárgyalása a közigazgatás vezető tisztségviselőinek, valamint a személyesen megjelenő vagy követek útján magukat képviselő egyházi prominensek és nemesek részvételével a kis- és közgyűléseken történt, ahol a vármegye jegyzője, nótáriusa előbb latin nyelven feljegyzéseket készített, majd jegyzőkönyvbe másolta ezeket.

A protocollumok vaskos kötetei közül a most közzétett segédletben az 1721-1725 közötti évek anyagából készült magyar nyelvű regeszták olvashatók.

A leggyakoribb téma a korábbi évekhez hasonlóan a Kancelláriától, majd a Helytartótanácstól érkezett rendelkezések végrehajtása, a pénzben és természetben teljesítendő adókötelezettségek teljesítése, továbbá a megyénken átvonuló császári seregek elhelyezése, élelemmel való ellátásának biztosítása, szállítások megszervezése volt.

Jegyzőkönyvbe foglalták, így segédletünkben is olvasható Kakasd, Szentlőrinc (1722.), valamint Bátaszék, Kölesd, Györköny (1723.) földesurukkal kötött szerződése, melyeket az adott helység elöljárói nyújtottak be a megyéhez megerősítés céljából.

A segédlet tartalmazza a jegyzőkönyvben is magyar nyelven megtalálható 1724-es árszabást, mely a megye területén a kézműves termékekre vonatkozik. Különösen érdekes, és a 18. századi emberek mindennapi viseletéről és használati tárgyairól sokat mondó része ez a jegyzőkönyveknek.

Ezek mellett számtalan adalék gyűjthető össze a regesztákból, melyek a megyebeli kisebb-nagyobb települések történetének feltárásához jól használhatók.
 

Maul-Link Dóra

főlevéltáros

Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1721-1725. (PDF / 5 MB)