Az egykori Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa történeti értékű iratainak nagy része ma határon kívül található, a töredékes iratanyag azonban értékes adalékul szolgálhat a korszakot kutatók számára. Az iratok válogatásakor törekedtünk arra, hogy érzékeltessük a törést, amelyet Trianon a vármegyei közigazgatás életében okozott. Ülések jegyzőkönyvei, alispáni jelentés, levél tanúskodik arról, hogy miként élték meg az 1919 és 1922 között az új határok létrejöttét, és miként kellett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Az elszakított vármegyék kezdetben igyekezték közigazgatásukat a csonka területen megszervezni, így Ung vármegye is Budapesten alakította meg szerveit. 

• A Területvédő Liga felhívása az észak-kelet-magyarországi vármegyék közönségéhez, amelyben arra kérik Budapestre szakadt előljáróikat, hogy megyéik hivatali szervezeteit Budapesten hozzák működésbe. Ung megye közigazgatási bizottságának felirata a magyar békedelegációhoz és a magyar kormányhoz, melyben tiltakoznak a vármegye elszakítása ellen.  (HU MNL SzSzBML IV.1201.)

A trianoni béke kihirdetése után három héttel ült össze Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága Tarpán. Az ülésen esküt tett Horthy Gyula, Bereg és Ung vármegyék főispáni tisztségével megbízott kormánybiztos, és alispáni javaslatra üdvözlő levelet továbbítanak Horthy Miklós kormányzónak:

• Bereg vármegye törvényhatósági bizottságának 1920. június 25-én tartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyve (HU MNL SzSzBML IV.801.)

Nem csak vármegyék, hanem települések és egykor összetartozó körjegyzőségek is szétszakadtak. Ilyen körjegyzőségek voltak például a szatmári nagypeleskei, nagypaládi. Zajta körjegyzőségi székhelye, Nagypeleske román terület lett a békeszerződés értelmében, Zajta viszont Magyarország része maradt. Azonban a községet a trianoni szerződés aláírása után is megszállva tartotta a román katonaság, csak július elején adták fel. Ezt követően tudott új körjegyzőséget alakítani az egykori szárazbereki körjegyzőséghez tartozó Méhtelekkel és Garbolccal:

• Gacsályi körjegyzőség kettéválasztása (MNL SzSzBML IV.757. 2/1922)

A trianoni határok a korábbi gazdasági kapcsolatokat is elszakították, így a korábbi felvevő piacok elvesztek és a lakosság ellátása is gondokat jelentett:

• A Kölcsén székelő szatmári főszolgabíró jelentése a drága fuvardíjak és a lakosság fával való ellátásának gondjairól (HU MNL SzSzBML IV.757. 5/1921.)

A békediktátum ugyan Szabolcs vármegye területét érintetlenül hagyta, de a trianoni békediktátum elfogadhatatlansága és a revízió általános politikai akarattá vált. Az alispán az 1920-as évről szóló jelentésének bevezetőjében megemlékezik az országot ért igazságtalanságokról:

• Szabolcs vármegye alispánjának jelentése a vármegye közigazgatásának 1921. I. félévi állapotáról (Alispáni jelentés, 1921.)

Nyíregyháza város közönségét is megrendítette a békediktátum, az 1920-ik évről szóló polgámesteri jelentést a következő bevezetővel kezdik:

• Nyíregyháza város polgármesterének jelentése a város 1920. évi közigazgatási állapotáról (HU MNL SzSzBML V.71. K.756/1921)

Az 1920. június 13-án nemzetgyűlési választásokat tartottak a tiszántúli részeken, Nyíregyháza város képviseletére Dr. Andor Endre miniszteri tanácsost, Paulusz Márton földbirtokost és gróf Apponyi Albert támogatottját, Dvortsák Győző eperjesi hírlapírót, politikust jelölték. Dvortsák 1918-ban Eperjesen kikiáltotta a Kelet-Szlovák Népköztársaságot, amely kinyilvánította a Magyarországhoz való csatlakozási szándékát. Ezért Csehszlovákiában halálra ítélték és Magyarországra menekült. Magyarországon és külföldön is egy Magyarországhoz kötődő, de autonóm Kelet-Szlovák Köztársaság létrehozásáért harcolt. Miután Paulusz és Dvortsák gyűjtötték össze a megfelelő számú ajánlásokat, a földbirtokos visszalépése után a város közönsége Dvortsák Győzőt juttatta mandátumhoz. Ezzel a város saját közvetlen érdekei elé tudta helyezni a nemzeti közös érdekeket: 

• Kivonat Nyíregyháza város képviselőtestületének 1920. júlis 16-i jegyzőkönyvéből (HU MNL SzSzBML V.77/c. XIII. 2188/1920.)