Nyíregyháza abban a szerencsés helyzetben van, hogy az 1753. évi újjátelepítését követően keletkezett iratai közül sok fennmaradt.

A legértékesebbek közé tartozik a város levéltárának 1848 előtti, 17 iratfolyóméternyi anyaga, amelyet a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára őriz. A dokumentumok Nyíregyháza testületeinek (tanácsának és „választott hites közönségének”), továbbá hivatalnokainak, többek között főbírájának, városgazdájának, adószedőjének, közgyámjának tevékenysége során keletkeztek. Az adó- és népesség összeírások, a közösség jogi lehetőségeit, gazdálkodását, mindennapi életét meghatározó kiváltságlevelek, szerződések, továbbá különböző periratok, végrendeletek, a családtagok, rokonok között létrejön peren kívüli egyezségek latinul, ócsehül, „tótul” és magyarul íródtak.

E források segítségével rekonstruálható Nyíregyháza igen dinamikus és unikális fejlődési íve a betelepítéstől az 1786. évi mezővárosi címen, az 1803-ban és 1824-ben kivívott, földesúri terhektől való megváltakozáson át az 1837-ben megkapott privilégiált mezővárosi címig. Az iratanyagból kiemelkednek a városfejlődéshez szorosan kapcsolódó dokumentumok:

• a telepítési pátens, amellyel a település egyik földesura, gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án kedvező feltételeket ígért az ide letelepedőknek,
• a II. József által 1786-ban adományozott kiváltságlevél, amely a mezővárosok városok sorába emelte Nyíregyházát és négy országos vásár tartásával ruházta fel,
• az örökváltság 1803-as és 1824-es-es oklevelei, amelyek arról tanúskodnak, hogy a város lakossága az országban az elsők között jelentős összegeket kifizetve megváltotta magát a földesuraitól, a Dessewffyektől és a Károlyiaktól,
• az 1837-es privilégiált mezővárosi címet (és címert) adományozó királyi privilégium, amely a megváltakozott parasztközösséget egyedi jogokkal ruházta fel.

Az iratokból azonban nemcsak a közigazgatás működése ismerhető meg, hanem a ritka, bokortanyás településszerkezet, az egyre bővülő külső kapcsolatrendszer is. Az irategyüttes fontos információkat tartalmaz az itt lakók mindennapi életéről, gazdálkodásukról, foglalkozásukról, vagyoni állapotukról is.

Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án kelt telepítő levele Nyíregyháza újratelepítésének kezdete. A város több mint 10 éve megünnepli ezt a napot. 2016-ban Nyíregyháza legrégibb iratait felvették a városi értéktárba. 

Kis virtuális kiállításunkkal a városalapítók előtt tisztelgünk.