2021-ben a Libri Kiadó gondozásában jelent meg Fábián Janka történelmi témát feldolgozó kisregénye Cholera-napló címmel.

 

A szerző, aki többek között történelem szakos végzettséggel is rendelkezik, nem először nyúl ilyen témához. A mostani, 159 oldalas könyvét kézbe véve az 1831-ben dúló kolerajárvány történetébe kaphatunk bepillantást egy tizenhét éves, Budán élő fiatal lány szemszögéből. A történet főhőse, Gruber Georgina szűk családja körében próbálja átvészelni a rengeteg áldozattal járó vészt. A múlt nagy járványai alatt is a karantén bizonyult az egyik leghatékonyabb megelőzési módszernek. Nem volt ez másként 1831-ben sem. A fiatal lány naplót vezetett erről az időszakról, 1831. július 15-től kezdve egészen 1831. október 4-ig. Már az első néhány oldal után a 19. századi Budán találja magát az olvasó, hiszen a mű hangvétele rendkívül magával ragadó és képies. A szerző gondosan ügyelt a történet egésze során a történelmi hitelességre, a benne szereplő dátumok és egyes személyek valósaknak tűnnek, de a kolera ellen alkalmazott gyógymódokat és a járvány terjedési útvonalát illetően is egyaránt autentikus adatokkal találkozunk. A járvány által szükségesé vált korlátozások, álhírek, egészségügyi problémák, társadalmi feszültségek napjainkban is aktuálisak. Az 1831-es kolerajárvány időszaka alatt felmerülő új kihívásokról, az utcákon uralkodó hangulatról, a néhány korabeli újságban megjelent hírekről is képet kaphatunk a napló olvasása közben. A történelem emberivé tételéhez jó választás volt a napló, amely ha esetenként a nyilvánosság számára is készül, egy személyes dokumentum. Műfaját jellemzi, hogy a megtörtént, átélt eseményeket jelen időben rögzíti szubjektív megközelítésben. Az idő előrehaladtával a naplók is történelmi dokumentumokká válnak, sőt mi több, a személyes történelem egyik legfontosabb forrásai lesznek. Gruber Georgina naplója segít megérteni és elképzelni egy 190 évvel ezelőtti, járvány által sújtott időszakot, ezen túl megismerjük a korabeli társadalom egy rétegét képviselő fiatal lány érzelemvilágát, a vészterhes időszak rá és családjára gyakorolt hatásait. A napló ma is a családkutatások kedvelt forrástípusa, ugyanis esetenként feltárható belőle az egyén családi és egyéb irányú kapcsolatrendszere is. A Cholera-napló című könyvet ajánlom azoknak, akik szeretnének egy modern kommunikációs eszközök nélküli, járványtól terhelt időszakba bepillantani és közben szívesen megismernék egy 19. századi fiatal érzelmi utazását is.

 

Garas Norbert