István nádor¹ által kiadott oklevél Szigetvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításáról

Budapest,² 1848. június 15.

A hónap dokumentumának Szigetvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításáról kiadott oklevelet választottam, melyet István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter is aláírt.

A téma aktualitását az adta, hogy 1848. június 15-én István nádor Kaposvárt és Szigetvárt rendezett tanácsú nyilvánította.

Az 1848-as áprilisi törvények jobbágyfelszabadítást meghozó intézkedése révén az úrbéri törvényszék helyébe polgári törvényszékeket kellett alakítani. Somogy vármegyében két mezőváros – Kaposvár és Szigetvár – kapott elsőbírósági jogkört. E két mezőváros tanácsainak rendezésére Szemere Bertalan belügyminiszter adott kormánybiztosi megbízást Záborszky Alajos³ pénzügyminiszteri tanácsosnak.

Záborszky Alajos ismert egyénisége volt Somogy vármegye politikai életének. 1848. május 12-én kelt levelében a városi tanács és községnek címzett levelében a következőket írja: „Én Önök kérésére a Belügy Miniszternél eleve megtettem a lépést, hogy Szigeth Városának rendezett Tanács adassék; mint értettem ő hajlandó a kérelmet tellesíteni,⁴ azért intem önöket siessenek a kérelmi levelet fölküldeni, s engem eleve tudósítani már azért is, hogy óhajtásuk létesítését előmozdíthassam.”⁵

István nádor június 15-én Kaposvárt és Szigetvárt rendezett tanácsú községgé nyilvánította, és első bíróságú jogkörrel ruházta fel. Ezt követően június 25-én Szigetváron, június 26-án pedig Kaposváron – történelmük során első ízben – megalakult a két város rendezett tanácsa.⁶ Záborszky jelentésében örömmel nyugtázta: „Epillanatban Kapós és Szigetvár szabad városok, s a polgári jogok legszebbikét, az önkormányzást házi isteneik közé sorozva élvezik."⁷

1850 januárja és 1853 áprilisa között szétválasztották a közigazgatást a jogszolgáltatástól, illetve a katonai és polgári igazgatást. A magyar közigazgatási terminológiában megjelent a kerületi község fogalma. Somogy vármegyében 1851-ben vezették be ezt a rendszert, ekkor már a 42 somogyi mezőváros között sorolták fel Szigetvárt is. Az 1871. évi XVIII. törvénycikk⁸ értelmében kialakított új közigazgatási rendszer 1950-ig többé-kevésbé változatlan maradt. A törvény csak három féle községet ismert el: a kisközséget, a nagyközséget és a rendezett tanácsú várost. Ezért lett Szigetvár 1872-ben nagyközség.

A Minisztertanács 1949. december 3-án kelt rendelete intézkedett arról, hogy a Németladi Körjegyzőség kivételével az egész Szigetvári járást Baranya megyéhez kell csatolni.

A híres szigetvári ostrom 400-ik évfordulóján, 1966-ban Szigetvár ismét megkapta a városi rangot.

Az oklevél szövege betűhív átirattal

Én István Ferenc Győző, császári királyi Főherczeg, Magyarország Nádora és telhatalmú⁹ királyi Helytartója s.a.t.¹⁰ e rendeletem tartalmánál fogva tudomásul adom mind azoknak kiket illet miképen én, Somogy megyébe kebelezett Szigethvár város közönségének abeli kérelmét, mely szerint magát első bírósági hatósággal ellátatni és a gyakorlattal megbízandó rendes tanácsnak az 1848:XXIV. t.czikk¹¹ értelmében eszközlendő választására feljogosíttatni kéri, méltó figyelembe vevén; és tapasztalván, hogy a nevezett város terjedelme, lakosainak száma és képezettsége, pénztárainak és közjövedelmeinek állapota, az ügyeknek gyorsabb menetele, az igazgatás ellenőrzött biztossága és főképen a községi és hazafiúi erényeknek fejlesztése, a kérelem teljesítését javasolják: ennélfogva a fenemlített megyének meghallgatása után, a ministerium javaslatára Szigethvár város közönségét azon hatalomhoz képest, melyel az 1848:III.¹² és XXIV. t.czikk értelmében gyakorolni jogom van, első bírósági hatósággal ezennel felruházottnak nyilvánítom, képességet adván nékie az illető bírákat és tiszteket törvényszeresen megválasztani, és ez uton a rendezett tanácsot megalakítani. E rendeletem teljesítésével a Belügyministert bízván meg. Kelt Budapesten 1848^ik év június 15^dik napján.

István nádor

k[irályi]. helytartó

Belügyminister

Szemere Bertalan

Jelzete: MNL SML XV. 26. Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. 8. doboz. 241/953 (58.149.1.) sz.

Aláírásokkal és szárazpecséttel hitelesített oklevél.

Készítette: Jakab Georgina